Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
N
651 Németh hanem tudatos gyűjtőtevékenységével egyidejűleg megteremtette a M. Természettud.-i Múz. Embertani Tára szakmai törzsanyagának alapjait. Bp. 1945. évi ostroma alatt tevékenyen szerepet vállalt az elsajátítástól és tűztől veszélyeztetett nemzeti kincseink megmentésében. Muzeológusi pályafutása során mintegy 150 régészeti ásatáson, leletmentésen vett részt. Az ország 45 múz.-ában vett részt régészeti és természettud.-i kiáll.-ok elkészítésében (1945-1965). Munkatársaival együtt megrendezte a Természettud.-i Múz. Ember származása c. kiáll.-át (1955,1962). - Jelentős tudománypolitikai tevékenysége is. A Corona Archaeologica (1945-1948), az MTA Biológiai Tud.-ok Osztálya mellett működő Antropológiai Témabiz. tagja (1958-1962), az Antropológiai Biz. elnöke (1962-1980), tagja (1980-1990), az MTA Biológiai Tud.-ok Osztálya vezetőségének tanácskozó tagja (1970-től). Az MTA Demográfiai Biz., az MTA „Ember és környezete" Biz., vmint az MTA „Ember és természetes környezete (Bioszféra)" koordinációs tanács tagja. Az Antropológiai Biz. elnökeként szervezte meg a bp.-i Antropológiai Szimpóziumokat (1959, 1967), vmint a KSH rendezésében Bp.-en, Egerben és Ivá- don megtartott Nemzetközi Izolátum-szim- póziumot (1964), a Nemzetközi Paleode- mográfiai Konferenciát (Sárospatak, 1978). A M. Biológiai Egyesület Embertani Szakosztályának egyik alapítója (1952); a szakosztály titkára (1952-1957), majd elnöke (1985-től haláláig). A IX. Biológiai Vándorgyűlés egyik elnöke (1970). A M. Humángenetikai Társaság egyik szervezője, vezetőségi tagja. A M. Művészettörténeti és Régészeti Társulat, vmint a M. Néprajzi Társaság tagja. - A Crania hungaria (1962-től Anthropologia hun- garica) elindítója (1956), szerkesztője (1956- 1963), az Annales historico-naturales Musei Na- tionalis Hungarici szerkesztőbiz.-i tagja (1951— 1965), a Biológiai Közlemények. Pars Anthropologien szerkesztőbiz.-i tagja (1956), az Anthro- pologiai Közlemények szerkesztőbiz.-i tagja (1956-1967), szerkesztője (1968-1976). - A biológiai tud.-ok kandidátusa (1952; addigi tud.-os munkássága elismeréséül). Megkapta az MTA elnöki jutalmát (1962) és a KSH Keleti Károly-emlékérmét. F. m.: Ivád: An isolate in Hungary. Társszerző: Tho- ma A. (Acta Gen., 11., 1961,230-250.); The Population ofLepenski Vir (in: Lepenski Vir. A Paleoanthro- pological Study. Ed. Srejovic, D. Beograd, 1969, 239-262.); Neolithic skeletal finds. Társszerző: Lengyel I. (in: Neolithic Macedonia as reflected by excavation at Anza - Southeast Yugoslavia. Ed. Gimbu- tas, M. Los Angeles, 1976, 375-410.); History of Human Life Span and Mortality. Társszerző: Acsádi Gy. (Bp., 1970); Budapesti öngyilkosok vizsgálata 1972. Társszerzők: Harsány: L., Jobb S., Miltényi K. (Népességtudományi Kutató Intézet Közleményei, 44., 1976, 1-333.); A 18 éves sorköteles fiatalok testi fejlettsége, biológiai, egészségi állapota. Társszerzők: Joubert, K., Juhász A., Sallai P., Gárdos É. (A KSH Népességtudományi Kutató Intézet Közleményei, 53., 1982); An Anthropological Evaluation of the Indo-european Problem: The Anthropologic and Demographic Transition in the Danube-Basin. Társszerző: Szathmáry L. (in: Indo-European Studies, 1986, 32-53.); Principles of Palaeodemography (in: Innovative trends in prehistoric anthropology. Ed. Hermann, B. Göttingen, 1986). Irod.: Eiben Ottó: History of Human Biology in Hungary (Occasional Papers, 2/4., 1988, 1-73.); Farkas Gyula: A magyar antropológia története a kezdettől 1945-ig (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987/1. 1988, 81-118.); Kralovánszky Alán: In memoriam J. N. (Anthropologiai Közlemények, 32., 1989/90, 235—238.); Tóth Tibor: In memoriam Dr. J. N. (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 82., 1990, 5-7.); Tóth Tibor: The Beginning of Modern Trends in Hungarian Anthropology. In memoriam of J. N. (Anthropologia hungarica, 21., 1990, 5-10.). - Bibi.: Éry Kinga: N. J. szakirodalmi munkásságának jegyzéke (Anthropologiai Közlemények, 32., 1989/90, 239- 246.); MÉL IV.: 660-661. Pap Ildikó Németh Endre (1904. szept. 4. Sempte 1974): jogász, könyvtáros. - A bp.-i tudomány- egy.-en előbb a bölcsészettud.-i, majd a jogi karon tanult; jogi doktorátust szerzett (1928). A bp.-i tudományegy. Régészeti Int.-ében a muzeológusképzést intézte, emellett kezelte az Aquincumi Múz. könyvtárát (1947-től). Az MNM-ben a Központi Régészeti Könyvtár osztályvezetője (1951-
