Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
N
653 Németh nya. I. Bp., 1990); Gyöngyösi testamentumok ésfas- siólevelek (A Heves Megyei Levéltár forráskiadványa. Eger, 1991); Mezővárosi önkormányzat és társadalmi meghatározói a 16-17. századi Abaúj és Zemplén megyében. (A szőlőművelő mezővárosok társadalmának és önkormányzatának összefüggései (Agrártörténeti Szemle, 30., 1988,306-338.); A Magyar Nemzeti Múzeum Újkori Osztályának céhes iratai (Folia Historica, 15., 1991, 111-136.); „Ez világi birodalmaknak változások..." A hegyaljai mezővárosok és a török hódítás (Folia Historica, 19., 1994-1995, 532.); Nagyszombati testamentumok a 16-17. századból (Bibliotheca Humanitatis Historica a Museo Naţionali Hungarico Digesta, 4., 1996). Orgona Angelika Németh Gáborné: —Németh Mária Németh Kálmán (1903. okt. 11. Podolin 1979. ápr. 27. Bp.): szobrászművész, restaurátor. - Iglón, Pavel Cablik szobrász műhelyében ismerkedett meg a fafaragással. A bp.-i Képzőművészeti Fő- isk.-n Bory Jenő és Sidló Ferenc növendékeként végzett (1931), majd iparisk.-i rajztanítói képesítést szerzett (1942). A II. vh.- ban katona, szovjet hadifogságba esett. A SZU-ból való hazatérése (1947) után a Szépművészeti Múz. restaurátora (1948. máj. 1.-1965. dec. 31.; nyugdíjba vonulásáig). 1956-ban megakadályozta, hogy a harcok következtében kár érje a múz. gyűjt.-eit. A szakemberutánpótlás biztosítására restaurátor tanulóműhelyt szervezett és vezetett (1962-1965); tanítványait (időrendben: Csutoros Sándor, Kőfalvy Katalin, Lakatos József, Kopp Judit, Nagy Sándorné Fodor Mária, Lantos Erzsébet, Borbás Anikó, Bartos Valéria, Fésűs Károly) a fafaragás és a restaurátori munka elsajátítása mellett a műtárgyak ismeretére és szeretetére is megtanította. Restaurátori tevékenysége elsősorban a Szépművészeti Múz. Régi M. Osztálya anyagában található faszobrok és oltárok helyreállítására terjedt ki: a csíkménasági Mária-főoltár szobrai (19491950), a kisszebeni Angyali üdvözlet-oltár (az angyal és Mária alakja, 1950), a tüskevári II. Madonna (1950), a szlatvini Madonna (1952), Szt. Jeromos-szobor Kassáról (1952), a kisszebeni Szt. Anna-oltár szekrényfigurái (1952-1953), a leibici Szt. Anna-oltár Metterciája (1952-1953), a bárkái Szt. Dorottya (1954), a nagysárosi Kálvária (Mária és Szt. János alakja, 1956-1958), Szt. Anna Selmecbányáról (1957), a toporci Kálvária (1957, Mária és Keresztelő Szt. János alakja), a kisszebeni Angyali üdvözlet-oltár hat domborműve (1957), Keresztelő Szt. János szobra Szlatvinról (1957), a pozsonyi Kálvária (1960, Mária és Keresztelő Szt. János alakja), a leibici Két püspökszent-oltár két főalakja (1960), Madonna-szobor Osztrópafákról (1960), a tüskevári I. Madonna (1961), a kassai Mária halá- la-dombormű (1962?), a Régi Külföldi Szobor- gyűjt. anyagából az É-itáliai mester (14. sz.) Feszületé, a Fabrianói mester (14. sz.) Szt. Lu- cia-szobra, H. Multscher követője (15. sz.) Madonna a gyermekkel c. szobrának restaurálása, s különösen jelentős a Spoletói mester 1210-1220 körül készített, a barokk korban átdolgozott Korpuszának helyreállítása. Az egyéb, nem a Szépművészeti Múz. anyagához tartozó műtárgyak restaurálása közül kiemelendő az esztergomi Keresztény Múz.- ban őrzött garamszentbenedeki Úrkoporsó (1954), a nyírbátori minorita templomban lévő Krucsay-oltár (1957), a zalaszentgróti Madonna-szobor (1957-1958), az esztergomi múz.- ban őrzött Vizitáció Mária-szobra, a diósgyőri Madonna-szobor (1959), az andocsi templom oltára (1963), vmint a soproni Stomo-gyűjt.- ben található Szt. Borbála- és Szt. Margit-szo- bor. Szobrászi életműve is jelentős; alkotásaiban a középkori formakincs vegyül a népi hagyományokkal. Sok egyházi vonatkozású művet készített. Alkotásait őrzi többek között a Bp. I. ker.-i Bécsi kapu téri ev. templom és a Bp. XIII. ker.-i Rokolya utcai templom, az MNM, az esztergomi Keresztény Múz., a nagykanizsai Thury György Múz. - Hagyatékából Foton emlékházat hoztak létre. Egyéni kiáll.-ai: Esztergom, Keresztény Múz. (1957); Bp., Iparművészeti Múz. (gyűjteményes kiáll., 1965); Nagykanizsa, Thury György Múz. (1966); Főt (1972); Dunakeszi (1974); Tokaj (1974). F. m.: köztéren elhelyezett alkotásai: Weixelgártner Vince-emléktábla (Bp. 1. kér.); Fáy András-emléktábla (Fót); Vörösmarty Mihály-mellszobor (Főt); Szabó Dezső-emléktábla (Bp. VIII. kér.); feliratos domborművek (Velence); templomi szobrai: Feszület (Ka-