Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
N
Nagy 646 matosan jelentek meg tanulmányai, cikkei a m. és a külföldi szakfolyóiratokban (Budapest Régiségei, Archaeologiai Értesítő, Acta Ar- chaeologica, Acta Antiqua, Latomus, Roman Frontier Studies). Tud.-os publikációinak száma megközelíti a kétszázat. Az Antiquitas Hungarica c. folyóirat három megjelent számának szerkesztője (1947-1949). Muzeológusként számos kiáll.-t rendezett, amelyekhez vezetőket is írt: Budapest talpraáll, Budapest története (1946), Budapest őstörténete (1951), Budapest az őskortól a honfoglalásig (1959), az Aquincumi Múz. állandó kiáll.-a (1962), Contra Aquincum erődje (1957). - Szinte haláláig részt vett szakmai konferenciákon, többek között a Görög-Latin Epigráfiai Kongresszuson (Bécs, 1962; Berlin, 1965; Cambridge, 1967; München, 1972), a Nemzetközi Klasszika Archaeologiai Kongresszuson (Párizs, 1963; Róma, 1968; Ankara, 1974), a Nemzetközi Limes Kongresszuson (Arnoldstein, 1964; Mamaia, 1972; Xanten, 1974; Székesfehérvár, 1976; Aalen, 1983), a Nemzetközi Régészeti Kongresszuson (Prága, 1966; Nizza, 1976). Tanulmányutakat tett a SZU-ban, Görögo.-ban, Jugoszláviában. A Német Régészeti Int. tagja. — A történettud.- ok kandidátusa (1952). F. m.: A pannoniai kereszténység története a római védőrendszer összeomlásáig (Dissertationes Pannonicae. II. 12. Bp. 1939); Vallási élet Aquincumban (in: Budapest története. II. Bp. 1942,386-463.); Studia Avarica. II. Az avar-bizánci kapcsolatok 2. szakaszának (567-82) időrendjéhez (Antiquitas Hungarica, II., 1948,131-149.); Az albertfalvai római telep (uo., II., 1948, 92-114.); A sárkeszi Mithraeum és az aquincumi Mithra emlékek (Budapest Régiségei, 15., 1950, 47-120.); Az aquincumi ún. festőlakás (uo., 18., 1958, 149-189.); Buda régészeti emlékei (in: Budapest Műemlékei. II. Bp., 1962, 13-116.); ,Perióduskutatások az aquincumi polgárváros területén (Budapest Régiségei, 21., 1964, 9-54.); Reoccu- pation of Pannonia from the Huns in 427. Did Jordanes use the Chronicon of Marcellinus comes at the writing of the Getica? (Acta Antiqua, 15., 1967, 159-186.); Kőfaragás és szobrászat Aquincumban (Budapest Régiségei, 22., 1971, 103-160.); Budapest története az őskortól a honfoglalásig (in: Budapest története. I. Bp., 1973, 39-216.); Die Okkupation Pannoniens durch die Römer in der Zeit des Augustus (Acta Archaeologica Hungarica, 43., 1991. 57-85.). Irod.: Gabler Dénes: N. T. 80 éves (Budapest Régiségei, 28., 1991, 3-4.); Póczy Klára: N. T. (Archaeologiai Értesítő, 123-124., 1996-97,187-188.); Tóth István: Egy „európai utas" emlékezetére: in memoriam N. T. (Specimina Nova, 15., 1999,169- 177.). - Bibi.: Szirmai Krisztina: N. T. tudományos munkásságának bibliográfiája (Acta Archaeologica Hungarica, 50., 1998, 264-269.; Budapest Régiségei, 32., 1998, 371-378.; Archaeologiai Értesítő, 123-124., 1996-97, 188-193.; Specimina Nova, 15., 1999); Gulyás XIX.: 283-284. Csontos Katalin Nagy Zoltán (1908. nov. 16. Dombegyház -1994. febr. 3. Bp.): művészettörténész. - Felesége Kovács Mária szobrászművész. - A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy. m.-la- tin szakos hallgatója, majd felvette a művészettörténet szakot is, ahol Gerevich Tibor tanítványa volt. A magyar litográfia története a 19. században (Bp., 1934) c. értekezésével művészettörténetből doktori okelvelet szerzett (1934). Érdeklődése korán a reneszánsz kultúra felé fordult. Az 1930-as évek végén ösztöndíjjal többször folytatott tud.-os kutatásokat Rómában. A Műemlékek Orsz. Biz.- ánál teljesített szolgálatot (1934-1938). Esztergomban részt vett a kir. vár, ill. az érseki palota feltárási és helyreállítási munkálataiban; az előkerült reneszánsz freskókról több cikke és tanulmánya jelent meg m., olasz és francia nyelven. Az Eötvös József Collegium művészettörténet tanára, egyúttal az MNM őre (1939-1941). Gr. Teleki Pál miniszterelnök művészeti tanácsadói feladatok ellátására kérte fel. Új magyar művészet c. munkájában művészi értékének megfelelő helyet kapott Csontváry-Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula, vmint az Erdélyből jött művészek közül Nagy Imre, Szervátiusz Jenő és Gy. Szabó Béla, itt jelent meg először önálló fogalomként az alföldi isk., vmint nagynevű művészeinek, Tornyay Jánosnak, Rudnay Gyulának, Endre Bélának, Koszta Józsefnek és Nagy Istvánnak együttes értékelése (1941). A II. vh. után a szegedi egy. Alföldi Tud.-os Int.-ének igh.-e, ill. a BTK Művészettörténeti és Muzeologia Tanszékének egy.-i tanára (1945-1951). Több egy.-i professzortársával együtt megfosztották állásától, és eltávolították az egy.-ről (1951). Könyvet írt Vedres István művészi munkásságáról, Papp Imre
