Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
P
697 Péter kezés a madártan születése, serdülése és növekedése felől Magyarországon címmel tartott előadást. 1844-ben bejárta Erdélyt. Más hazai gerinces állatcsoportok tud.-os feldolgozásával is foglalkozott. Az emlőstár részére sok anyagot gyűjtött és preparált (1837- 1853). Számos emlősfaj első hazai ismertetője. Herman Ottó A magyar halászat könyvében elismerően írt ichthyológiai munkásságáról. A denevérekről szóló munkáját hagyatéka alapján Herman adta ki. Gyűjtéseiből számos gerinctelen anyaggal is gyarapodott a múz. állománya. Az 1840-es évek végén állattani kutatásainak eredményei és korát megelőző evolúciós szemlélete vezette a paleontológiái kutatások területére. Kubinyi Ferenc társaságában ásatásokat végzett a beremendi szőlőhegy karszthasadékaiban (1847); ezzel kezdődött meg a mo.-i gerinces ősmaradványok tud.-os feldolgozása. Az általa Beremenden gyűjtött és feldolgozott kisemlősmaradványok felkeltették napjaink szakembereinek érdeklődését is (pl. Kretzoi Miklósét), akik vizsgálataikkal kimutatták, hogy ~ ezen a téren is jó száz évvel megelőzte korát. Kovács Jánossal együtt a Bihar-hegység egyes barlangjaiban a denevérekről gyűjtött adatokat (1854). A M. Orvosok és Természetvizsgálók 8. vándorgyűlésén (Sopron, 1847) fontos muzeológiai tárgyú előadást tartott A gyűjtőkről és gyűjteményekről címmel. Elsőként hallatta szavát az állatvédelem mellett; 1845-ben Kolozsváron adták ki az állatkínzás elleni értekezésének rövid vázlatát. Tíz ornitológiái és négy mammológiai tanulmánya jelent meg. Munkái elsősorban m. nyelven jelentek meg, de sokat publikált Brehm Isis c. folyóiratában is. Korai halála megakadályozta fő műve megalkotásában. - Az MTA természettud.-i osztályának 1. tagja (1846). A Természet- tud.-i Társulat, továbbá a szász-eltenburgi, mainzi, görlitzi természettud.-i társaság tagja. - Hátrahagyott őslénytani és emlőstani jegyzeteinek feldolgozásával többen foglalkoztak, így Csörgey Titusz, Kubinyi Ferenc, Herman Ottó és Chyzer Kornél. Nevét viseli a Barbus petényii Heckel márnafaj. F. m.: A honi madártan uj gyarapodásáról és annak némelly sikeres eszközeiről, jelesen a billegény, keresztorr és búvár fajokról (Kir. M. Természettudományi Társulat Évkönyve, 1841-45, 188-201.); Pár szó az emlősökről általában és a magyar hazaiakról különösen (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók IV. gyűlésének Munkálatai. 1844, 1-15.); Az állatkínzás elleni értekezésének rövid változata (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók V. gyűlésének Munkálatai. Kolozsvár, 1845,37-46.); Erdély állattani tekintetben (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók VI. gyűlésének Munkálatai. Pécs, 1847, 372-386.); A pirókról, s különösen egy eddig leiratlan jércze rózsapirókról (Új Magyar Muzeum, 1850-51, 411-426.); P. S. J. élete és hátrahagyott munkái. S. a. r. és kiad. Kubinyi Ferenc (Pest, 1864); P. S. J. ornitológiái hagyatéka. Feldolgozta Csörgey Titusz (Bp., 1898); Madártani töredékek Petényi ]. Salamon irataiból. Feldolgozta Csörgey Titusz (Bp., 1904). írod.: Herman Ottó: Petényi élete (Természettudományi Közlöny, 23., 411-424.); Varga S.: P. S. J. (in: Méhes-Kari: A biológia magyar úttörői. 1925, 84-93.); Csíki Ernő: Megemlékezés P. S. J.-ról (Kócsag, 1931, 1-5.); Warga K.: P. S. az ornitologus (Állattani Közlemények, 46., 1957, 11-18.); P. S. J. emlékezete születésének 200. évfordulóján. Szerk. (Piliscsaba-Bp., 2000); Szinnyei X.: 833-838.; MÉL II.: 396-397.; MÁÉ II.: 711-715. (F. Virányi Judit: P. S. J.); MÚL 305-306.; MTL 640-641. Bankovics Attila, Nagy István Zoltán Péter András (1903. nov. 21. Bp. - 1944. dec. 9. Bp.): művészettörténész. - Apja Péter Jenő, a Franklin Társulat M. Irodalmi Int. és Könyvnyomda Rt. vezérig.-ja (19221944, 1945-1948). - Egy.-i tanulmányait Bp.-en, Gerevich Tibor tanítványaként végezte (1921-1925). Bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1925; Árpádházi Szt. István, Szt. Imre és Szt. László a középkori művészetben c. értekezésével). Hosszabb külföldi tanulmányúton járt, pl. Rómában Aby Warburg előadásait hallgatta (1929). Genthon Istvánnal és Vámos Ferenccel együtt elnyerte Bp. székesfőváros Ferenc József koronázási jubileumi díját (művészeti ösztöndíj, 1932). A Franklin Társulat M. Irodalmi Int. és Könyvnyomda Rt. irodalmi ig.-ja (1933-tól haláláig); működésének ideje alatt a m. irodalom legjobbjai lettek a Franklin szerzői. A Franklin Társulat Tükör c. fo
