Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
O
665 Ormós vári főszolgabíró, országgyűlési képviselő, majd buziási főbíró. Hazafias magatartása, vmint a Vuko- vics Sebőhoz fűződő barátsága miatt 1849- ben letartóztatták, 9 hónapig a temesvári kazamaták foglya volt; korabeli Naplója dokumentumértékű. Kiszabadulása után buziási birtokán gazdálkodott, közben művészettörténeti tanulmányokba kezdett, irodalmi munkákat, műbírálatokat írt. Az állandó politikai zaklatás, házának felforgatása, irományainak többszöri szétszórása miatt pénzzé tette vagyonát, és tanulmányútra ment Németo.-ba, Ausztriába és Itáliába (1857- 1862). Útja során antik tárgyakat és főleg 17-18. sz.-i itáliai festményeket vásárolt; ezekből 15 képet az MNM-nek adományozott (1859). Utazásairól naplót vezetett, újságcikkeket küldött több lapnak, később németo.-i élményeit Utazási emlékek címen hat kötetben kinyomtatta. A kiegyezés (1867) után politikai elvbarátai hívására hazatért, közszolgálatot vállalt; vm.-i jegyző (1861-től), Temes vm. alispánja (1867-től), főispánja (1871-től), majd Temesvár város főispánja (1875-1889; nyugalomba vonulásáig). Munkásságának, személyes befolyásának, céltudatosságának köszönhetően Temesvárt modern nagyvárossá, kulturális központtá emelte. Verseket, színdarabokat, német és m. nyelvű novellákat írt, nem túl nagy sikerrel. Történelmi és irodalmi munkákat közölt a Koszorúban, a Pesti Naplóban, az Alföldben (Arad), a Temesi Lapokban, a Südungarischer Lloydban. Monografikus jellegű munkát írt pl. Adrian Browerről, Maras- toni Jakabról, Engel Józsefről, Giorgione Bar- barelli di Castelfrancóról. Kiterjedt levelezést folytatott m. és külföldi politikusokkal (Gorove István, Fülepp Lipót, Szlávy József stb.), művészeti személyiségekkel (Kubinyi Ágoston, Pulszky Ferenc, Rómer Flóris, Arany János, Vastagh György, Than Mór, Szamossy Elek, Munkácsy Mihály, Xántus János stb.). Házában nyaranta vendégül látta a Bánságban megforduló festőket, szobrászokat, restauráltatta velük saját és a vármegye- háza gyűjt.-ének képeit, hivatalos megrendeléseket eszközölt ki számukra. Szegedről Temesvárra hozott vándorkiáll.-sal hívta fel a társadalom figyelmét a kortárs m. művészek munkáira, magán- és múz.-i vásárlásokat sürgetve (1874). Műgyűjt.-e felölelte az olasz kismesterek, vmint kora jelentősebb, német nyelvterületen élő művészeinek alkotásait. Felkutatta és megvásárolta a bánsági részeken létrejött műalkotásokat, továbbá a vidék régészeti leleteit, írott vagy tárgyi dokumentumait, a délvidéki részek ipara által létrehozott iparművészeti munkákat. Élete alkonyán egy olyan művészeti lexikon szerkesztésén dolgozott, amelyben a bánsági művészek adatait dolgozta fel (befejezetlen, kéziratban maradt). Megbízott barátai Bécsben, Münchenben és Bp.-en vásároltak (és cseréltek) számára antikváriumokból vagy aukciókon kiszemelt tárgyakat. Különös figyelemmel kereste Jan Kupeczky műveit, követte életének állomásait, levelezett az adatok megszerzése érdekében. Gyűjt.-eit gondosan rendezte, azok kat.-át nyomtatásban is kiadta (1874, 1888). Számos régészeti és antropológiai kongresszuson, természetvizsgálói vándor- gyűlésen vett részt. Műgyűjt.-e ritkább darabjait kiállította az ipari és mezőgazdasági kiáll.-okon. Biztatására és 10 000 Ft-os óvadékának letételével indult meg az első délmo.-i politikai és közgazdasági napilap, a Temesi Lapok (1872). Kezdeményezésére alakult meg Temesváron a Délmo.-i Történelmi és Régészeti Társulat (1872), amelynek célja minden, a Bánságra (Temes, Torontál, Krassó, Arad vm.- re) vonatkozó történelmi vonatkozású anyag összegyűjtése volt. Ásatásokat végzett, régészeti anyagot gyűjtött vagy rajzolt le, műemlékeket kutatott fel, emléktáblákat helyezett el, beszállított régészeti anyagot és veszendő épületmaradványokat, adományokat fogadott el egy megalakuló múz. reményében. Ezzel megvetette a mai temesvári Bánsági Múz. alapjait. A tárgyakat kezdettől fogva könyvtár, levéltár, múz. szakosztályba csoportosította. A társulat elnöke, a főispán és ~ közbenjárására az egyesület kis helyiséget kapott értékeinek tárolására (1876). A társulat részt vett a Bp.-en rendezett VIII. Nemzetközi Régészeti és Embertani Kongresszuson, ahol főként ~ régészeti gyűjt.-éből állítottak ki néhány tárgyat. A társulat Emlékkönyvet (1873, 1874), majd negyedévenként megjele-
