Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
521 Kubinyi rey Judittal közösen tanulmányozta és feldolgozta az intézmény komoly értéket képviselő moldvai viseletanyagát. Az 1940-es évek második felében a Néprajzi Múz. Kerámia Gyűjt.-ének vezetésével bízták meg, ami alapvetően befolyásolta további pályáját; ettől kezdve - am. népművészet történeti rétegei, kialakulása mellett - egyre inkább a fazekasság kérdései foglalkoztatták, fáradhatatlanul gyarapította, rendszerezte a gyűjt.-t. Fazekas, korsós, tálas (1960) c. cikke újszerű kérdésfelvetésével, a technológia központi kérdéssé tétele révén szemléletváltást eredményezett a népi kerámia kutatásában, miként az Igaz Máriával együtt írt A népi cserépedények szakterminológiája (1965) c. munkája a muzeológiában. Számtalan, nagy jelentőségű kiáll.-a eredményeit is beleírta 1978-ban megvédett, A magyarországi fazekasság c. kandidátusi értekezésébe; ennek csak a gyűjtés történetét bemutató fejezete jelent meg a Néprajzi Értesítő 1977. évi kötetében. Muzeológusi munkája során - a gyűjtőmunka és a számtalan népművészeti és fazekaskiáll. mellett - kialakította a Néprajzi Múz. kerámia- gyűjt.-ének későbbi rendjét, a műtárgyak tárolási módját. AII. vh. előttihez képest az 1980-as évekre mintegy megháromszorozódott az itt őrzött tárgyak száma, s a közel 20 ezer fazekasmunka mintegy kétharmada ~ munkásságának eredményeként került be a múz.-i gyűjt.-be. Pótolhatatlan sok ezer, a Néprajzi Múz. fotógyűjt.-ében őrzött helyszíni fényképfelvétele is. A népművészeti és népi iparművészeti mozgalom fáradhatatlan szervezőjeként az 1950-es évek elején a Háziipari Szövetkezet egyik létrehozója, amely az akkor még dolgozó kézműves mesterek felkutatásával és támogatásával vívott ki magának rangot. Közreműködött a Népművészet Mestere cím létrehozásában is. Jelentős ismeretterjesztő munkássága. Szívesen írt gyermekeknek szóló, mondókákat közreadó könyveket (Találós kérdések könyve; Húzzad, húzzad magadat; Butelia Bálint és Pörső Örzse lakodalma). Izgatta a népművészet motívumkincse, ennek eredményeképpen állította ösz- sze Virág és népművészet (1976) c. kis könyvét. Életének utolsó befejezett és kiadott munkája a szüleinek életpályáját felvázoló, családi indíttatású, angol nyelvű könyv. Életművének mintegy lezárásaként jelent meg - már halála után - Magyar fazekasművészet c. könyve, a Kárpát-medence fazekasságának egyik legalapvetőbb összefoglalása. -AM. Néprajzi Társaság Györffy Ist- ván-emlékérme (1985). F. m.: Magyar gyermekjátékkutatás (Bp., 1948); Népi díszítőművészetünk fejlődésének útja (Ethnographia, LXIII., 1952, 10-43.); Magyar parasztviselet (1820- 1867). I—II. (Bp., 1956); Fazekas, korsós, tálas (Ethnographia, LXXI., I960, 297-379.); A magyar népművészet felfedezése (Bp., 1968); Palóc ködmönök (Bp., 1976); Virág és népművészet (Bp., 1976); A csákvári fazekasság (Székesfehérvár, 1976); Népi szűcsmunka (Bp., 1979); Magyar fazekasművészet (Bp., 1991). írod.: Balassa Iván: K. M. sírjánál (Néprajzi Hírek, XIX., 1990. 1-2., 56-57.); Csupor István: K. M. (Néprajzi Hírek, XIX., 1990.1-2., 57-59.); MNépLex III.: 333. Csupor István Kubinyi Ágoston, felső-kubini és nagy- olaszi (1799. máj. 30. Videfalva - 1873. szept. 19. Bp.): királyi tanácsos, régész, természettudós, múzeumigazgató. - Testvére Kubinyi Ferenc paleontológus, politikus. - Debrecenben retorikát és költészetet (1812-től), természettant és matematikát (1815) tanult. A pesti tudományegy.- en a bölcsészeti tanulmányok mellett füvészetet, diplomatikát, numizmatikát és régészetet hallgatott. Táblai jegyző (1819- től), Nógrád vm.-ben aljegyző (1821-1824), majd vm.-i főbiztos, a távollévők követeként (absentium ablegatus) részt vett az országgyűlés munkájában. Ev. esperességi felügyelő (1837). A nádor kinevezte az MNM ig.-jává (1843. ápr. 12-étől); hivataláról 1849. jún. 28-án lemondott, de aug. 22-én visszahelyezték állásába. Teljes fizetéssel nyugdíjba vonult (1869. febr. 25.). Az MNM-ben a Pyrker László érsek által adományozott képekből felállíttatta a képtárt. A múz. körüli udvaron és a kopár területen megkezdte a kert kialakítását (1850). A múz. épületében
