Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

O

Orient 664 dőgondnokságnál kezdett dolgozni, majd államerdészeti szolgálatba lépett (1924-től). A Földművelésügyi Min. erdészeti osztá­lyán (1939-1945), majd vadászati főosztá­lyán (1945-1948), végül az állami erdőgaz­daságok üzemi központjában teljesített szol­gálatot (1948-1951), főerdőmérnök (1939), erdőtanácsos (1941), főerdőtanácsos (1947) rangban. A min.-ból mint létszámfelettit 1951 jún.-ában elbocsátották, ill. nyugdíjaz­ták. Különböző beosztásokban a M. Mező- gazdasági Mwz.-ban dolgozott tovább; erdé­szeti szakértő (1954 őszétől), tud.-os kutató (1955), múz.-i osztályvezető (1957). Vezetése alatt készült el az új erdőhasználati és erdő­védelmi kiáll. (1956), az 1956. évi forrada­lom alatt súlyosan megrongálódott erdésze­ti és vadászati kiáll, felújítása (1958), a vízi- vad-kiáll. (1959), vmint az új erdőművelési kiáll. (1962). Gyűjtőmunkája során az erdé­szeti és vadászati gyűjteménytárak 1910 db tárggyal gyarapodtak, ezekből 1139 db saját, egyéni gyűjtése. F. m.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum aranyérmes trófeái (Bp., 1961); Vadászati kiállítás (Mezőgazda- sági Múzeum füzetei. 22. Bp., 1961; 3., átd. kiad. 1967); Az első nemzetközi vadászati kiállítás és ma­gyar vonatkozásai (A Magyar Mezőgazdasági Mú­zeum Közleményei. 1963-1964. Bp., 1964); A Ma­gyar Mezőgazdasági Múzeum épülete-e a budapesti Vajdahunyadvár. Matolcsi Jánossal (Bp., 1966). Bányai József Orient Gyula (1869. okt. 21. Nagybocskó- 1940. okt. 9. Kolozsvár): gyógyszerész, orvos, múzeumalapító. - A bp.-i tudományegy.-en egy.-i gyógyszerészi (1891), Kolozsváron gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett (1900). Csehieken gyógyszertár-tulajdonos (1890-1898), a kolozsvári egy.-i kémiai int.- ben gyakornok (1898-tól), egyúttal a Gyógy­szerészgyakornoki Tanf. vezetője. Kolozsvá­ron orvosi diplomát szerzett (1906), majd egyéves tanulmányútra ment Svájcba és Franciao.-ba. Erdély román kézbe kerülése után, 1918-ban nem követte a m. egy.-et Sze­gedre, s Kolozsváron maradt. A román álla­mi egy.-en a méregtan professzorává nevez­ték ki. Foglalkozott méregtannal, rákkutatás­sal és a gyógyszerészet történetével is. Meg­alapította az Erdély-Bánát Gyógyszerészeti Mwz.-ot (Kolozsvár), amely e terület gyógy­szerészeti kultúrájának írott-nyomtatott és tárgyi emlékeinek gyűjt.-e lett. Számos or­vos-gyógyszerészeti, kémiai és gyógyszer­történeti írást jelentetett meg m., német, fran­cia, angol és román nyelvű szaklapokban. F. m.: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története (Ko­lozsvár, 1926); Erdélyi alchemisták, Bethlen Gábor feje­delem alchemiája (Kolozsvár, 1927); Aidátok az erdélyi gyógyszertárak történetéhez (Bulletin Farmacistor, Cluj, 1928. II.): A rák eredete, keletkezése, biológiai és bio- chemiai megvilágításban (Praxis Medid, Cluj, 1939). Irod.: Zalai Károly-Orient Tibor: O. Gy. (Gyógy­szerészet, 1970. 8.); Izsák Sámuel.: O. Gy. (Orvosi Szemle, Marosvásárhely, 1970. 3-4.); Szinnyei IX.: 1365-1367.; MÉL III.: 577-578.; Gulyás XIX.: 828-830. Kapronczai Károly Ormándy János (1966. jún. 10. Szeged - 1995. júl. 25. Szeged): régész. - Szegeden, a JÄTE BTK történelem-régészet szakán vég­zett (1992). A szegedi Móra Ferenc Múz. munkatársa (1992-1995). Ásatásai: Szeged- Alsóváros (ferences kolostor, 1991-1993), Balástya-Domaszék, leletmentések az M5-ös autópálya nyomvonalán (1994), Csongrád- Felgyő (szarmata sír, 1994), Nagylak-Határ­sáv (Árpád-kori falu és temető, 1994—1995). F. m.: Előzetes jelentés a Szeged-Alsóváros ferences ko­lostor udvarának feltárásáról (in: A kőkortól a középko­rig. Szeged, 1994, 519-529.); Granulációs díszítés avar kori tárgyakon. Gúla- és lemezgömbcsüngős arany fülbevalók (A Móra Ferenc Múzeum Évköny­ve. Studia Archaeologica. I. Szeged, 1995, 151— 181.); Szarmata kori sír Felgyőről (Savaria, 22/3., 1992-1995. Szombathely, 1996, 33-36.). írod.: Trogmayer Ottó: O. J. (A Móra Ferenc Mú­zeum Évkönyve. Studia Archaeologica. II., Sze­ged, 1996, 7.; bibl.-val, 577-578.); Szalontai Csaba: O. J. (Savaria. A Vas megyei Múzeumok Értesítő­je, 22/3. Pars Archaeologica, 1996. 9.). Bodrits István Ormós Zsigmond, csicseri (1813. febr. 20. Pécska - 1894. dec. 17. Bp.): író, politikus, numizmatikus, műgyűjtő, múzeumalapító. - Bp.-en jogot tanult. Az országgyűlési kö­vetség írnoka Temes vm. részéről (1834. máj.), a Lovassy László elnöksége alatt meg­alakult társalkodóegylet tagja, a vm. aljegy­zője, később a vm. egyedüli liberális szolga­bírója. Az 1848. évi forradalom idején csákó-

Next

/
Thumbnails
Contents