Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
M
Miskolczy 618 Mária: M. K. (Vasi Szemle, XLIV., 1990, 389-407.); Kiss Gábor-Mayer László: A szombathelyi régiségtár őrei. 1872-1942 (Vasi Szemle, XLV, 1991, 414-415.); MÉL II.: 221. - Bibi.: Mozsolics Amália: Báró M. K. irodalmi munkássága (Vasi Szemle, X., 1943, 262-263.). Ilon Gábor Miskolczy Ferenc (1899. febr. 21. Vác 1994. máj. 15. Baja): festőművész, képtárfelügyelő. - Testvére Miskolczy Dezső (1894— 1976) állami díjas orvos, vmint Miskolczy László Kossuth-díjas építész. - Abp.-i Képző- művészeti Akad.-n Balló Ede növendéke (1928-1932). Apja és nevelőanyja Baján élt, így az akad. elvégzése után Baján telepedett le. Családi, ill. fővárosi kapcsolatainak köszönhetően jött létre a Bajai Képtár, s ehhez kapcsolódóan a bajai múz. (1936). A bajai múz. képtárfelügyelője (1937-1950), ezt követően az 1970-es évekig önzetlen munkatársa. Oltványi (Ártinger) Imre műgyűjtővel való barátsága révén a bajai múz. képzőművészeti gyűjt.-e a modem m. képzőművészet legjelesebb alkotóinak munkáit őrzi Egry Józseftől Kádár Bélán, Berény Roberten át Barcsay Jenőig. Jelentős szerepe volt abban, hogy Teles Ede és Rózsa Miklós hagyatéka Bajára került. Medgyessy Ferenccel való kapcsolata Baja számára egy jelkép erejű mű megalkotását és a városba kerülését jelentette. Medgyessy Jelky András szobra (1936) c. művének tervezésében és megvalósításában alapvető szerepet játszott; a szobor földgömbje ~ alkotása, írod.: Bánáti Tibor: M. F. (Bajai Honpolgár, IX., 1998, 9.). Merk Zsuzsa Mithay Sándor; ered. (1941-ig) Hepner (1916. ápr. 3. Nagyszeben - 1995. dec. 24. Győr): tanár, régész, múzeumigazgató. - A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en történelem-földrajz szakos középisk.-i tanári oklevelet szerzett. Közben archeológiát hallgatott; többek között Alföldi András, Fettich Nándor, Tompa Ferenc, Hillebrandt Jenő tanítványa volt. Egy.-i hallgatóként az MNM régészeivel együtt dolgozott a füzesabonyi bronzkori telep, a tiszakeszi rézkori temető, a pomázi királynői palota, a jánoshidai avar temető, a ságvári római kori temető kutatásán. Győr városa megbízta a győri repülőtér és gázgyár területén végzendő leletmentő ásatással. Bronzkori kultúrák Győr környékén c., máig forrásértékű disszertációjával doktori oklevelet szerzett (1940). Négy és fél éves katonai szolgálata letöltése után a győri Apponyi Albert leánygimn. (ma Kazinczy Ferenc Gimn.) tanára (1945-1947). A győri múz. régészeként (1947-től) részt vett az Apátúrház múz.-i célú átalakításában. A súlyosan beteg Szőke Bélától átvette a múz. igazgatását (1952-1956 ősze), s egy ideig a mosonmagyaróvári múz-ot is vezette. Kutatta a győri és a Győr környéki régészeti lelőhelyeket; első, az ős- és a bronzkorról írt tanulmányai Lovas Elemér bencés tanár, régész támogatásával jelentek meg. Az 1956. évi forradalom idején Bécsbe ment tanulmányútra, részben a zselizi kultúra kutatására. Utazása ürügyén, a forradalom leverése után, a kommunista hatóságok a „népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése" vádjával közel egyévi szabadságvesztésre ítélték. Győri muzeológusi állását elveszítve öt évig a MAHART győri kikötőjében portál- daru-kezelőként dolgozott. A tatai múz. régésze (1962-től), majd az 1960-ban alapított pápai Helytörténeti Múz. ig.-ja (1963. dec. 15.-1980; nyugdíjba vonulásáig). A pápai múz.-ot, amelynek egy személyben volt régésze, művészettörténésze, kiállításrendezője, orsz.-an elismert intézménnyé tette, állandó kiáll.-t rendezett. Kimagasló eredményeket ért el a műtárgygyarapításban; a múz. indulásakor 30 tárgyat vettek leltárba, ~ 17 évi működése után 16 560 műtárgyat regisztráltak. Az 1960-as években közölte többek között a győri pápai vámnál talált zselizi típusú kultúra régészeti leleteiről írott dolgozatát és egy koroneói kora vaskori kunyhót. Koroncón feltárta azt a honfoglalás kori sírt, amelynek alapján László Gyula a honfoglaló magyarok nyergét rekonstruálta. Nyugdíjasként is dolgozott a pápai múz.-ban (1980-1986). Ekkor publi- I kálta többek között a vaszari kora vaskori
