Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
P
695 Pesovár berger-cég (Hoffman és Molnár) törvénykiadványait. Közéleti tevékenységet a m. gazdák társaskörének titkáraként végzett (1880-1891). - A Ferenc József-rend tiszti keresztjének tulajdonosa, a Vaskorona-rend lovagja, kir. tanácsos. F. m.: Magyar- és erdélyországi telekkönyvi törvények és rendeletek gyűjteménye (Bp., 1886); A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában 1892. évi augusztus hó 15-étől 25-éig a koronázási jubileumi feliratokból és magyar koronázási képekből rendezett kiáll, kalauza. Szerk. Csontosi Jánossal (Bp., MNM Orsz. Széchényi Könyvtára, 1892); Tárgymutató az Orsz. Képtár műtárgyainak 1897. évi leíró lajstromához. Szerk. [P-y. megjelöléssel] (Bp., 1898; 3. kiad. 1904); A Magyar Nemzeti Múzeum képtárának leíró katalógusa. Feldolgozta (Bp., 1900); A Modern Képtár leíró lajstroma (Bp., 1906; 4. kiad. 1910); Néhai nagyméltóságú Erdődi GrófPálffy János ... wieni palotájában (1. köt.), bazini kastélyában (2. köt.), bajmóczi várában (3. köt.), alsó-nyárasdi kastélyában (4. köt.), szárazpataki kastélyában (5. köt.), pozsonyi palotájában (6. köt.), királyfai kastélyában (7. köt.), budapesti palotájában (8. köt.) található festmények és grafikai lapok jegyzéke a vonatkozó leltári és becslési adatokkal (Bp., 1909); Az Orsz. Magyar Szépművészeti Múzeum állagai: a, Az Esterházy-gyűjtemény; b, Ipolyi Arnold adománya. I. rész. Bev. Kämmerer Ernő (Bp., 1909); Az Orsz. Magyar Szépművészeti Múzeum állagai: A Nemzeti Múzeum sorozatai: a, A Pyrker-kép- tár, b, A József Magyar-képtár, c, A Széchenyi Általános-képtár. II. rész. I. füzet. Bev. Kämmerer Ernő (Bp., 1909); Az Orsz. Magyar Szépművészeti Múzeum állagai: A Nemzeti Múzeum sorozatai: d, Az új leltár anyaga, e, A régi depotbeli sorozat, f Az új depot- beli sorozat, g, Az átadási okmányok, h, Tárgymutató. II. rész. II. füzet (Bp., 1909); Az Orsz. Magyar Szép- művészeti Múzeum állagai: Új szerzemények: Festmények: Festmények módjára kezelt műtárgyak. III. rész. 1. füzet (Bp., 1914); Az Orsz. Magyar Szépművészeti Múzeum állagai: Új szerzemények: c, Az 1912. évi szerzemények, d, Függelék: 1. Néhai gr. Pálffy János hagyományáról felvett jegyzőkönyvek. 2. Kifüggesztésre, másolásra s elhelyezésre vonatkozó adatok, e, Kimaradt festmények, fi Javítások, g, Tárgymutató az 1. és 2. füzethez, h, Tartalomjegyzék. III. rész. 2. füzet (Bp., 1914); Az Orsz. Magyar Szépművészeti Múzeum állagai: Új szerzemények: a, Plastikai művek, b, Az 1913. évi szerzemények, c, Kifüggesztésre, kezelésre, másolásra s elhelyezésre vonatkozó adatok, d, Sorszámszerinti jegyzék. e, Tárgymutató, fi Javítások, g, Tartalomjegyzék. III. rész. 3. füzet (Bp., 1915). írod.: Siklóssy László: Az országgyűlési beszéd útja (Bp., 1939); Pallas XIII.: 929., XVIII.: 429.; Révai XV: 326.; Szinnyei X.: 753. Papp Katalin Pesovár Ferenc (1930. ápr. 23. Herend 1983. febr. 27. Veszprém): etnográfus, tánc- és zenefolklorista. - Testvére Pesovár Ernő táncfolklorista. - A piarista rend veszprémi gimn.-ában tanult, ahol Helyes László piarista tanár és Molnár István, a m. tánckutatás és táncművészet egyik úttörője révén ismerkedett meg a néptánccal. Bátyjával együtt táncolt a gimn. népi táncegyüttesében (1943-tól), s bakonyi falvakban a néptáncgyűjtéssel is megpróbálkozott. Az ELTE BTK muzeológia-néprajz szakán végzett (1955). Diplomamunkáját a Szabolcs-Szatmár m.-i Tyúkod község táncairól és táncéletéről írta. A Honvéd Művészegyüttes hivatásos táncosa (1949). A Népművészeti, majd Népművelési Int. Néprajzi Osztályának külső munkatársaként (1950-től) Somogybán és Szatmár- ban néptánckutatásokat végzett. A Néprajzi Múz. gyakornoka (1954-től), a kiskunfélegyházi Kiskun Múz. segédmuzeológusa (1955- től), vezetője (1956-tól),,a székesfehérvári István Király Múz.-ban néprajzos muzeológus, osztályvezető (1957. április 12-étől haláláig). - Az 1950-es évek végén elkészítette egy Fejér m.-i falu, Alap néptánc-monográfiáját. A Dunántúl néptánchagyományát feltáró tud.-os kutatásai mellett gyűjtései az egész m. nyelvterületre és K-Európára kiterjedtek. Kiemelkedő jelentőségűek Erdélyben (Kalotaszeg, Mezőség, Székelyföld) végzett néptánc- és népzenei vizsgálatai, amelyek megalapozták az erdélyi táncdialektus területére vonatkozó ismereteket. Népünk táncéletének (tánctanulás, táncalkalmak, táncrendezés) első kutatója, összefoglalója. A Magyar Néprajzi Lexikon öt kötetébe közel száz lexikoncikket írt a néptánc témaköréből. Fejér m.-ben tárgygyűjtésével gazdagította az István Király Múz. néprajzi gyűjt.-ét. Az állandó kiáll.-ok (1962, 1972) néprajzi részén kívül tárlatokat rendezett a késes mesterségről (1966), a dunántúli pásztorművészetről (1967), a csákvári fazekasságról (1976). Létrehozta Fejér m. első szabadtéri néprajzi múz.-át, a sukorói Néprajzi Házat (1967). Negyedszázadon keresztül
