Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
Kubinyi 522 virág- és terménykiáll.-okat, hangversenyeket rendezett, amelyek jövedelmét a múzeumkertre és tárolószekrények beszerzésére fordította. A porosz királytól kő- és bronzkori régiségeket eszközölt ki a múz. számára (1854). Ferenc bátyjával tevékenyen részt vett a Magyarhoni Földtani Társulat megalapításában, amelynek elnökévé választották. A népnevelés ügyében 40 000 Ft-os alapítványt tett. Losoncon egyházi könyvtárat alapított. Részt vett az orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésein (1841, 1847, 1867,1868); a szervezet alelnöke, majd elnöke (1872). Ferenc József 1857. évi múz.-i látogatásakor gyémántgyűrűvel ajándékozta meg, és kinevezte kamarássá. Cikkei a Felsőmagyarországi Minervában (1829), a Pesti Hírlapban, A M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (1842-1872), a Gazdasági Lapokban (1851-1854), a Magyarország és Erdély képekben c. sorozatban (1853-1854), a Magyar Akadémiai Értesítőben (1854-1867), a Vasárnapi Újságban (1855-1861), a Pesti Naplóban (1859), az Archaeologiai Értesítőben (1869) jelentek meg. A szekszárdi szarkofágnak és leleteinek magyarul és németül megjelent publikálása a fontos lelet első és máig egyetlen közlése, egyben a lelőkörülmények és a leletek pótolhatatlan dokumentuma. - A MTA t. tagja (1843. okt. 7.), igazgatósági tagja (1853. márc. 16.). Kir. tanácsos (1845; elsőként kapott m. nyelvű oklevelet). Számos külföldi természettud.-os és régészeti társaság tagja volt. F. m.: A m. n. múz. tárgyában (Századunk, 1843. 47-49.); A magyar nemzeti múzeum (Pest, 1848); Magyarország és Erdély képekben. I. (Századunk, 1853); Mátyás király pajzsa (Magyar Akadémiai Értesítő, 1855); Szegszárdi régiségek (Pest, 1857; német nyelven is); A magyar nemzeti múzeum képtárának lajstroma (Pest, 1868); A temetések és temetők (Pest, 1869). írod.: Nedtvich Károly: Kubinyi Ferenc és Ágoston életrajzuk (Értekezések a Természettudományok Köréből. VII. 12. Bp., 1876); Mátray Gábor: A Magyar Nemzeti Múzeum korszakai, különös tekintettel a közelebb lefolyt huszonöt évre (Pest, 1868); Majzon lászló: A két Kubinyi és a Földtani Társulat (Földtani Közlöny, 104., 1974.2., 209-220.); Szinnyei V.: 369-374.; MÉL 1.: 1023- 1024. Tóth Endre Kubinyi Ferenc, felső-kubini és nagy- olaszi (1796. márc. 21. Videfalva - 1874. márc. 28. Videfalva): földbirtokos, múzeum- és tudományszervező. - Liptó vm.-i nemesi család felsőku- bini és nagyolaszi predikátumú ágának leszármazottja. Testvére Kubinyi Ágoston régész, természettudós. - A pesti tudományegy. Jogi Karán tanult (1819- ig). Vm.-i tisztviselő, Pest vm. aljegyzője (1821), Nógrád vm.-i szolgabíró, a reformkori országgyűlések követe (1825-től). Testvérével, Kubinyi Ágostonnal több hazai (felső-mo.-i vm.-k) és külföldi (Bécs, Krakkó, Wieliczka, Jéna) tanulmányutat tett. Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc idején a losonci kér. országgyűlési képviselője, a Batthyány-kormány, majd Kossuth Lajos híve. A szabadságharc leverése után a haditörvényszék 9 évi várfogságra ítélte; fogságából 1852-ben amnesztiával szabadult. Jénában részt vett a Német Orvosok és Természetvizsgálók nagygyűlésén. Szakmai irányítója, lelkesítője Zipser Keresztély András volt. A Bene Ferenc és Bugát Pál kezdeményezésére 1841-ben megalakult M. Orvosok és Természetvizsgálók Vándor- gyűléseinek résztvevője, szervezője, elnöke. Áz 1842. évi pesti ülésen mutatta be a híres ipolytarnóci kövült fatörzset, ill. az ott található gazdag és egyedülálló ősmaradványegyüttest. Az 1843. évi pesti vándorgyűlés jegyzőkönyvében az ő tollából olvasható Nógrád vm. leírása. A korszerű természettud.-i oktatás reformjára tett javaslataiban első helyen említi a gyakorlati munkát. Az ipar, a földművelés és a tud. együttműködésére, ill. egymásrautaltságára sürgető felhívásokat tett. Az ország területét bejárva jelentős mennyiségű ősmaradványanyagot gyűjtött, ill. ismertetett. Petényi Salamon Jánossal együtt elindította a Villányi-hegységben lévő beremendi fosszilis gerinces fauna gyűjtését. Részletesen foglalkozott a Tisza medréből előkerült ősemlőscsontokkal. Földtani, őslénytani adatai a Vahot Imrével együtt kiadott négykötetes Magyarország és
