Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

M

Maurer

594

megye. Szerk. Sziklay János, Borovszky Samu (Bp., é. n.; bibl.-val; téves születési adat: 1856!); Kör- möczbánya társadalma (Magyar Társadalom, II.,

1897. 8., 9-16.; bibl.-val); Tanulmányok a csehszlovák-magyar irodalmi kapcsolatok köréből. Szerk. Adamová, Zuzana-Rosenbaum, Karol-Sziklay László (Bp., 1965); Slovensky biograficky slovník

III. (Martin, 1989); Szinnyei VIII.: 865-868.; Révai XIH.: 494.; Gulyás XVIII.: 682.

Hála József

Maurer Rezső (1846. ápr. 12. Kassa - 1908. jan. 20. Kassa): kereskedő. - A kassai Kereskedelmi és Iparkamara, vmint több bankint. tisztségviselője. Sokoldalú kereskedelmi tevékenységével tekintélyt szerzett Kassa város gazdasági- és közéletében. A Felsőmo.-i Múzeumegylet alapító tagja, több évtizeden át pénztárosa (1872-1900). írod.: Mihóková Mária: Slovník kosickych osob- ností (Kosice, 1995); Mihóková Mária: Vedecká, kultúrna a osvetová práca v Kosiciach 1848-1918 (Kosice, 1991).

Mihóková Mária

.Mauritz Béla (1881. máj. 3. Kassa - 1971. febr. 15. Bp.): petrológus, mineralógus. - A bp.-i tudományegy.-en - az Eötvös Collegium tagjaként - vegytan-természetrajz szakon tanult, a kristálymorfológia tárgyköréből doktori oklevelet szerzett (1902). Sem- sey Andor ösztöndíjával Heidelbergben, Lipcsében, Drezdában és Bécsben tanult tovább (1905-1910). A bp.-i tudományegy. Ásvány- Kőzpttani Int.-ében Krenner József tanársegéde (1902-től), adjunktus (1911-től), rk. egy.-i tanár (1914-től), ny. r. tanár (1915-től), az Ásvány-Kőzettani Int. vezetője (1914-1950; nyugdíjazták); az egy. rektora (1943/1944. tanév), prorektor (1944 ősze). A bp.-i műegyen magántanári képesítést szerzett (1912). - Kiemelkedő ásványtani kutatásai mellett az ország első petrológusa lett, modern szemléletű kőzettani tanulmányai máig alapműnek számítanak. Összesen mintegy 80 tanulmányt írt. Vendl Aladár műegy.-i tanárral közösen írta Ásványtan c., híres tankönyvét. A kommunista hatalomátvétel után, a hivatalos korhatár elérése előtt nyugdíjazták és akad.-i tagságától is megfosztották. A M. Állami Földtani Int.-ben kapott munkát, de onnan is távoznia kellett. Az MNM Ásvány- és Kőzettára fogadta be, ahová haláláig rendszeresen bejárt, tanácsaival és tapasztalataival segítette a fiatal munkatársakat. - Szakmai hagyatékának jelentős részét (kiadatlan kéziratokat, kőzet-vékonycsiszolat gyűjt.-ét, mikroszkópját) az Ásvány- és Kőzettárra hagyományozta. - A Mathematikai és Természettudományi Értesítő szerk.-je (1937-től). A Magyarhoni Földtani Társulat tagja, majd elnöke, a Természet- tud.-i Társulat alelnöke. - A föld- és ásványtani tud.-ok doktora (1957). Az MTA 1. (1913), r. (1923), igazgatósági (1935-1946), majd t. tagja (1942-1949).

F. m.: A Mátra-hegység eruptív kőzetei (Bp., 1909); A Mecsek-hegység eruptivus kőzetei (Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve, 21., 1913, 151-190.); A kristálytan története. Schmidt Sándorral (Bp., 1921); Kőzettan (Petrológia) (Bp., 1941); Ásványtan. Vendl Aladárral. I-II. (Bp., 1942). írod.: Sztrókay Kálmán Imre: Dr. M. B. emlékezete (Földtani Közlöny, 101., 1971, 367-372.); MÉL III.: 513-514.; MTL: 568-569.; Gulyás XVIII.: 702-704.

Embey-Isztin Antal

Mayer Miksa (1842. máj. 6. Lugos - 1886. márc. 19. Bp.): pedagógus, író, múzeumigazgató. - Versecen tanítóképzőt végzett, majd Bécsben a műegy.-en tanult. Mérnöki tanulmányait abbahagyva Szegeden házitanító (1862-1867), a Vallás- és Közoktatásügyi Min.-ban segédfogalmazó (1867-től), fogalmazó, majd titkár (1874-1886). Az Orsz. Tan- szermúz. első ig.-ja (főfelügyelője) (1877- 1886). Girókuti R Ferenccel folyamatosan végezte a gyűjt.-i anyag első rendezését, amelyből saját állandó kiáll.-t hoztak létre az Orsz. M. Gazdasági Egylet „Köztelek" nevű épületében. ~ nevéhez fűződik a „paeda- gogiai régiség osztály" kialakítása (1882). A Bécsi Világkiáll. (1873) és a bp.-i orsz. kiáll.

(1885) tanügyi részének egyik szervezője. - A Szegedi Hírmondó (1862-től), a Pesti Napló munkatársa (1867-től), a Néptanítók Lapjának társszerkesztője (1869), majd főszerkesztője (1870-1873). Cikkei jelentek meg a bécsi Volksschuleban, a Gazdasági Lapokban, a Magyar Tanügyben, a Budapesti Közlönyben is. Számos tankönyv és ifjúsági mű szerzője.

F. m.: Rövid alkotmánytan osztatlan népiskolák számára (Bp., 1876; 17., bőv. és jav. kiad. 1889); Vezérkönyv az alkotmánytan oktatásában. Elemi-, felső- nép- és polgári iskolai tanítók, nemkülönben tanítóképezdék, tanárok és