Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

M

Mihalik

608

teket, cserepeket hozott napvilágra (1872). A leleteket nem szolgáltatta be múz.-nak. Kajáiról őskori agyagedény, Árpásról római kori pénz került a birtokába (1873). Rómer Flóris irányításával Bakonyszűcs-Százhal- mon folytatott ásatást (1875); az itt előkerült bronz hajtűt, agyaggyöngyöket, fibulát az MNM-nek ajándékozta. A Bakonybél határában levő Gáthegyen hét halomból álló sírmezőt, Soboron 10 avar sírt tárt fel (1875). Az 1876. évi őstörténelmi és embertani kongresszus egyik szervezője; ebből az alkalomból gyűjt.-éből „400 db szilánkot, 3 db nyílhegyet, 320 db csiszolt kőeszközt, 2 db fazekat, 1 db findzsát, 2 db csészét és egy koponyát" állított ki. Gyűjt.-ének darabjai 84 község határából, kb. 140 lelőhelyről származtak. - Halála után gyűjt.-éből néhány tárgy az MNM-be került. Gyűjtőmunkájának eredménye alapozta meg az 1903-ban létrehozott Veszprémvm.-i Múz. gyűjt.-ét. A —gyűjt, már Fraknói Vilmos véleménye szerint is egy új múz. létrehozását indokolta Veszprémben. Feljegyzései és rajzai a veszprémi Laczkó Dezső Múz. Adattárában találhatók. - Sírja Gyomorén, a sógora, Friedrich Károly által építtetett kápolnában van.

F. m.: Archaeológiai levél XXXIII (Sándor-majori puszta) (Archaeologiai Értesítő, 1870, 184-186.); Archaeológiai levél XIX. (Bakonyszentlászló) (uo., 1871,163-164.); Régészeti búvárlat (Győri Közlöny, 1876, 70. és 72. sz.); Bakonyszentlászlói plébános kőeszköz-gyűjteményének leltárkönyvei I—II. (Laczkó Dezső Múz. Adattára).

írod.: Halál az utcán (Győri Hírlap 1901. jún. 2.); Récsey Viktor: Egy értékes régiséggyűjteményről a Bakonyban (Archaeologiai Értesítő, 1903, 64- 66.); Mithay Sándor: M. I. régészeti gyűjtőtevékenysége (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 13., 1978, 7-13.); Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950) (München, 1987, 719.).

Kópházi Ferencné

Mihalik József, (1914-től) hernádszurdo- ki (1860. okt. 25. Gönc - 1925. márc. 2. Budafok): művészettörténész. - Fia Mihalik Sándor művészettörténész. - Bp.-en matematika és természettud.-i szakon polgári isk.-i tanári oklevelet szerzett (1881). Liptószent- miklóson, Nagyszőllősön (1890-től), Kassán tanított (1892-1897). Az ezredéves orsz.

kiáll. (1896) rendezéséhez igazgatóőrként az Orsz. M. Iparművészeti Múz.-ba helyezték. Mint miniszteri biztost megbízták a kassai múz. megszervezésével és az új épületben való elhelyezésével, gyűjt.-einek rendezésével (1901); a múz. ig.-ja (1903. márc.-1907. jan.), egyúttal megbízták az eperjesi és bárt- fai múz. alapításának elősegítésével. A Múz.-ok és Könyvtárak Orsz. Felügyelőségének előadója (1907-től), orsz. főfelügyelője. A Tanácsköztársaság (1919) alatti állásvállalása miatt a proletárdiktatúra bukása után elbocsátották. Számos történeti vonatkozású tanulmányt írt, főképpen a múzeumüggyel kapcsolatban. A Múzeumi és Könyvtári Értesítő szerkesztője (1907-1918). - Kir. tanácsos (1904), az MTA 1. tagja (1906).

F. m.: Kassa város ötvösségének története (Bp., 1899); A kassai Szent-Mihály kápolna (Kassa, 1904); Krasz- nahorkai ereklyék (Kassa, 1905); A kassai Szent Erzsébet templom (Bp., 1912); Az ötvösség (Bp., 1913); Az ötvösség és a zománc (Bp., 1913). írod.: Kovács Zs: Kassai irók (Kassa, 1907); Mihó- ková Mária: Slovník koăickych osobností 1848- 1918 (Kosice, 1995); Szinnyei, VIII.: 1248-1252.; Gulyás XVIII.: 920-923.; MÉL II.: 204.

Mihóková Mária

Mihalik Sándor, hernádszurdoki (1900. febr. 18. Bp. - 1969. jan. 13. Bp.): művészet- történész, múzeumi főigazgató-helyettes. - Apja Mihalik József művészettörténész, felesége Dutka Mária művészettörténész. - A bp.-i tudományegy.-en bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1926). A M. Távirati Iroda munkatársa (1921-től), az MTA Római M. Történeti Int.-ének kutatója (1927-1929); a m. ötvösség itáliai emlékeit, a sodronyzománc eredetét vizsgálta. Az Orsz. Iparművészeti Múz. munkatársaként (gyakornok,

1928-tól; önkéntes gyakornok, 1929-től; segédőr, 1933-tól) kezdett el foglalkozni a kerámiaművességgel is; témája a m. fajanszgyártás és annak olasz kapcsolatai. Berlinben ösztöndíjjal a m. ötvösség német és skandináviai kapcsolatait kutatta (1933). Részt vett a baseli művészettörténeti kongresszuson (1936). A kassai Felsőmo.-i Múz. ig.-ja (1939-1945. máj); intenzíven gyarapította a gyűjt.-t, és újjárendezte a múz.-ot. Megkezdte a rodostói Rákóczi-ház kassai újrafelállítását. A Pázmány Péter Tudomány-