Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

M

593

Matunák

Matunák Mihály (Michael) (1866. júl. 17. Nagysurány -1932. dec. Körmöcbánya): r. k. pap, történész, levéltáros. - Mint a besztercebányai egyházm. papnövendéke a bp.-i M. Kir. Tudomány- egy.-en teológiát tanult, vmint egyházzenei és történelmi előadásokat hallgatott (1887-1891). Besztercebányán szentelték pappá (1891).

Nagyszalatnán (1891—

1892), Szucsányban káplán (1892-1893), Rutt- kán hitoktató. Nemeskéri Kis Pál családjánál nevelősködött a Zólyom vm.-i Véglesen (1893-1894). Körmöcbányán káplán (18941898). A korponai állami felső népisk. ig.-ja (1898-1902), plébános és esperes Breznó- bányán (1902-1922), Körmöcbánya levéltárosa (1922-től). Mint kutató elsősorban Nyitra, Zólyom és Hont vm. történetével és várostörténettel foglalkozott, különösen a török uralom időszakát tanulmányozta. A magyarok m., a szlovákok szlovák történészként tartják nyilván. Az 1890-es évek közepétől elkötelezettjévé vált a szlovák nemzeti ügynek, ekkortól két nyelven közölte munkáit, 1918- tól 1932-ig csak szlovákul írt. Ez utóbbi műveiben nemegyszer megtagadta m. történészi múltját, de hazánk kutatóival a kapcsolatot nem szakította meg. 1891-1892-ben számos, m. hazafiságáról tanúskodó török és kuruc kori, vmint 1848-1849-es történeti éneket és népdalt közölt, amelyekről később bebizonyosodott, hogy az ő hamisításai. Korponán rendezte a városi levéltárat, nyomdát és múz.-ot alapított, az utóbbi anyagát nagyrészt maga gyűjtötte. Pongrácz Elemér „főadjutánsaként" közreműködött a Hont vm.-i nagy történelmi kiáll, megrendezésében (Ipolyság, 1898), a megnyitás alkalmából Hont megye a török alatt címmel (Honti Lapok, IV, 1898. 34., 1-4.; 35., 2-3.) előadást tartott a városi kaszinóban. A kiáll.-t helyi és orsz. lapokban is bemutatta (A hontvármegyei történelmi kiállításról. Ország-Világ, XIX., 1898. 34., 531.). 1898. dec. 29-én részese volt a Hont Megyei Múz. Társulat megalapításának, a tényleges működést elindító 1899. szept. 29-ei közgyűlésen az egyesület titkárává választották.

E minőségben írta azokat a Drégelyről, Palánkról és Szondi Györgyről szóló műveit, amelyek a társulat kiadványsorozatának első és második köteteként láttak napvilágot. A Honti Múz.-ot adományaival gazdagította. A társulat megbízásából ásatást folytatott Drégelyváron (1902); megtalálta a vár bejáratát, a kaputornyot, a pincét, a vízfogó ciszternákat, a puskaportárat és számos leletet (ágyúgolyók, kengyelvasak, pénzek, cserépdarabok) hozott felszínre. Körmöcbányái levéltárosként gyarapította a kézirat- és könyvállományt, s kezdeményezésére fogott hozzá Angyal Béla festőművész a város történelmi emlékeinek és hagyományainak olajképeken való megörökítéséhez. A Korpona és Vidéke c. lap egyik megindítója és szerkesztője (18981900) . Könyvein kívül több százra tehető ki- sebb-nagyobb dolgozatot publikált, többek között az Alkotmány, a Besztercebánya és Vidéke, az Érsekújvár és Vidéke, a Felvidéki Híradó, a Garamvidék, a Hadtörténeti Közlemények, a Honti Lapok, a Katholikus Szemle, a Korpona és Vidéke, A Korponai Felső Leányiskola Értesítője, a Kultúra, a Magyar Sión, a Národnie noviny, a Nyitramegyei Közlöny, a Nyitramegyei Szemle, az Ország-Világ, a Slovenské pohl 'ady, a Századok, a Történeti Tár, a Vasárnapi Újság, a Zólyomvármegyei Hírlap hasábjain. A körmöc- bányai M. Egyesület választmányi tagja (1894-1898), a Katolikus Legényegylet elnöke. A Szt. István Társulat Tud.-os és Irodalmi Osztályának r. tagja (1902), a Műemlékek Orsz. Biz.-ának 1. tagja (1904). Alapítóként lépett be a Szlovák Múz. Egyesületbe (1919), és oszlopos tagja volt a Matica Slovenskának, amelynek Történelmi Biz.-ában dolgozott.

F. m.: Nagy-Surány hajdani vára történelmének vázlata (Érsekújvár, 1889); Korpona sz. kir. város bírái és polgármesterei 1274-1898 (Ipolyság, 1898); Korpona 1848-49-ben (Korpona, 1900); Drégely és Palánk katonai szerepe a török alatt 1552-1593 (Korpona,

1901) ; Érsekújvár a török uralom alatt 1663-1685 (Nyitra, 1901); Korpona várkapitányai (Korpona, 1901); Drégely, Szondy, Palánk, helyreigazító és pótló adatok a Szondy-Albumhoz (Ipolyság, 1902); Svaty Ciril a Method slovenski apostolovia (Tmava, 1926); Z dejin slobodného a hlavného banského mesta Krem- nice (Kremnica, 1928).

írod.: Magyarország vármegyéi s városai. Hont vármegye és Selmecbánya sz. kir. város. Szerk. Borovszky Samu (Bp., é. n.; bibl.-val); Nyitravár-