Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

M

Máttis

592

gozta a Közép-Volga vidék őskori és középkori állattartás-történetét; a második részben elsőként végezte el a m. törzsek vándorlásai során érintett területek, vmint a mo.-i honfoglalás és Árpád-kori leletanyag összehasonlító vizsgálatát. Ez utóbbi rész képezte az Állattartás a magyar őstörténet korában címmel benyújtott kandidátusi értekezését (1982), amelynek megvédésére már nem maradt ideje. A m. középkori állattenyésztés tervezett történetéhez minden általa vizsgált római, népvándorlás és középkori csontanyagot feldolgozott. Közölte többek között a híres m. versenylovak (Kincsem, Buccaneer, The Skipper) csontvázleírását és méreteit (1970), a népvándorlás kori lókoponyák összehasonlító elemzését (1973), a sertéstartás (1975) és az egyes sertésfajták történetét (1978). Az MMM állattenyésztési kiáll.-ainak felújításakor (1982) két, európai szinten megrendezett kiáll.-a nyílt meg A háziállatok kialakulása és A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai címmel. Elindította (1962) és alkalmanként szerkesztette (1966, 1968) a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei c. évkönyvet. -AM. Agrártud.-i Egyesület Agrártörténeti Szakosztályának, a M. Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának, a Körösi Csorna Társaságnak, az MTA Agrártörténeti Biz.-ának és az MTA M. Őstörténeti Munkabiz.-ának tagja.

F. m.: A szarvasmarha testnagyságának változása a történelmi korszakokban Magyarország területén (Agrártörténeti Szemle, 1968.1-2., 1-38.); Avarkori háziállatok mardványai Gyenesdiáson (Magyar Mező- gazdasági Múzeum Közleményei, 1967-1968. Bp., 1968, 85-124.); Historische Erforschung der Körpergrösse des Rindes auf Grund von ungarischem Knochenmaterial (Zeitschrift für Tierzüchtung und Züchtungsbiologie 87. 2. Hamburg und Berlin, 1970, 89-137.); A Magyar Mezőgazdasági Muzeum működésének 75 éve. 1896-1971 (Bp., 1971); A háziállatok eredete (Bp., 1975); Sertéstartás a Közép-Volga és a Káma vidékén az I. évezredben (Magyar Mező- gazdasági Múzeum Közleményei, 1973-1974. Bp., 1975, 229-249.); Állattartás őseink korában (Bp.,

1982); A majacki lelőhely (SzU) állatcsontleletei (az 1978-1979. évi ásatás (uo., 1981-1983. Bp., 1983,

29-55.).

írod.: Gunst Péter: M. J. (Agrártörténeti Szemle,

24., 1982. 3-4., 456-457.; több téves évszámmal);

Emlékezés M. J.-ra. A Magyar Nemzeti Múzeumban 1983. november 21-én tartott emlékülés előadásai; A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éve. Szerk. Szabó Loránd (Bp., 1986); MÁÉ II.: 486-489. (Bökönyi Sándor: M. J.); MÉL IV.: 605-606.; MNL 12.: 794.

Vörös István

Máttis János; Mátis (1913. szept. 24. Brassó - 1987. aug. Brassó): rajztanár, festő, grafikus, múzeumőr. - Apja Mattis-Teutsch János (1884-1960) festő, grafikus. - A bukaresti Szépművészeti Akad.-n festészet szakon végzett (1936). Katonai szolgálatot teljesített (1936, 1937, 1939-1940). A Háromszék m.-i főispáni hivatalnál műszaki rajzoló (19411944), frontszolgálata (1944-1945), majd München melletti amerikai hadifogsága

(1945) után a Sepsiszentgyörgy rajoni párt- biz.-nál műszaki rajzoló (1946-1949), a Székely Nemzeti Múz. munkatársa (1948-tól); a múzeumőri lakás fejében megtervezte a díszterem dekorálását, alkalmi rajzokat készített. A Néprajzi Tár ig.-őre (1949-től); régészeti asszisztens (1951), a nyári ásatások idején Székely Zoltán ig.-t helyettesítette. Az 1950-es években megpróbálta védeni a kiáll.-ok, az utcai kapuk esztétikai képét. Az utódintézmény, a tartományi, ill. megyei Sepsiszentgyörgyi Múz. muzeológusa, majd főmuzeológusa, a képzőművészeti gyűjt, felelőse. Tanf.-okon, tapasztalatcseréken vett részt kolozsvári, bukaresti és D-erdélyi múz.-okban. Közreműködött a malomfalvi ásatásokon (1954). Gyárfás Jenő fiától bementették a múz.-ba a Disznóölés (A tél örömei) c. vásznat. Brassóba költözött (1971), az ottani Képtárban dolgozott, a Mattis- Teutsch-emlékszobát gondozta (magán- gyűjt., képzőművészeti hagyaték, személyes tárgyak, pipagyűjt. stb.); Lukász Irénnel együtt apja hagyatékának feldolgozását végezte. ~nak köszönhetően a Székely Nemzeti Múz. őrzi a brassói után a legnagyobb Mattis-Teutsch János-gyűjt.-t Romániában.

Kiáll.-ai: Mattis-Teutsch-kiáll. (Csíkszeredái Múz., 1966. febr.; Kézdivásárhely, 1973); Egyéni kiáll. 60. születésnapjára (Brassó); Mattis-Teutsch- kiáll. Máttis Waldemárral (Brassó, Brassói Lapok Galéria, 1984. márc. 2-12.).

Boér Hunor