Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

Bálint 42 munkát végzett. Az ásatások eredményeit a Dolgozatok a Szegedi Tudományegyetem Régi­ségtudományi Intézetéből hasábjain tette köz­zé. A mai topográfiai munkák egyik első hír­nöke volt Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vm.-k általa összeállított régészeti kataszte­re. Kassai tartózkodása alatt Vizsolyban ása- tott. Miniszteri biztosi minőségben számba vette a múz.-okat és műemlékeket ért káro­kat Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Kiskun­félegyháza, Kiskunhalas, Kiskőrös, Kalocsa, Szeged, Makó, Hódmezővásárhely városok­ban, és irányította a helyreállítási munkála­tokat Cegléden, Nagykőrösön és Kecskemé­ten. Megszervezte Csongrád, Békés, Csanád, Bács-Bodrog és Pest vm.-k területén a magángyűjt.-ek biztonságba helyezését. 1945 utáni jelentős ásatásait Nyársapát, Kis­kunfélegyháza, Diósgyőr, Esztergom-Szent- király, Tápé, Nagylak, Földeák, Dorozsma, Pusztaszer, Röszke, Kübekháza középkori lelőhelyein végezte. Igazgatása alatt a sze­gedi múz. két új szárnnyal bővült, helyreál­lították és kiáll.-i célokra alkalmassá tették a szegedi vármaradványt. Korszerű kiáll.- okát szervezett; 25 állandó kiáll, munkálata­it irányította. Újjászervezte a Szegedi Kép­tár anyagát, s lehetővé tette, hogy ideiglenes kiáll.-okon folyamatosan bemutassák az or­szág képzőművészeti életét. - AM. Népraj­zi Társ. tagja, a M. Régészeti és Művészet- történeti Társ. választmányi tagja. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve alapító szerkesztő­je (Szeged, 1956-1968). F. m.: Makó város települési és emberfóldrajzi vázlata (Makó, 1926); Honfoglaláskori sírok Ószentivánon és Bánkúton, valamint a szentes-jámborhalmi leletek (Szeged, 1932); A makó-mezőkopáncsi középkori te­mető sírleletei (Makó, 1936); A kaszaperi templom és temető (Makó, 1938); A mezőkovácsházi középkori te­lepülés emlékei (Dolgozatok a Szegedi Tudomány- egyetem Régiségtudományi Intézetéből, 1939); Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegyék régészeti katasztere (Makó, 1941); Régészeti feladatok a Felvi­déken (Kassa, 1942); Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei. Leszih Andor ásatásai. Éri Istvánnal (Régészeti Füzetek. Bp., 1959); Szeged. Szerk. (Sze­ged, 1969; 2. kiad. 1975). írod.: In memoriam Dr. B. A. (A Móra Ferenc Mú­zeum Évkönyve 1978/79-1, Szeged, 1980 [sic!], 5-6.); Trogmayer Ottó: B. A. 80 éves (Archaeo- lógiai Értesítő, 1982., 1, 145.); Korek József: B. A. (uo., 1984., 1. 92-93.); Kőhegyi Mihály: B. A. (Mú­zeumi kutatások Csongrád megyében 1986. Sze­ged, 1986, 5-11.); Gulyás I.: 1218-1219. (téves szü­letési hely: Makó!); MÉL IV: 38.; Szegedi egyete­mi almanach 1921-1995 (Szeged, 1996, 85.); RÚL II.: 167-168. Bodrits István Bálint Dénes (1869 - 1934. okt. 27. Sepsi­szentgyörgyi polgármester, múzeumi igaz­gató-választmányi alelnök. - A sepsiszent­györgyi Székely Mikó-Koll.-ban végzett (1885). Sepsiszentgyörgy polgármestere, a Háromszéki Takarékpénztár Rt., vmint a Jó- kai-nyomda Rt. igazgatósági tagja. A Székely Nemzeti Múz. ig.-választmányának ügyve­zető alelnöke. Részt vett a múz.-i estek szer­vezésében. A Székely Nemzeti Múz. elő­csarnokából indulva a város által adomá­nyozott díszsírhelyre temették. Boér Hunor Bálintitt József, tövisi br. (1851. jún. 7. Nagyernye - 1922. jún. 15. Nagyernye): nagybirtokos. - Bp.-en jogot tanult (1867- 1871). Deák Farkas történetíróval beutazta Németo.-ot, Belgiumot (1872), Párizsban ba­rátságot kötött Munkácsy Mihállyal. 1873 telét Olaszo.-ban töltötte. Az említett helye­ken, vmint Ausztriában később is megfor­dult, Bécsben huzamosabb időt töltött. Sza­badelvű párti programmal országgyűlési képviselő (1884-től), utóbb nagyemyei bir­tokán gazdálkodott. Versei, műfordításai jelentek meg. 1890-ben az Iparművészeti Múz. rendelkezésére bocsátotta változatos és gazdag kerámiagyűjt.-ét, hogy abból megegyezés szerint a megfelelő tárgyakat kiválaszthassák az intézmény részére. Gyűjt.-ének és adományának egy részét azok a 18. sz.-i ónfedeles majolikakorsók tették ki, amelyek a 19. sz. végén még köny- nyen beszerezhetők voltak Erdélyben. F. m.: Költemények (Bp., 1891); Forgácsok. Versek (Bécs, 1895); Költeményei (Bp., 1895); Költeményei (Marosvásárhely, 1915). írod.: Gulyás II.: 7-8. Horváth Hilda Balla Péter (1908. aug. 11. Hajdúszobosz­ló - 1984. dec. 11. Bp.): zenetanár, népzene- kutató. - Tanulmányait a Liszt Ferenc Zene-

Next

/
Thumbnails
Contents