Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

M

609 Mihályi egy. (1950-től ELTE) magántanára (1945-től), az Iparművészeti Múz. ig.-ja (1945-1946), az MNM főigh.-e (1946-1965), majd haláláig a múz. tud.-os főmunkatársa. A mo.-i iparmű­vészet történetén belül az ötvösművesség, a kerámia- és zománcművészet kiemelkedő kutatója. Számos bel- és külföldi kiáll, ipar- művészeti anyagát állította össze (Neuchâtel, 1965; Párizs, 1966; London, 1967; Belgrád, Zágráb, 1968; stb.). Rendszeresen publikált a Múzeumi és Könyvtári Értesítő, a Magyar Ipar­művészet, a Folia Archaelogica, az Acta Historiae Artium és a Művészettörténeti Értesítő c. folyó­iratban. - A művészettörténeti tud.-ok kandi­dátusa (1952). Harm Sebestyén nagyszebeni ötvösről szóló monográfiájával és oeuvre-kat.- ával a tud.-ok doktora (1969). - A sienai Iro­dalmi és Művészeti Akad. tagja (1938). - Ipo­lyi Amold-emlékérem (1948,1960). F. m.: A kassai dóm Szent Erzsébet oltára. Doktori ér­tekezés (Bp., 1926); L'origine dello smalto filograna- to (Roma-Bp., 1933); A holicsi tányérok olasz mintái (Magyar Művészet, XIV., 1938); Pest-budai ónmű­ves emlékek (Bp., 1940); Régi pest-budai ezüstműves- ség (Bp., 1946); Szentpéteri József ötvösmester élete, önéletírása, művei (Bp., 1954); Adatok a regéci porce­lángyártás történetéhez (A Művészettörténeti Mun­kaközösség Negyedik Évkönyve. Bp., 1957, 109- 152.); Die ungarischen Beziehungen des Glockenblu­menpokals (Acta Historiae Artium, VI., 1959, 33-86.); Adatok a régi magyar kerámiagyárak történe­téhez (Bp., 1960); A magyar zománcművészet (Bp., 1961; francia, angol és német nyelven is); Der Goldschmied Sebastian Hann (Bp., 1970). Irod.: Molnár László: M. S. (Művészettörténeti Ér­tesítő, 1970. 4.); MÉL III.: 524-525. Kiss Erika Mihályi Ferenc (1906. okt. 6. Bp. - 1997. jan. 26. Bp.): tanár, zoológus. - A bp.-i Páz­mány Péter Tudományegy.-en természet­rajz-földrajz szakos tanári (1929), majd doktori oklevelet szer­zett (1936). A U. S. Department of Agri­culture Bp.-en felállí­tott Gyapjas Pille La­boratóriumának (Gip­sy Moth Laboratory) asszisztense (1928­1933). Egy évig állás­talan, majd gyakornok a MNM Állattára tihanyi M. Biológiai Kutatóint.-ében (1934. márc.-tól); rovaranatómiával, szövettannal foglalkozott, és rovarokat gyűjtött. Első köz­leményét, egyben doktori értekezését a házilégy repülőszerveinek anatómiájáról írta (1935). Szerződéses tud.-os kutató az Orsz. Közegészségügyi Int. (OKI) Parazito- lógiai Osztályán (1936-1938); az Anopheles szúnyogok hazai fajai morfológiájának, elterjedésének, környezeti igényeinek tanul­mányozása, ill. az akkori hastífuszjárvá­nyok kiváltásában játszott szerepük tisztá­zása terén elért, nemzetközileg is számon tartott eredményei ellenére az OKI-ban nem kapott állást. A beregszászi gimn. helyettes tanára (1938-1941); mellékállásban tud.-os kutató a helyi Malária Állomáson. Az újpesti gimn. r. tanára (1941-től), egyúttal mellékál­lású tud.-os kutató az OKI Parazitológiai Osztályán. Makara Györggyel együtt meg­írta az első m. nyelvű, ma is haszonnal for­gatható orvosi rovartani szakkönyvet. Kutatta a Bp. környéki szúnyogtenyésző helyeket. A II. vh. idején, majd utána két évet töltött tbc-szanatóriumban; súlyos ope­ráció után felgyógyult, de az oktatással fel kellett hagynia, s 1949-ben nyugdíjazni is akarták. A pedagógus szakszervezet köz­benjárására áthelyezték a M. Természettud.-i Múz. Adattárába. Rendbe tette az elhanya­golt halgyűjt.-t, közben visszatért a szúnyo­gok kutatásához. Az OKI és az Állattár közös kutatásainak szellemi vezetője a Bala­ton partvidéke szúnyogproblémáinak meg­oldására. Megírta az igazi szúnyogok füze­tét a Magyarország Állatvilága sorozatban, s kandidátusi disszertációját, ill. a máig leg­jobb szakkönyvet (Sztankayné Gulyás M.-val, 1963) is a hazai szúnyogokról írta. Soós Árpádtól átvette a légygyűjt. vezetését (1952. jún.-tól). 1956. nov.-ben elégett a híres gyűjt. 3/4 része és teljes könyvtára, s ~ 1957- től emberfeletti munkát végzett az új gyűjt, létrehozása érdekében. Munkatársával 115 ezer, hazánkban gyűjtött múz.-i példánnyal gyarapította a légygyűjt.-t, nagy külföldi múz.-ok ajándékpéldányait szerezte meg, finno.-i gyűjtőútjáról (1967) közel 13 ezer példányt hozott haza stb. Gyűjtött Crna Gorában (Jugoszlávia) és Szlovákiában is. Eközben kiteljesedtek a szinantróp (élelmi-

Next

/
Thumbnails
Contents