Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

P

697 Péter kezés a madártan születése, serdülése és növeke­dése felől Magyarországon címmel tartott elő­adást. 1844-ben bejárta Erdélyt. Más hazai gerinces állatcsoportok tud.-os feldolgozá­sával is foglalkozott. Az emlőstár részére sok anyagot gyűjtött és preparált (1837- 1853). Számos emlősfaj első hazai ismertető­je. Herman Ottó A magyar halászat könyvében elismerően írt ichthyológiai munkásságáról. A denevérekről szóló munkáját hagyatéka alapján Herman adta ki. Gyűjtéseiből szá­mos gerinctelen anyaggal is gyarapodott a múz. állománya. Az 1840-es évek végén ál­lattani kutatásainak eredményei és korát megelőző evolúciós szemlélete vezette a pa­leontológiái kutatások területére. Kubinyi Ferenc társaságában ásatásokat végzett a beremendi szőlőhegy karszthasadékaiban (1847); ezzel kezdődött meg a mo.-i gerinces ősmaradványok tud.-os feldolgozása. Az ál­tala Beremenden gyűjtött és feldolgozott kisemlősmaradványok felkeltették napja­ink szakembereinek érdeklődését is (pl. Kretzoi Miklósét), akik vizsgálataikkal ki­mutatták, hogy ~ ezen a téren is jó száz év­vel megelőzte korát. Kovács Jánossal együtt a Bihar-hegység egyes barlangjaiban a dene­vérekről gyűjtött adatokat (1854). A M. Or­vosok és Természetvizsgálók 8. vándorgyű­lésén (Sopron, 1847) fontos muzeológiai tár­gyú előadást tartott A gyűjtőkről és gyűjtemé­nyekről címmel. Elsőként hallatta szavát az állatvédelem mellett; 1845-ben Kolozsváron adták ki az állatkínzás elleni értekezésé­nek rövid vázlatát. Tíz ornitológiái és négy mammológiai tanulmánya jelent meg. Mun­kái elsősorban m. nyelven jelentek meg, de sokat publikált Brehm Isis c. folyóiratában is. Korai halála megakadályozta fő műve megalkotásában. - Az MTA természettud.-i osztályának 1. tagja (1846). A Természet- tud.-i Társulat, továbbá a szász-eltenburgi, mainzi, görlitzi természettud.-i társaság tag­ja. - Hátrahagyott őslénytani és emlőstani jegyzeteinek feldolgozásával többen foglal­koztak, így Csörgey Titusz, Kubinyi Ferenc, Herman Ottó és Chyzer Kornél. Nevét vise­li a Barbus petényii Heckel márnafaj. F. m.: A honi madártan uj gyarapodásáról és annak némelly sikeres eszközeiről, jelesen a billegény, kereszt­orr és búvár fajokról (Kir. M. Természettudományi Társulat Évkönyve, 1841-45, 188-201.); Pár szó az emlősökről általában és a magyar hazaiakról különösen (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók IV. gyűlésének Munkálatai. 1844, 1-15.); Az állatkín­zás elleni értekezésének rövid változata (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók V. gyűlésének Munkálatai. Kolozsvár, 1845,37-46.); Erdély állat­tani tekintetben (A Magyar Orvosok és Természet­vizsgálók VI. gyűlésének Munkálatai. Pécs, 1847, 372-386.); A pirókról, s különösen egy eddig leiratlan jércze rózsapirókról (Új Magyar Muzeum, 1850-51, 411-426.); P. S. J. élete és hátrahagyott munkái. S. a. r. és kiad. Kubinyi Ferenc (Pest, 1864); P. S. J. ornito­lógiái hagyatéka. Feldolgozta Csörgey Titusz (Bp., 1898); Madártani töredékek Petényi ]. Salamon iratai­ból. Feldolgozta Csörgey Titusz (Bp., 1904). írod.: Herman Ottó: Petényi élete (Természettu­dományi Közlöny, 23., 411-424.); Varga S.: P. S. J. (in: Méhes-Kari: A biológia magyar úttörői. 1925, 84-93.); Csíki Ernő: Megemlékezés P. S. J.-ról (Kó­csag, 1931, 1-5.); Warga K.: P. S. az ornitologus (Állattani Közlemények, 46., 1957, 11-18.); P. S. J. emlékezete születésének 200. évfordulóján. Szerk. (Piliscsaba-Bp., 2000); Szinnyei X.: 833-838.; MÉL II.: 396-397.; MÁÉ II.: 711-715. (F. Virányi Judit: P. S. J.); MÚL 305-306.; MTL 640-641. Bankovics Attila, Nagy István Zoltán Péter András (1903. nov. 21. Bp. - 1944. dec. 9. Bp.): művészettörténész. - Apja Péter Jenő, a Franklin Társulat M. Irodalmi Int. és Könyvnyomda Rt. vezérig.-ja (1922­1944, 1945-1948). - Egy.-i tanulmányait Bp.-en, Gerevich Ti­bor tanítványaként végezte (1921-1925). Bölcsészdoktori okle­velet szerzett (1925; Árpádházi Szt. István, Szt. Imre és Szt. László a középkori művészetben c. értekezésével). Hosszabb külföldi tanulmányúton járt, pl. Rómában Aby Warburg előadásait hallgatta (1929). Genthon Istvánnal és Vámos Ferenc­cel együtt elnyerte Bp. székesfőváros Ferenc József koronázási jubileumi díját (művésze­ti ösztöndíj, 1932). A Franklin Társulat M. Irodalmi Int. és Könyvnyomda Rt. irodalmi ig.-ja (1933-tól haláláig); működésének ideje alatt a m. irodalom legjobbjai lettek a Frank­lin szerzői. A Franklin Társulat Tükör c. fo­

Next

/
Thumbnails
Contents