Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
Kunt 528 317. Bp., 1988); Kissné Mikes Éva: K. Zs. és Mezőtúr (Mezőtúri Helytörténeti Füzetek II., 1983). Ujj írisz Kunt Ernő (1948. ápr. 17. Bp. - 1994. okt. 5. Miskolc): tanár, etnográfus, kulturális antropológus, fotográfus. - Apja id. Kunt Ernő festőművész (1920-1994). - A debreceni KLTE-n m. szakos tanári és etnográfus (1974), majd egy.-i doktori oklevelet szerzett (1979). Hosszabb külföldi tanulmányutat tett Finno.-ban (1976-1977), Svájcban, Ausztriában és Németo.-ban. A miskolci Herman Ottó Múz. munkatársa (1974-től). A Miskolci Egy.-en megalakította a Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszéket (1993). Egy.-i hallgatóként kezdte meg a temetők néprajzi kutatását (Temetők az Aggteleki-karszt falvaiban. Debrecen, 1978). Érdeklődése később a m. parasztok halálképének, a halál elfogadásának, a múlandóság megélésének problematikája felé fordult, a Finno.-ban megismert thanatológia kutatásával nagy figyelmet keltő, új eredményeket ért el (A halál tükrében. Bp., 1981; Az utolsó átváltozás. Bp., 1987). Rövid néprajzi tárgygyűjtő időszak és nép- művészeti vizsgálódás után a Herman Ottó Múz. fotógyűjteménye keltette fel figyelmét, s muzeológusként is a vizuális kultúra kutatásával és a paraszti fotóhasználat kérdéseivel kezdett foglalkozni. Ebből a témakörből kiáll.-! rendezett ( Azok a gyerekek - Kőris Kálmán fotóhagyatékának feldolgozásával, 1979), konferenciát szervezett (Bild-Kunde - Volks-Kunde, Miskolc, 1988), s előadásokat tartott nemzetközi tud. tanácskozásokon (Zürich, Bergen, Göttingen). Az 1990-es évek elején Mo.-on is szerveződő kulturális antropológia oktatásának egyik kezdeményezője. Vendégtanárként az ELTE-n, Svájcban a Jung Int.-ben, vmint a marburgi Philips Egyetemen tartott előadásokat. Kreatív alkotómunkát is végzett; rajzai folyóiratokban jelentek meg, festményeit Sárospatakon önálló tárlaton is bemutatta (1986). Önálló fotó- kiáll.-ai voltak Bp.-en és más hazai városokban (A múlandóság szobrai, 1985-1986; Kő és víz, 1995), Finno.-ban (1977,1983), Ausztriában (1986). - A történettud. (néprajz) kandidátusa (1985). - Pro Urbe Miskolc (1995). F. m.: A magyar népi temetők szemiotikái elemzése (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XIII-XIV., 1975, 475-507.); Ungarische bäuerliche Grabmäler (Ethnographica et Folkloristica Carpathica 2. Debrecen, 1981, 191-221.); Temetők népművészete (Bp., 1983); A múlandóság szobrai. A Budapest Galériában rendezett fotókiállítás katalógusa (Bp., 1985); Nép-rajz és foto-antropológia. Vizuális antropológiai jegyzetek paraszti használatú képekről (Ethnogra- phia, XCVIII., 1987,1M7.); Temetkezési szokások (in: Népszokás, néphit, népi vallásosság. Szerk. Dömötör Tekla. Bp., 1990,67-102.); A komplex kultúrakutatás dilemmái a mai Magyarországon. Szerk. Szarvas Zsuzsával (Miskolc, 1993); Fotoantropológia. Fényképezés és kultúrakutatás (Bp.-Miskolc, 1995). írod.: Traum vom Denken. Szerk. Szarvas Zsuzsa. (Miskolc, 1996., 5-26.; bibi.: 11-26.). Viga Gyula Kurucz Albert (1925. jan. 16. Konyár 2002. febr. 6. Bp.): népművelő, muzeológus. - A Debreceni Ref. Koll.-ban kántortanító (1946), a KLTE Néprajzi Tanszékén etnográfus (1960), doktori oklevelet szerzett (1963). Kántortanítóként dolgozott Konyáron és Mikepércsen (1946-1949). Debrecenben a Hajdú-Bihar M.-i Tanács Művelődési Osztályának vezetőjeként (1950-1963) sokoldalú közművelődési munkát végzett. A kulturális ügyeket jó szervezőkészséggel támogatta (Debreceni Kántus, Műveltség és Hagyomány periodikum megjelentetése stb.). A debreceni tanítóképző tanára, az intézmény igh.-e (1963-1975). A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múz. főig.-jaként (1975-1986) a múzeumépítés, a nagyarányú gyűjteményfejlesztés és a közművelődési munka feladatait párhuzamosan kellett megoldania. A kedvezőtlen pénzügyi feltételek ellenére irányítása alatt fokozatosan nőtt a múz. hazai és nemzetközi ismertsége és elismerése; elnyerte a Schu- macher-díj aranyérmét (1978), s otthont adott az Európai Szabadtéri Múz.-ok Szövetsége konferenciájának (1982). Az intézményt orsz. múz.-má, kutatóhellyé fejlesztette (1981), tud.-os periodikumot indított (Ház és ember, 1980), múz.-i tájékoztatót jelentetett meg (TÉKA, 1979). - AM. Néprajzi Társaság alelnöke (1979-1982), a TIT Néprajzi Szakosztályának elnöke, az Európai Szabadtéri Múz.-ok Szövetségének tagja, ill. tisztviselője. F. m.: Az észak-bihari szőlőművelés és borgazdálkodás (Debrecen, 1964); Művelődéspolitika. Helytörténet és
