Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

K

529

Kuun

kulturális munka tervezése (Bp., 1967); Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Magyarországon. Szerk. Balassa M. Ivánnal, Kecskés Péterrel (Bp., 1987)..

Kecskés Péter

Kuthy Dezső (1844. jún. 7. Szarvas - 1917. szept. 10. Bp.); jogász, zoológus, ento- mológus, múzeumi igazgatóőr. - Bp.-en jogi tanulmányokat folytatott, de súlyos tüdőbaja miatt felhagyott a jogi pályával, és a szabad természetben űzhető foglalatosság után nézett.

Bogarak gyűjtésébe kezdett, ami előbb szórakoztató időtöltése, később szakmája lett. Az MNM Bogárgyűjt.-ében Frivaldsz- ky János mellett segédőr (1894-1897), majd az egyenesszárnyúak (Orthoptera) gyűjt.-ét gondozta (1897-1914; nyugdíjba vonulásáig). Utolsó éveiben a szakmától visszavonultan élt. - Elsősorban Bp.-en és tágabb környékén, pl. Pécelen és Isaszegen gyűjtött bogarakat, de sok anyaga származik az Alföldről, főként Békés és Csongrád vm.-ből, vmint az Arad vm.-i hegyvidékről és a Szerémségből is. Már 1879-től gyűjtött az MNM részére. Gazdag gyűjt.-éből futotta a külföldi cserékre, sőt isk.-i és rendszertani gyűjt.-ek összeállítására is, amelyekkel ki- áll.-okon is részt vett. Az 1885. évi Orsz. Ki- áll.-on nagy éremmel, a tanáregyesületi jubileumi kiáll.-on díszoklevéllel tüntették ki (1891). Nem a tömeganyag megszerzésére törekedett, hanem speciális gyűjtőmódszereivel ritkaságokra vadászott. Több, a tud.- ra nézve új faj felfedezése mellett igen sok fajt ő gyűjtött először a Kárpát-medencében.

1894-ben magángyűjt.-ének zöme vásárlás révén Kolozsvárra, az Erdélyi Nemzeti Múz. tulajdonába került, amíg a bp.-i Állattárnak mintegy 4000 bogárpéldány jutott. Múz.-i szolgálatának nagyobb részében (1897-1914) megalapozta a korábban elhanyagolt Orthoptera-gyűjt.-t, gondos preparálásával kivívta a külföldi múz.-ok elismerését is. Feldolgozta többek között a Lendl Adolf kis-ázsiai, vmint Bíró Lajos krétai és új-guineai gyűjtéseiből származó egyenesszárnyú anyagait is. Megírta a Magyar Birodalom Állatvilága (Fauna Regni Hungáriáé) sorozatban a Kárpát-medence bogárfaunájának faunisztikai alapvetését (1897); a 214 oldalas munka összesen 72 bogárcsaládot, 1222 genuszt és 6043 fajt tárgyal, ez a fajszám mintegy 60%-a a ma ismert Kárpátmedencei fajoknak. Művének gerincét a fajok rendszertani sorrendben való felsorolása adja. Egyéb, kisebb terjedelmű közleményeiben részben új bogár-, ill. egyenes- szárnyúfajokat írt le, részben faunisztikai adatokat adott közre. 70 éves korában múz.-i ig.-őr címet kapott (1914).

F. m.: Az isaszeghi Korona-erdő jellemző Coleopterái (Rovarászati Lapok, 1., 1883, 78-82.); A magyarországi szipoly-fajok (Rovartani Lapok, 1., 1884, 205- 209.); Ordo Coleoptera (Arthropoda, Insecta) (in: A Magyar Birodalom Állatvilága. 3. 1897,1-214.); Orthoptera nonnula nova in Nova Guinea a Lúd. Bíró collecta (Annales historico-naturales Musei Natio- nalis Hungarici, 8., 1910,213-216.); Catalogus cole- opterorum in civitate Magyarkanizsa regionibusque proximis existentium (Magyarkanizsa, 1917).

Irod.: Csíki Ernő: K. D. (Rovartani Lapok, 25., 1918, 137-140.); K. D. (A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve, 1940, 134.); Szinnyei VII.: 533-534.; MÉL I.: 1034-1035.

Szél Győző

Kuun Géza, osdolai gr. (1838. dec. 28. Nagyszeben - 1905. ápr. 10. Bp.): orientalista, nyelvész, etnológus, gyűjtő. - Az 1762- ben gr.-i rangra emelt, székely eredetű Kún család sarja, az alapítványtevő politikus, gr. Kún Kocsárd harmad-unokatestvére. - A pesti tudományegy.-en három évig klasszika-filológiát, régészetet, numizmatikát és történelmet hallgatott, közben autodidaktaként a K-i nyelvészettel ismerkedett. A göt- tingeni egy.-en orientalisztikai képzésben részesült (1858). Első tanulmányát (A sémi névimódról, 1857) a Magyar Nyelvészet c. folyóirat közölte. Főként a sémi, török-tatár és perzsa nyelvek grammatikája foglalkoztatta, később a néprajzi vonatkozásokra is figyelt. Szinte évente felkereste É-Itália híres könyvtárait, de Németo., Franciao., Hollandia és Svájc könyvtáraiban is rendszeresen kutatott, később beutazta a balkáni országokat is. Megtanult németül, franciául, angolul, olaszul, románul és görögül, írt és olva-