Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
M
607 Miháldy Mialkovszky Mária, Sógor Györgyné (1925. dec. 20. Miskolc - 1996. febr. 19. Bp.): történész. - Apai ágon lengyel nemesi családból származott, édesapja, Mialkovszky István miskolci bankig., testvére, Mialkovszky Erzsébet (1928-1988) jelmeztervező, Jászai Mari-díjas, érdemes művész, sógora Szinte Gábor festőművész, díszlettervező.- Az Iparművészeti Főisk.-n megkezdett (1944) tanulmányait a háborús események miatt egy év múlva meg kellett szakítania. A Pázmány Péter Tudo- mányegy. BTK-n szabad bölcsészként művészettörténetet, esztétikát, klasszika-archeológiát és filozófiát hallgatott (1945. szept.-től). Az egy.-i oktatási reform (1948) kapcsán muzeologia szakra képesítették át; muze- ológiából szerzett oklevelet (1950). A miskolci múz-ban, majd a BTM Régészeti Int.-ében segédmuzeológus, ill. tud.-os munkatárs. Politikai okokból (férje és saját származása miatt) nem maradhatott tud.-os területen. Különböző - szakterületén később jól hasznosítható - munkahelyeken és szakmákban helyezkedett el; a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár műszerésze (1951-1952), a Nemzeti Színház kellékese, a Bábmozgalmi Műhely és a Textiljáték Készítő Szövetkezet varrónője (1952-1955), a Képzőművészeti Alap tervezőkivitelezője (1955-1957), a Munkaügyi Min. 10. sz. Helyiipari Isk.- jában a művészettörténet tanára (1958-1963); művészettörténetjegyzetet (1959), nemesfémipari szakmák számára tankönyvet írt (1961, társszerzőként), s kiegészítő tagozaton elvégezte a történelemtanári szakot (1963). A később az MNM-be beolvadt Legújabbkori Történeti Múz. (1968- 1989 között M. Munkásmozgalmi Múz.) gyűjteménykezelő muzeológusa (1963. ápr.-1980; nyugdíjazásáig), tud.-os kutató. Batthyány Tódor gr. gazdasági és művelődéstörténeti jelentősége c. disszertációja alapján bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1973). Az elméleti muzeologia területén nevéhez köthető egy új módszer, a környezet- és tárgykultúra komplex (életvitel, lakáshasználat, stílustörténet, tárgyfunkció, esztétikum, gyártási technikák, tárgytípus-változások), rétegspecifikus kutatásának megteremtése. A múz.-on belüli kitérők (Fényképtár [1963-1971], tárgyi emlék- és aprónyomtatvány-gyűjt.) után az újonnan létrehozott életmódgyűjt.-ek (Üveg-kerámia; Viselet; Vegyes textil) kezelőjeként és feldolgozójaként lehetővé vált számára a „hétköznapi történelemre", az életmódkutatásra alapozott, otthonkultúra-kutatás megteremtése. Ennek múz.-i módszertani kidolgozása is ~ nevéhez fűződik. Fő témájában, az otthon tárgykultúrájának kutatásában alkotott elméleti és gyakorlati munkái (a múz. állandó kiáll.-ához [1975-1977] előkutatással, terepen gyűjtött anyagból összeállított enteriőrjei a történeti és lokális munkásrétegek életének bemutatásához) nélkül ma már nem lehet új- és legújabb kori városi lakáskultúra-kutatásról írni. Múz.-i módszertani tevékenységével (azóta jórészt meg is valósult távprognózisok, kutatási programok összeállításával) hatékonyan segítette az utódokat, a múz.-i kutatásban isk.-t teremtett. Publikációi az MNM évkönyveiben jelentek meg. F. m.: Adalékok a gyűjteményi osztály néhány új szerzeményéhez (MNM Évkönyve 1973-1974. Bp., 1975,5-75.); Egy budapesti szervezett szakmunkás lakása a századelőn (uo., 1975-1976. Bp., 1977, 54- 94.); Adalékok az otthonkultúra-kutatás kérdéséhez (uo., 1979-1980. Bp., 1981, 43-121.). Peterdi Vera Miháldy István, mihályfalvi (1833. dec. 16. Buzsák - 1901. máj. 31. Győr): esperesplébános. - Nemesi családból származott. Isk.-it Veszprémben végezte. Pappá szentelték (1857). Csóton segédlelkész, Pápateszé- ren (1861-től), majd Bakonyszentlászlón plébános (1864-től), később esperes. Régészeti gyűjtőszenvedélyét Rómer Flórissal való ismeretsége is erősítette. Ásatásait gondosan végezte, megfigyeléseiről pontos feljegyzéseket, rajzokat készített. Az első ásatásán, a Bakonyszentlászló határában fekvő Sándormajorban talált római kori leleteket az MNM-nek adományozta. Ásott Bakony- szentkirály határában, a Zöröghegyen, a faluja határában levő Kesellőhegyen középkori lelőhelyet tárt fel, Mórichida-Kisárpáson középkori falat bontott ki, a Földvári erdőben római falmaradványokat, a Malomdombon újabb római falakat, fűtőszerkeze
