Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
527 Kun ságát a Budapest Történetének Okleveles Emlékei harmadik kötetének kiadásával koronázta meg (1987). Egyéb tanulmányaiban folytatta korábbi, az országcímerre, a magán- és a kir. oklevelekre, vmint a kir., főleg az I. Lajos kori kancelláriára vonatkozó kutatásait. Tud.-os módszerét a források mély tisztelete, azok sokoldalú, a történeti segédtud.-ok minden ágára kiterjedő, alapos filológiai és jogtörténeti elemzése jellemezte. - Az MTA 1. tagja (1945; székfoglalóját a m. magánjogi írásbeliség első korszakáról tartotta), akad.-i tagságától megfosztották (1949), 1. tagságát visszaállították (1989), majd r. taggá választották (1990. máj.). A Szt. István Akad. tagja (1941). A II. vh.-t megelőzően a Katolikus Tanáregyesület, a M. Történeti Társulat, a Földrajzi Tud.-os Társulat, a M. Könyv- és Levéltárosok Szövetsége, a M. Genealógiai és Heraldikai Társaság ig. választmányának, a Mo.-i Latin Szótár és Nemzetközi Középlatin Dictionarium m. biz.-ának tagja, az Új Idők Lexikona munkatársa. A Nemzetközi Heraldikai és Genealógiai Konföderáció cáceresi (Spanyolod ülésén heraldikai tud.-os életművéért emlékérmet adományozott számára (1991). F. m.: A leleszi konvent oklevéladó működése (Turul, 42., 1928, 1-38.); A királyi kápolnaispán oklevéladó működése. A királyi kancellária fejlődése a XIV-XV. század fordulóján (Regnum Egyháztörténeti Évkönyv, 5., 1942-1943, 455-497.); A magyar pecséthasználat története a középkorban (A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Szent Norbert Gimnáziuma Évkönyve. 1943-1944, 281-364.; 2., bőv. és jav. kiad.: MNM, Bp., 1993); A magyar zászló és nemzeti színeink múltja. I—II. (Hadtörténelmi Közlemények, 1., 1954. 3-4., 18-60.; 3., 1956. 3-4., 77-119.); A budai várkápolna és a Szent Zsigmond prépostság történetéhez (Tanulmányok Budapest Múltjából, 15., 1963,109-151.); A középkori magyar magánjogi írásbeliség első korszaka. XI-X1I. század (Századok, 96., 1963,1-31.); A zselicszentjakabi alapítólevél 1061-ből (Pest legkorábbi említése) (Tanulmányok Budapest Múltjából, 16., 1964,43-83.); A magyar középcímer és nagycímer kialakulása (Levéltári Közlemények, 36., 1965, 209-234.); Buda és Pest „fővárossá" alakulásának kezdetei (Tanulmányok Budapest Múltjából, 18., 1971, 7-57.); Osztályok, címek, rangok és hatáskörök alakulása I. Lajos király kancelláriájában (in: Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Székely György. Bp., 1984, 293-330.); Budapest Történetének Okleveles Emlékei. III/1-2. (1382-1439) (Bp., 1987); A középkori magyar írásbeliség kialakulása (Századok, 123., 1989. 3-4., 381-406.). írod.: Gerics József: K. L. B. köszöntése (Levéltári Közlemények, 51-52., 1980-1981. 3-4.); Kubinyi, András: B. Kumorovitz zum 80. Geburtstag (Ungarn-Jahrbuch, 11., 1980-1981, 257-258.); Fényi Ottó: K. L. B., a jászóvári premontrei kanonokrend tagja - Bertényi Iván: K. B., a heraldikus- Gerics József-Ladányi Erzsébet: K. L. B. professzor és a diplomatika (Magyar Egyháztörténeti Évkönyv, 1., 1994, 7-16.; 17-26.; 27-36.); Kubinyi András: K. L. B. (Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett. Bp., 2001); MKL VII.: 534-535.- Bibi.: Borsodi Csaba: K. L. B. műveinek bibliográfiája (Magyar Egyháztörténeti Évkönyv, 1., 1994, 37-45.). Spekner Enikő Kun Zsigmond (1893. márc. 28. Mezőtúr - 2000. febr. 2. Bp.): író, költő, műgyűjtő. - 14 éves korától a postán dolgozott, az érettségit magánúton tette le. Életútját meghatározta a Mezőtúron dolgozó mintegy 100 fazekasmester (köztük Badár Balázs), továbbá Gergely Antal (1869-1912) ref. lelkész, aki Szép Ernő és Kosztolányi Dezső példaképe is volt. A mezőtúri Mándy család révén Bp.-re került (1912). A Magyar Fórum c. antifasiszta lap szerkesztője (1938-1939). Fő művének nép- művészeti gyűjt.-ét tartotta, amely a főváros és Ortutay Gyula szakmai támogatásával jött létre egy óbudai lakásban (Bp., III. kér., Fő tér 4.). A Henry George Társaság elnöke, majd tb. elnöke. A Kárpát-medence népművészetét bemutató gyűjt.-ét Bp. III. ker.-i Ön- kormányzatának adományozta (1976); így jött létre az Óbudai Múz. filiájaként a ~ Nép- művészeti Gyűjt. - Óbuda-Békásmegyer díszpolgára (1991), Mezőtúr díszpolgára (1993). F. m.: A világgazdasági válságról (kézirat, 1935, Óbudai Múz. Irattár). írod.: Kresz Mária: K. Zs. Népművészeti Gyűjteménye (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtár.
