Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

N

645

Nagy

189-240.; 17., 1984,501-530.); A tűzikutya és a holdidol kérdése (uo., 14., 1979,19-73.). írod.: Kőszegi Frigyes-Kralovánszky Alán-Varga Béla: In memoriam Dr. N. L. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 14., 1979, 7-10.); Schreiber Rózsa: N. L. (Archaeologiai Értesítő, 1979. 2.); Gyuricza Anna: N. L. hagyatéka (A Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának és Régészeti Adattárának ismertetése. Bp. 1991, 131-135.); MÉL IV: 653.

Gyuricza Anna, Kópházi Ferencné

Nagy Sándor (1912. febr. 1. Törökbecse 1995. okt. 5. Újvidék): régész. - A belgrádi Képzőművészeti Főisk.-n Milo Milunovic- nál festőnek tanult. Rajztanár (1941-1946), majd a nagybecskereki múz. ig.-ja (1946-1953). Középkorkutatóként az újvidéki székhelyű Vajdasági Múz. munkatársa (1953-1979; nyugdíjaztatásáig). A Dombó körüli feltáró munkák mellett jelentős Zenta határában végzett ásatása, amelynek során folytatta a csésztói középkori templom és temető - a II. vh. alatt megkezdett - feltáró munkáját.

F. m.: Dombó (Újvidék, 1974; 1985). írod.: Szekeres László: Göröngyös utakon járva (Üzenet, 1975. 4.); Szekeres László: N. S. (Híd,

1995. 10-11.); Kalapis Zoltán: N. S. Életrajzi kalauz (Magyar Szó, 1996. szept. 28.); Gerold László: Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon. 1918-2000 (Újvidék, 2001).

Pejin Attila

Nagy Tibor (1910. nov. 4. Pécs - 1995. okt.

29. Bp.): régész. - A pécsi Erzsébet Tudomány- egy. Bölcsészeti Karán tanult (1928-1932), Constantinus császár egyház- és valláspolitikája c. értekezésével doktori oklevelet szerzett (1932). Katonai szolgálatának letöltése után a bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.

Érem- és Régiségtani Int.-ében Alföldi András vezetésével folytatta tanulmányait (1933-tól). Uo. díjtalan gyakornok (1936-tól), tanársegéd (1937-től). Állami ösztöndíjjal Münchenben (1930), Párizsban (1931) és Rómában tanult (1937). A Fővárosi Régészeti Int.-ben hetijegyzékes

munkás (1937-től), gyakornok (1939-től), múz.-i segédőr (1944-től). Leltározta a Kiscel- li Múz. Schmidt-hagyatékának ókori vonatkozású anyagát. Feltárta az óbudai katonai amfiteátrumot, ásatásokat végzett a Bécsi úti késő római temető több szakaszán, vmint az aquincumi polgárváros D-i részén, ahol két Mithraeumot és az ún. festőlakást tárta fel. Több tanulmányt publikált Pannonia vallási életével kapcsolatosan. Ulcisia Castra (Szentendre) táborában végzett ásatásokat (19391940), feltárta a rákosi avar kori temetőt. A II. vh. után a XI. ker.-i Andor utcai őskori telepen ásatott (1947-1948), s elkezdte az általa megtalált albertfalvai római katonai tábor és vicus feltárását (1947). A Pázmány Péter Tudományegy.-en magántanári képesítést szerzett (1947). A Fővárosi Ásatási és Régészeti Int. vezetője (1948-tól), az ELTE előadója (1949-1952). A BTM - az Ásatási és Régészeti Int., vmint az Aquincumi Múz. egyesítésével létrehozott - Régészeti Osztályán az Ős- és Népvándorláskori Csoport vezetője. Folytatta az albertfalvai tábor ásatását (1956-1971), feltárta a lágymányosi őskori telepet (1957), a Wekerle-telepi avar kori temetőt (1956). A múz. Római Csoportjának vezetője (1961-1962; lényegében az Aquincumi Múz. ig.-ja). A BTM tud.-os főmunkatársa (1962-1973; nyugdíjazásáig). Az aquincumi polgárvárosban folytatott hitelesítő ásatásai során nagy hangsúlyt fektetett a perióduskutatásra. Az aquincumi canabaeban (katonaváros) és a legiotáborban vezetett ásatásai (1969-1973) során vált nagyrészt ismertté a tábor alaprajza. A bp.-i Március 15. tér rendezése során folytatta Contra Aquincum erődjének korábban Nagy Lajos által elkezdett feltárását (1962,1970). Az MTA II. Osztályának elnöksége megbízta a Corpus Signorum Imperii Romani (CSIR) - római kori szobrászati Corpus - mo.-i szerkesztőbiz.- ának vezetésével (1966). Az MTA Régészeti Int.-e külső munkatársaként (1974. jan. 2- ától) készítette elő az aquincumi CSIR- kötetek publikációját; ennek során készítette el a sírsztélék - máig kéziratban lévő - feldolgozását. Ásatásai, tud.-os dolgozatai felölelik Bp. történetének az őskortól a honfoglalás koráig terjedő időszakát. A római foglalást követő időszak hadtörténeti, közigazgatási, vallási, művészeti kérdései tárgyában folya