Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

M

629 Mottl feladatainak kidolgozása (1960-as évek eleje), vmint az önkéntes gyűjtők számára adomá­nyozható Sebestyén Gyula-emlékérem ala­pítása (1966). A Honismereti Híradó (ma: Honismeret) első szerkesztője; a lap szer­kesztésében 1993-ig részt vett. - Gazdag kéziratos hagyatéka (több tízezer oldal) főként a társadalmi gyűjtőhálózat szerve­zési iratait, levelezését, kérdőíves gyűjtési adatokat és helyszíni adatgyűjtéseket tar­talmaz. Legjelentősebbek táncgyűjtései. - A M. Néprajzi Társaság t. tagja, a kezdemé­nyezésére megalakított Önkéntes Gyűjtő Szakosztály elnöke. - Notitia Hungariae- emlékplakett (1990). F. m.: Adatok az Alsó-Számos halászatához (Néprajzi Értesítő, 29., 1937, 282-292.); A baromfitartás népi hiedelmeinek, szokásainak, neveinek és mondókáinak gyűjtése (Veszprémvármegyei Múzeum kérdőívei, 1939); Az Ecsedi láp vidékének egykori állattartása és pásztorélete (Ethnographia, 51., 1940, 123-143.); Sárközi tájszók (Magyar Nyelv, 1944, 379-382.); A néprajzi gyűjtés módszere. Szakköri füzetek. (Bp., 1953); Somogyi táncok. Pesovár Ernővel (Bp., 1954); Népünk hagyományaiból. Vál., szerk. (Bp., 1954­1956); Ember alakú fejfák a börvelyi temetőben (Ethnographia, 69., 1958, 53-69.); Tánctudományi tanulmányok. Szerk. (Bp., 1958); Honismeret és nép­rajz. Honismereti útmutató (Bp., 1959,1962); A nem­zeti emlékhelyek jelentősége a honismereti mozgalom­ban és a szocialista hazafias nevelésben (Honismeret- Helytörténet, 1971, 56-68.); Földrajzi nevek szerve­zett gyűjtése Veszprém megyében a XIX-XX. százaid fordulóján (Veszprém Megyei Honismereti Tanul­mányok, 1988, 27-30.). írod.: Timaffy László: M. P. hetvenéves (Honis­meret, 1979,5-6., 53-54.); Születésnapi köszöntő. Dr. M. P. néprajzi kutatóval beszélget Zika Klára (Honismeret, 17., 1989, 44-46.); Halász Péter: M. P. (Néprajzi Hírek, 1995. 1-4., 56-72.). - Bibi.: Csákányi Zoltán-Serfőzőné Gémes Magda: M. P. irodalmi munkássága (Néprajzi Hírek, 1995, 63-72.). Forrai Ibolya, Kópházi Ferencné Mottl Mária, Győrffy Sándorné (1906. dec. 22. Bp. - 1980. szept. 21. Graz): pale­ontológus. - Apai ágon elődei egykor hu­genották voltak (de la Motte); Felix Mottl zeneszerző és karmester másodunoka- húga. Apja sikeres mérnök és építészeti fő­tanácsos a székesfőváros szolgálatában. ­A bp.-i tudományegy.-en paleontológiából doktorált (1932). Geológus a Földtani Int. múz.-ában (1930-1944). Kutatási területe kezdetben a barlangi medve anatómiája és a medvék eredetének tanulmányozása. Később Kadic Ottokár mellett a bükki bar­langi ásatások állandó résztvevője, a barlang­térképek készítője, a csontleletek feldolgo­zója és részben publikálója. Ebből az idő­szakból kiemelkedő munkája a cserépfalui (Bükk) Suba-lyuk neandervölgyi emberle­letet is tartalmazó gerinces fauna monog­rafikus feldolgozása. A Földtani Int.-ben eltöltött 15 év alatt 44 tanulmánya jelent meg, miközben a múz. Ősgerinces Gyűjt.- ét a legnagyobb gondossággal fejlesztette. A háború után az Orsz. Műemléki Flivatal- ban dolgozott, majd lányával együtt Ausztriában telepedett le, s a grazi Joan­neum Tartományi Múz. (Landesmuseum Joanneum Graz) földtani, őslénytani és bányászati osztályának muzeológusa volt (1949-1970). Preparátori, leltározó, gyűjte­ménykezelői és kiállításrendezői tevé­kenysége máig meghatározó jelentőségű. Egy foszfátkutatáshoz kapcsolódva, majd önállóan ásatásokat végzett (1946-tól) stá- jero.-i és más ausztriai barlangokban (Repolusthöhle, Steinbockhöhle, Kugel- steinhöhlen stb.). Munkásságával az oszt­rák alpesi jégkorszaki faunát és palaeoli- tikumot össze tudta kapcsolni a mo.-i rendszerrel. Jelentősek a Graz környéki neogén és kvarter őslénytani leírásai, vmint az általa Dryopithecus carinthiacus- nak leírt emberszabású majom értékelése. 34 évig tartó ausztriai munkássága során 67 tanulmánya jelent meg. - Az Osztrák Paleontológiái Társaság t. tagja (1974-től). Az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért Arany Érdemjel (1970), János főhg. kuta­tási díj (1972). F. m.: Az Igric-barlang medvekoponyáinak morfológi­ája (Földtani Intézet Évkönyve, 1932); A cserépfalui Mussolini-barlang állatvilága (Geologica Hungari- ca. Ser. Palaeontologica, 1938); Bericht über die Menschenaffenfunde aus Österreich, von St. Stefan im Lavanttal, Kärnten (Carinthia, II., 1957). Irod.: Zapfe, H.: Kustos Dr. Maria Mottl-Györffy (Landesmuseum Joanneum Graz, Jahresbericht, 1980). Kordos László

Next

/
Thumbnails
Contents