Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

41 Bálint zött, gyógyulása után visszatelepedett Sep- siszentgyörgyre (1937). - Etnográfusként a háromszéki tárgyi és szellemi néprajzi anyag gyűjtője; első tanulmánya az Etno- graphiában jelent meg (Szilágysági néprajzi adalékok, 1891); a gyűjtőmunkába diákjait is bevonta. Malonyai Dezső A magyar nép mű­vészete c. műve II. kötetének (Bp., 1909) munkatársa (a háromszéki népviseletről és népszokásokról szóló részben). Bekapcsoló­dott a Székely Nemzeti Múz. gyűjtési tevé­kenységébe, dolgozata megjelent a múz. 1902. évi Értesítőjében. Egyike a legjelentő­sebb erdélyi gyűjtőknek, 1167 kerámiával, 95 varrottassal, számos írott tojással gazda­gította a Székely Nemzeti Múz. néprajzi anyagát, más gyűjt.-ei az Erdélyi Kárpát- Egyesület Néprajzi Múz.-ába és az 1932-ben alakult Kézdivásárhelyi Múz.-ba kerültek (összesen mintegy 6000 tárgy). Érdekelték a népi írásbeliség fontosabb dokumentumai is (régi perefernumlevelek, szakácsköny­vek, orvosi receptek, testamentumok, nap­lók), ilyen tárgyú gyűjtött anyagának egy része végül - a Székely Nemzeti Múz. levél­tárával együtt - a sepsiszentgyörgyi állami levéltárba került. 70 éves korában felújította kapcsolatát a múz.-mal (1937); Herepei Já­nos ig. biztatására a II. bécsi döntés után saj­tó alá rendezte az 1894-1902 közötti Kézdi- vásárhely környéki népszokás-, hiedelem- és népköltészeti gyűjtés adatait; Háromszék néprajzáról ez az első jelentősebb összefog­laló munka. A kötet előszavában tájékozta­tott gyűjt.-ei sorsáról is. F. m.: A kézdivásárhelyi jótékony nőegylet rövid törté­nete (A kézdivásárhelyi polgári leányiskola értesí­tője, 1901); A háromszékmegyei húsvéti írott tojások­ról és népszokásokról (Székely Nemzeti Múzeum Értesítője, III., 1902,32-77.); Adatok Háromszék vár­megye néprajzához (Sepsiszentgyörgy, 1942). írod.: Szabó Judit: B. M. emlékezete (in: Emlék­könyv a Kézdivásárhelyi Múzeum 25. évfordulójá­ra. Sepsiszentgyörgy, 1997,87-103.); Székely Nem­zeti Múzeum 1875-2000 (Sepsiszentgyörgy, 2002; CD); Gulyás I.: 1199.; RMILI.: 125.; MÉL IV.: 36. Boér Hunor Balázs Mihály (1930. aug. 27. Magyar- bánhegyes - 1999. dec. 29. Bp.): pedagógus, szerkesztő, múzeumi főigazgató. - Az ELTE BTK-n szerzett középisk.-i tanári diplomát (1953). Újságíró, a Szabad Nép munkatársa (1953-1956), ált. és középisk.-i tanár (1956­1958), a Köznevelés c. pedagógiai folyóirat szerkesztője, ill. főszerkesztője (1958-1975), az Oktatási Min. MSZMP-titkára (1974­1980), az Orsz. Pedagógiai Könyvtár és Múz. főig.-ja (1980-1990). Vezetése alatt megélén­kült a múz. kutató és kiállító tevékenysége, Ercsiben létrejött az Eötvös József Emlékmúz. (1983). Kezdeményezte a m. isk. millenniu­mának orsz. megünneplését. Tud.-os mun­kássága elsősorban a m. írók és költők gyer­mekkorának, iskolás éveinek feltárására irá­nyult. - A Könyv és Nevelés (1970-1988), a Pedagógiai Látókör (1979-1982), az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Évkönyve szer­kesztője, ill. társszerkesztője (1984-1988). F. m.: Forrásvidék. 24 író, költő gyermek- és ifjúko­ra. I—II. (Bp., 1989-1990); Szülőföld és iskola. írók, költők gyermek- és ifjúkora (Bp., 1996); „.. .hol jár­tál iskolába?" (Bp., 1998). Villangó István Balázsy Ágnes: — Timárné Balázsy Ágnes Bálint Alajos (1902. júl. 4. Lugos - 1983. márc. 30. Szeged): régész. - Fia Bálint Csa- nád (1943) régész. - A szegedi Ferenc József Tudományegy. történelem-földrajz szakán végzett (1921-1925), uo. bölcsészdoktori ok­levelet szerzett (1926). Tanulmányúton járt Bécsben (1936) és Rómában (1937). A szegedi tudományegy. Régiségtudományi Int. gya­kornoka (1925-1930), tanársegéde (1930­1936), adjunktusa (1936-1939), Kassán a Fel- sőmo.-i Rákóczi Múz. I. osztályú múz.-i se­gédőre (1939. dec. 30.-1945. szept. 3.), majd múzeumőre (1945-től), miniszteri biztos­ként (1945-1948) részt vett a múz.-okat ért háborús károk felmérésében, a köz- és magángyűjt.-ek újjászervezésében. A szegedi múz. ig.-ja, a Csongrád M.-i Múz.-ok Igazg.- ának vezetője (1949. dec. 10.-1968. dec. 31.), közben a Szegedi Tudományegy. (1963. szept.-től JATE) Ókori Történeti és Régésze­ti Tanszék meghívott előadója (1958-1964), c. egy.-i docense (1964. júl. 1.-1968. dec. 31.). Elsősorban m. középkori régészettel, falu­kutatással és temetőfeltárásokkal fogl. A szegedi egy.-en töltött évek alatt az elpusz­tult D-alföldi templomok és a hozzájuk tar­tozó temetők feltárásával e területen úttörő

Next

/
Thumbnails
Contents