Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

K

Kürthy 534 linnal (1908), aki aktívan segítette férjét gyűj- tőútjain, az Adriai-tenger partján és a hegyek­ben. A dalmát tengerparton főleg tengeri mo- szatokat gyűjtött (1914), ugyanezen év nya­rán Málta szigetén járt, majd áthajózott Algír­ba, ahol eljutott a Szahara széléig. Közben a múz.-i ranglétrán is emelkedett; gyűjtemény­őr (1912), ig.-őr (1916), majd osztályig. (1919) lett. Az I. vh. alatt Csík és Háromszék hegyei között (1915), a Magas-Tátrában (1916-1917) gyűjtött. 1918-ban eljutott az osztrák-m. had­sereg által megszállt É-Albániába; itt az al­bán-macedón határhegységben gyűjtött. Rendkívül értékes, több - általa és Jávorka Sándor által felfedezett és leírt - új taxont tar­talmazó gyűjtéseit a Növénytár Herbárium Generale gyűjt.-e őrzi. Szakmai tapasztalatait, a különböző növényformációkat és a páfrá­nyokat az Adatok Albánia Flórájához c. kötet­ben ismertette. Négyévi szünet után a Fejér vm.-i Sárréten botanizált (1923, 1924, 1927), majd visszatért a dalmát tengerpartra, Arbe szigetére, a Senjsko Bilo és a Plesevica hegy­ségbe (1927), majd a Magas-Tátrába (1928), ill. a Velebit-hegységbe (1929). 24 évi gyűjtőtevé­kenysége során egymaga 10 105 virágos- és 5228 virágtalan-, összesen 15 333 növényt gyűj­tött (másokkal közös gyűjtései nélkül). Gyűjté­sei az M. Természettud.-i Műz. Növénytára herbáriumait gyarapítják. Gyűjtötte és publi­kálta a m. vonatkozású botanikai irodalom cí­meit és fontosabb adatait; a Növénytani Repertó­rium megjelent a Növénytani Közlemények 1904—1908., vmint a Botanikai Közlemények 1909-1919., 1920-21., 1922-1923., 1924-25., 1926-1929. évfolyamaiban. Katalogizáló mun­kájának betetőzése a páfrányok kat.-a lett vol­na, amelyen éveken át dolgozott, de a svéd Christensen Index Filicum (1905-1906) c. mun­kája megelőzte. - A Kir. M. Természettud.-i Társulat tagja, majd könyvtárnoka (1927­1929), választmányi tagja (1928-tól), a Nö­vénytani Szakosztály jegyzője (1904-1906). A társulat A pteridospóra szisztematikai jelentősége c. tanulmányát Schilberszky Károly-díjjal ju­talmazta (1915), pteridologiai munkásságáért megkapta a svéd Birger-díjat (1926). - Tizen­hat virágosnövény fajt, alfajt és változatot ne­veztek el róla. F. m.: Adatok a m.-horvát tengerpart, Dalmácia és Isztria flórájához. Nyárády E. Gyulával (Növényta­ni Közlemények, 7., 1908, 54-66.); Über die von Joseph von Warscewicz gesammelten Pteridophyten des Wiener Hofmuseums (Magyar Botanikai Lapok, 13., 1914, 35-52.); A pteridospóra szisztematikai je­lentőségéről (Botanikai Közlemények, 15., 1915, 159-166.); Pteridophyta. Adjuvantibus ]. Andra- sovszky et S. Jávorka (in: Adatok Albánia flórájához. Bp., 1926,197-218.). írod.: Moesz Gusztáv: K. J. B. emlékezete (Botani­kai Közlemények, 30., 1933, 1-22.); MÉL L: 1036.; Gulyás XVII.: 826-827.; MÚL: 228. Kováts Dezső Kürthy Sándor (1866. máj. 23. Tiszafüred - 1945. máj. 11. Tiszafüred): községi tisztségvi­selő, egyleti (múzeumi) titkár. - A Tiszafüred- vidéki Régészeti Egylet néven 1877-ben meg­alakult múz. alapítóinak, Tariczky Endrének és Milesz Bélának halála után (1912) egészen az egylet működésének felfüggesztéséig (1942) ellátta a titkári teendőket; ideiglenes (1912-től), majd tiszteletdíjas titkár (1913-tól). Az egylet gyarapodási leltárkönyvét és pénz­tárkönyvét 1942-ig vezette, de inkább gon­dozta, mint gyarapította a gyűjt.-t. Fő érdeme - a működés kisebb-nagyobb megszakításai ellenére - a gyűjt, és a könyvtár látogatásának biztosítása, a muzeális értékek egyben tartása és elidegenítésének megakadályozása. F. m.: A tiszafüredi Múzeum és Könyvtár az 1912. év­ben (Tiszafüred, 1913). írod.: Magyar Minerva. A magyarországi múzeu­mok és könyvtárak címkönyve V. 1912-1913 (Bp., 1915, 644-646.). Füvessy Anikó Kürti Menyhért; ered. (1894-ig) Jelenszky (1875. júl. 29. Vámosgyörk - 1949. jún. 3. Bp.): ciszterci szerzetes, gimnáziumi igazgató, iro­dalomtörténész. - Be­lépett a ciszterci rend­be (1893); a rend bp.-i int.-ében teológiát ta­nult. Bp.-en m.-latin szakos középisk.-i ta­nári diplomát, majd doktori oklevelet szer­zett. Pappá szentelték (1899). A ciszterci rend egri (1899-1917), majd bajai gimn.-ában tanított (1917-1924). Az egri gimn. ig.-ja és az egri ciszterci konvent perje­le (1924-1937), tanker.-i főig.-i címet kapott

Next

/
Thumbnails
Contents