Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
Bálint 42 munkát végzett. Az ásatások eredményeit a Dolgozatok a Szegedi Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből hasábjain tette közzé. A mai topográfiai munkák egyik első hírnöke volt Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vm.-k általa összeállított régészeti katasztere. Kassai tartózkodása alatt Vizsolyban ása- tott. Miniszteri biztosi minőségben számba vette a múz.-okat és műemlékeket ért károkat Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskőrös, Kalocsa, Szeged, Makó, Hódmezővásárhely városokban, és irányította a helyreállítási munkálatokat Cegléden, Nagykőrösön és Kecskeméten. Megszervezte Csongrád, Békés, Csanád, Bács-Bodrog és Pest vm.-k területén a magángyűjt.-ek biztonságba helyezését. 1945 utáni jelentős ásatásait Nyársapát, Kiskunfélegyháza, Diósgyőr, Esztergom-Szent- király, Tápé, Nagylak, Földeák, Dorozsma, Pusztaszer, Röszke, Kübekháza középkori lelőhelyein végezte. Igazgatása alatt a szegedi múz. két új szárnnyal bővült, helyreállították és kiáll.-i célokra alkalmassá tették a szegedi vármaradványt. Korszerű kiáll.- okát szervezett; 25 állandó kiáll, munkálatait irányította. Újjászervezte a Szegedi Képtár anyagát, s lehetővé tette, hogy ideiglenes kiáll.-okon folyamatosan bemutassák az ország képzőművészeti életét. - AM. Néprajzi Társ. tagja, a M. Régészeti és Művészet- történeti Társ. választmányi tagja. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve alapító szerkesztője (Szeged, 1956-1968). F. m.: Makó város települési és emberfóldrajzi vázlata (Makó, 1926); Honfoglaláskori sírok Ószentivánon és Bánkúton, valamint a szentes-jámborhalmi leletek (Szeged, 1932); A makó-mezőkopáncsi középkori temető sírleletei (Makó, 1936); A kaszaperi templom és temető (Makó, 1938); A mezőkovácsházi középkori település emlékei (Dolgozatok a Szegedi Tudomány- egyetem Régiségtudományi Intézetéből, 1939); Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegyék régészeti katasztere (Makó, 1941); Régészeti feladatok a Felvidéken (Kassa, 1942); Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei. Leszih Andor ásatásai. Éri Istvánnal (Régészeti Füzetek. Bp., 1959); Szeged. Szerk. (Szeged, 1969; 2. kiad. 1975). írod.: In memoriam Dr. B. A. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978/79-1, Szeged, 1980 [sic!], 5-6.); Trogmayer Ottó: B. A. 80 éves (Archaeo- lógiai Értesítő, 1982., 1, 145.); Korek József: B. A. (uo., 1984., 1. 92-93.); Kőhegyi Mihály: B. A. (Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1986. Szeged, 1986, 5-11.); Gulyás I.: 1218-1219. (téves születési hely: Makó!); MÉL IV: 38.; Szegedi egyetemi almanach 1921-1995 (Szeged, 1996, 85.); RÚL II.: 167-168. Bodrits István Bálint Dénes (1869 - 1934. okt. 27. Sepsiszentgyörgyi polgármester, múzeumi igazgató-választmányi alelnök. - A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó-Koll.-ban végzett (1885). Sepsiszentgyörgy polgármestere, a Háromszéki Takarékpénztár Rt., vmint a Jó- kai-nyomda Rt. igazgatósági tagja. A Székely Nemzeti Múz. ig.-választmányának ügyvezető alelnöke. Részt vett a múz.-i estek szervezésében. A Székely Nemzeti Múz. előcsarnokából indulva a város által adományozott díszsírhelyre temették. Boér Hunor Bálintitt József, tövisi br. (1851. jún. 7. Nagyernye - 1922. jún. 15. Nagyernye): nagybirtokos. - Bp.-en jogot tanult (1867- 1871). Deák Farkas történetíróval beutazta Németo.-ot, Belgiumot (1872), Párizsban barátságot kötött Munkácsy Mihállyal. 1873 telét Olaszo.-ban töltötte. Az említett helyeken, vmint Ausztriában később is megfordult, Bécsben huzamosabb időt töltött. Szabadelvű párti programmal országgyűlési képviselő (1884-től), utóbb nagyemyei birtokán gazdálkodott. Versei, műfordításai jelentek meg. 1890-ben az Iparművészeti Múz. rendelkezésére bocsátotta változatos és gazdag kerámiagyűjt.-ét, hogy abból megegyezés szerint a megfelelő tárgyakat kiválaszthassák az intézmény részére. Gyűjt.-ének és adományának egy részét azok a 18. sz.-i ónfedeles majolikakorsók tették ki, amelyek a 19. sz. végén még köny- nyen beszerezhetők voltak Erdélyben. F. m.: Költemények (Bp., 1891); Forgácsok. Versek (Bécs, 1895); Költeményei (Bp., 1895); Költeményei (Marosvásárhely, 1915). írod.: Gulyás II.: 7-8. Horváth Hilda Balla Péter (1908. aug. 11. Hajdúszoboszló - 1984. dec. 11. Bp.): zenetanár, népzene- kutató. - Tanulmányait a Liszt Ferenc Zene-