Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
N
Németh 654 posvár, Szt. Kereszt-templom); Betlehem (Szaty- maz); Szt. Józsefi Etes); Szt. József és Páduai Szt. Antal (Pestszentlőrinc, plébániatemplom), írod.: Dévényi Iván: N. K. kiállítása (Vigília, 1966, 197-198.); Móré Miklós: Adatok a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeinek gondozásáról és a restaurátor-osztály múltjáról (Múzeumi Műtárgyvédelem, 1977. 4.); Csanád Béla: N. K. 75 éves (Új Ember, 1978. 44.); KMML II.: 924.); Szolláth György: N. K. Portréfilm (M. Televízió, 1963; rend.: Csőke József). Lakatos József Németh Lajosné: -~Némethné Fiilöp Katalin Németh Mária, Németh Gáborné (1959. márc. 29. Veszprém - 1989. okt. 7. Bp.): művészettörténész. - Az ELTE BTK-n művészettörténet, történelem és történeti muzeologia szakon végzett (1983). A BTM Kiscelli Múz.-ában az Újkori Várostörténeti Osztály munkatársa, a bútor-, kerámia-, porcelán- és üveggyűjt. kezelője (1982. szept. 1-jétől). Fő szakterülete a 19-20. sz. fordulója iparművészeiének kutatása. A Fischer család tevékenységével, pesti kerámiaüzemeinek történetével foglalkozott, levéltári kutatásokat végzett annak érdekében. Múz.-i gyűjtőmunkáját dicséri a BTM Kiscelli Múz.-ának jelentős darabokat felmutató Fischer- és Zsolnay-kerámiagyűjt.-e. Rövid múz.-i pályafutása során jelentős kiáll.-okat rendezett (pl. Kuny Domonkos emlékkiáll., 1985). A halála után megnyílt Díszkerámiák Fischer József és Fischer Emil pesti kerámiaüzemeiből c. kiáll. (1990) a Kiscelli Múz. gyűjt.-ének reprezentatív darabjait mutatta be. F. m.: Habán és más fazekasok Sárospatakon. XVI- XIX. sz. (Folia Historica, 12., 1984, 7-25.); Bútorok a Kiscelli Múzeum gyűjteményéből. 1750-1850. Kiáll.-i kát. (BTM Kiscelli Múz., 1990); Díszkerámiák Fischer Ignác és Fischer Emil pesti kerámiaüzemeiből. Kiáll.-i kát. (BTM Kiscelli Múz., 1990). Kiss Éva Németh Márton (1910. nov. 9. Nemeslá- dony- 1986. júl. 17. Pécs): biológus, ampelo- lógus, oológus. - A bp.-i Kertészeti tanint.- ben és a Felsőbb Szőlő és Borgazdasági Tanf.-on végzett (1933). Egyévi olaszo.-i ta- nulmányútját követően Kaposvárott növénytermesztéssel foglalkozott, Kiskunhalason a Gyümölcstermesztők Orsz. Egyesületének intézője (1937-1940), a Somogy vm.-i Hegyközségi Tanács titkára (1940-től). Pécsen a Szőlészeti Kísérleti Telep (utóbb Kutató Int.) munkatársa (1949-1973; nyugdíjba vonulásáig). Tud.-os munkásságából kiemelkedik ampelográfiai munkássága. Bor- szőlőfajta-gyűjt.-e 1987-ben 1013 fajtát, ill. kiónt foglalt magában. Szenvedélyes tojásgyűjtő volt. Madártojás-gyűjt.-e vásárlás útján a gyöngyösi Mátra Múz.-ba került (1988); a legnagyobb hazai tojásgyűjt. 7102 tételből áll, s 342 madárfaj 36 221 db tojását foglalja magába. - Mathiász János-emlékérem. F. m.: A Mecsek madárvilága (Művelődési Tájékoztató, 1962,125-126.); Borszőlőfajták határozókulcsa (Bp., 1966); A szőlő. Kozma Pállal, Hegedűs Ábellel (Bp., 1966); Ampelográfiai Album. 1-3. (Bp., 1967-1975). írod.: Luntz Ottokár: Dr. N. M. (Szőlőtermesztés és Borászat, 1986. 8.); MÉL IV.: 662. Bankovics Attila-Solti Béla Némethné Fülöp Katalin; Fülöp Katalin; Németh Lajosné (1953-tól); N. Fülöp Katalin (1930. nov. 24. Komárom - 2000. dec. 2. Bp.): etnográfus. - Férje Németh Lajos (19291991) művészettörténész. - Az ELTE-n mu- zeológia-néprajz szakon végzett (1954). A bp.-i Néprajzi Múz. Textil- és Viseletgyűjt.- ében Fél Edit mellett gyakornok (1954- 1955). A Népművelési Min.-ban a népi iparművészet ügyével foglalkozott, majd a Képzőművészeti Alap Lektorátusán dolgozott (1957-től). Hosszabb ideig családja körében maradt. Muzeológusi tevékenységét a Petőfi Irodalmi Múz.-ban kezdte újra (1972), majd nyugdíjazásáig a Néprajzi Múz. Textil- és Viseletgyűjt.-ében dolgozott (1973-1995), előbb beosztott muzeológusként, majd a gyűjt, vezetőjeként (1975-től); működése alatt a gyűjt, mintegy 40 000-ről 50 000-re gyarapodó darabszámú, minőségileg is jelentős, a múz. egész kollekciójának egynegyedét képező tárgyegyüttessé vált. A gyűjt.-t a Könyves Kálmán kőrútról a Kossuth téri épületbe költöztette át, és ott megkezdte az új raktári rend kialakítását. Kutatta a gyűjt. 19. sz.-i történetét; ennek egyik gyakorlati eredménye volt a raktári rendben együtt tárolt, kiállítható egységeket képező sok száz öltözékegyüttes egyenkénti összetartozásának felülbírálása, majd részben
