Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

M

609

Mihályi

egy. (1950-től ELTE) magántanára (1945-től), az Iparművészeti Múz. ig.-ja (1945-1946), az MNM főigh.-e (1946-1965), majd haláláig a múz. tud.-os főmunkatársa. A mo.-i iparművészet történetén belül az ötvösművesség, a kerámia- és zománcművészet kiemelkedő kutatója. Számos bel- és külföldi kiáll, ipar- művészeti anyagát állította össze (Neuchâtel, 1965; Párizs, 1966; London, 1967; Belgrád, Zágráb, 1968; stb.). Rendszeresen publikált a Múzeumi és Könyvtári Értesítő, a Magyar Iparművészet, a Folia Archaelogica, az Acta Historiae Artium és a Művészettörténeti Értesítő c. folyóiratban. - A művészettörténeti tud.-ok kandidátusa (1952). Harm Sebestyén nagyszebeni ötvösről szóló monográfiájával és oeuvre-kat.- ával a tud.-ok doktora (1969). - A sienai Irodalmi és Művészeti Akad. tagja (1938). - Ipolyi Amold-emlékérem (1948,1960).

F. m.: A kassai dóm Szent Erzsébet oltára. Doktori értekezés (Bp., 1926); L'origine dello smalto filograna- to (Roma-Bp., 1933); A holicsi tányérok olasz mintái (Magyar Művészet, XIV., 1938); Pest-budai ónműves emlékek (Bp., 1940); Régi pest-budai ezüstműves- ség (Bp., 1946); Szentpéteri József ötvösmester élete, önéletírása, művei (Bp., 1954); Adatok a regéci porcelángyártás történetéhez (A Művészettörténeti Munkaközösség Negyedik Évkönyve. Bp., 1957, 109- 152.); Die ungarischen Beziehungen des Glockenblumenpokals (Acta Historiae Artium, VI., 1959, 33-86.); Adatok a régi magyar kerámiagyárak történetéhez (Bp., 1960); A magyar zománcművészet (Bp., 1961; francia, angol és német nyelven is); Der Goldschmied Sebastian Hann (Bp., 1970).

Irod.: Molnár László: M. S. (Művészettörténeti Értesítő, 1970. 4.); MÉL III.: 524-525.

Kiss Erika

Mihályi Ferenc (1906. okt. 6. Bp. - 1997. jan. 26. Bp.): tanár, zoológus. - A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en természetrajz-földrajz szakos tanári (1929), majd doktori oklevelet szerzett (1936). A U. S.

Department of Agriculture Bp.-en felállított Gyapjas Pille Laboratóriumának (Gipsy Moth Laboratory) asszisztense (19281933). Egy évig állástalan, majd gyakornok a MNM Állattára tihanyi M. Biológiai Kutatóint.-ében (1934. márc.-tól); rovaranatómiával, szövettannal foglalkozott, és rovarokat gyűjtött. Első közleményét, egyben doktori értekezését a házilégy repülőszerveinek anatómiájáról írta (1935). Szerződéses tud.-os kutató az Orsz. Közegészségügyi Int. (OKI) Parazito- lógiai Osztályán (1936-1938); az Anopheles szúnyogok hazai fajai morfológiájának, elterjedésének, környezeti igényeinek tanulmányozása, ill. az akkori hastífuszjárványok kiváltásában játszott szerepük tisztázása terén elért, nemzetközileg is számon tartott eredményei ellenére az OKI-ban nem kapott állást. A beregszászi gimn. helyettes tanára (1938-1941); mellékállásban tud.-os kutató a helyi Malária Állomáson. Az újpesti gimn. r. tanára (1941-től), egyúttal mellékállású tud.-os kutató az OKI Parazitológiai Osztályán. Makara Györggyel együtt megírta az első m. nyelvű, ma is haszonnal forgatható orvosi rovartani szakkönyvet. Kutatta a Bp. környéki szúnyogtenyésző helyeket. A II. vh. idején, majd utána két évet töltött tbc-szanatóriumban; súlyos operáció után felgyógyult, de az oktatással fel kellett hagynia, s 1949-ben nyugdíjazni is akarták. A pedagógus szakszervezet közbenjárására áthelyezték a M. Természettud.-i Múz. Adattárába. Rendbe tette az elhanyagolt halgyűjt.-t, közben visszatért a szúnyogok kutatásához. Az OKI és az Állattár közös kutatásainak szellemi vezetője a Balaton partvidéke szúnyogproblémáinak megoldására. Megírta az igazi szúnyogok füzetét a Magyarország Állatvilága sorozatban, s kandidátusi disszertációját, ill. a máig legjobb szakkönyvet (Sztankayné Gulyás M.-val, 1963) is a hazai szúnyogokról írta. Soós Árpádtól átvette a légygyűjt. vezetését (1952. jún.-tól). 1956. nov.-ben elégett a híres gyűjt. 3/4 része és teljes könyvtára, s ~ 1957- től emberfeletti munkát végzett az új gyűjt, létrehozása érdekében. Munkatársával 115 ezer, hazánkban gyűjtött múz.-i példánnyal gyarapította a légygyűjt.-t, nagy külföldi múz.-ok ajándékpéldányait szerezte meg, finno.-i gyűjtőútjáról (1967) közel 13 ezer példányt hozott haza stb. Gyűjtött Crna Gorában (Jugoszlávia) és Szlovákiában is. Eközben kiteljesedtek a szinantróp (élelmi-