Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
N
647 Nagy Czirok építészmérnökkel együtt elkészítette Szeged város monográfiáját (1960). Az esztergomi Balassa Bálint Múz. és a Vármúz. ig.-ja (1960-tól); fő feladata az Esztergomban lévő Árpád-kori kir., majd érseki palota feltárásának szervezése-irányítása, kőtári anyagának gondozása, vmint a Keresztény Múz. szakfelügyelete volt. Számos kiáll.-t, így a Vitéz János-emlékkiáll.-t, továbbá irodalmi és zenei esteket rendezett a Balassa Bálint Múz.-ban és a Vármúz.-ban. Megírta az Esztergomi Bazilika Kincstára egyik legjelentősebb műtárgyának, a Mátyás-kálváriának az ikonográfiáját elemző, összefoglaló művét (1965), majd A Nap diadala a Mátyás kálvária talapzatán c. tanulmányát. Behatóan foglalkozott az esztergomi vár ún. Vitéz-stúdiójában található freskókkal is. Esztergom fennállásának ezeréves évfordulójára jelent meg Esztergom c. monográfiája (1973). Nyugdíjba vonulása (1973) után bekapcsolódott az MTA Irodalomtud.-i Int.-e Reneszánsz Kutatócsoportjának kutatói és előadói tevékenységébe. Korábbi olaszo.-i tud.-os előadásainak nyomán több nemzetközi tud.-os és egy.-i int.-ben kutathatott és előadásokat tartott. A Vatikáni Könyvtárban megtalálta a Mátyás-mítosz egyik legjelentősebb emlékét, egy akvarellrajzot, amely egy olyan freskó vázlata, amely nagy valószínűséggel a római Campo dei Fiori egyik homlokzata alatt rejtőzik. F. m.: Az Árpádok esztergomi palotája és kápolnája (Élet, 1934); Új magyar művészet (Bp., 1940); A marosvásárhelyi vártemplom (Magyar Építőművészet, 1944); A ferencesek Szeged-alsóvári temploma (Magyar Építőművészet, 1944); Vedres István geometra (1765-1830) művészi munkássága (Bp., 1956); Szeged. Várostörténeti monográfia. Papp Imrével (Bp., 1960); L'arte italiana del Medio Evő in Ungheria (Ungheria d'Oggi, Roma, 1964); Vitéz János „Szép Palotája" írott források tükrében (Komárom Megyei Múzeumok Közleményei, II., Tata, 1972); Esztergom (Panoráma Képeskönyvek. Bp., 1973); A Vitéz-stúdió falképei (Művészet, 1979); II Trionfo della Luna nel Piedistallo dei Calvario di Mattia Corvino, in Studi Umanistici Piconi V. (Rés Publica Litterarum- Studies in Classical Tradition VIII. The University of Cansas, 1985,191-218.); Gulyás XIX.: 298. Horváth Béla Nagy Zsuzsa: — Csengeryné Nagy Zsuzsa Nagy Czirok László (1883. aug. 4. Kis- kunhalas-Kalapár-puszta - 1970. ápr. 6. Kiskunhalas): közigazgatási tisztviselő, etnográfus, múzemvezető. - Anyai nagyapja GóNagy Czirok László gyűjtés közben (1955) zon István népköltő. - Az érettségi után Du- napatájon, ill. Tázláron jegyzőbojtár, majd Debrecenben közigazgatási tanf.-ot végzett. Kétévi katonaság után Erdélyben, Kalota- szentkirályon körjegyző. Kiskunhalason az anyakönyvi hivatalt vezette (1919). Saját kérésére ismét Erdélybe, Kolozsgyulára helyezték körjegyzőnek (1941-1944 vége). Innen hazakerülve nyugdíjazásáig (1949 vége) szülővárosában közigazgatási tisztviselő. Közben megszervezte a halasi múz.-ot, amelynek vezetésére 1951-ben kapott hivatalos megbízást. 1953 okt.-étől haláláig beosztott munkatársként néprajzi gyűjtéseinek feldolgozásán dolgozott. írásait - saját elmondása szerint - 77 kézírásos kötetben a bp.-i Néprajzi Múz.-ban, kisebb részben a kiskunhalasi Thorma János Múz.-ban helyezte el. Ismerőseit és adatközlőit emlékeik megörökítésére és a népi hagyományok közvetlen írásba foglalására biztatta. Szervező munkájával a társadalmi néprajzi gyűjtőmozgalom kiemelkedő eredményeit érte el. F. m: Pásztortörvények és szabályok, ún. regulák a Kiskunságban (Néprajzi Értesítő, XXXVI., 1954, 259-272.; XXXVII., 1955, 257-268.); Pásztorélet a Kiskunságon (Bp., 1959); Száraz-szélmolnárok élete a Kiskunságon (Bp., 1962); A Ráday kor és a szegedi vár titkai (Kiskunhalas, 1962); Budártüzek mellett. Kiskunsági anekdoták és népi alakok (Bp., 1963); Betyárélet a Kiskunságon (Bp., 1965); Régi népdalok Kiskunhalasról. Vargyas Lajossal (Bp., 1954); Az utolsó halasi verbuválások - Régi halasi vásárok (In: Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia. Szerk. Janó Ákos. Kiskunhalas, 1965,263-276.; 307-335.).
