Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
Baktay 34 foglaló fejezetet írt a település, a népi építkezés témakörében, és ő készítette az egyes községek népi műemlékeinek leírását is. Élete utolsó évtizedeiben meghatározó kutatási témája volt a felföldi borospincék történeti hagyományainak vizsgálata. Tanulmányai jelentek meg az Egri-völgy betelepülésének történetéről, településnéprajzi és műemléki témakörökből. A rendszerváltozást (1990) követő években Egriség c. munkájában az egri öntudat kialakulásának és megőrzésének folyamatát vizsgálta. Nyugdíjasként is aktív ismeretterjesztő és publicisztikai tevékenységet folytatott. Segítette a feléledő „palóc napok" rendezvénysorozat hiteles megjelenítését Párádon, szaktanács- adással támogatta Heves m. idegenforgalmi programjainak szervezését. Számos tud.-os dokumentumfilm készült szakértői közreműködésével, pl. az egri pincevágásról, az egri borvidékről, a bükki mészégetésről és a bélapátfalvi búcsúról. - AM. Néprajzi Társaság és választmánya, az ICOMOS, az Orsz. Múz.-i Tanács, a Tud.-os Minősítő Biz. Néprajzi Szakbiz.-ának tagja, ill. tb. tagja. Az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület alapító elnöke (1957-1978). - A történelem (néprajz) tud. kandidátusa (1974), doktora (1988). - Móra Ferenc-emlékérem (1979), Györffy István- emlékérem (1984), Ortutay Gyula-emlékérem (1987), Eger város díszpolgára (1991). F. m.: A magyar paraszti mészégetés kutatása (MTA II. Társadalmi-Történeti Tudományos Osztálya Közleményei 3. Muzeológiai sorozat. 1951, 285- 330.); Egri borospincék (Eger, 1961); Bükki barlanglakások (Miskolc, 1977); Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén (Bp., 1978); Hungarian Folk Art (Cobourg [Kanada], 1978); Tájházak Heves megyében (Bp., 1986); A palócfóldi lakodalom (Bp., 1987); Kanadai magyarok (Bp., 1988); Palócok. I-IV. Szerk., társszerző (Eger, 1989); Kézművesség egy alföldi faluban. Tiszaigar 1949-1950 (Eger, 1992). írod.: Balassa Iván: B. F. 70. születésnapjára (AGRIA, XXIII., Eger, 1987, 5-10.); Paládi Kovács Attila: B. F. (Ház és ember, 12.; 1998, 269-270.); Petercsák Tivadar: Dr. B. F. (Magyar Múzeumok, 1999. 1., 62.); MNépLex I.: 190. Petercsák Tivadar Baktay Ervin, erdőbaktai; ered. (1925-ig) Gottesmann (1890. jún. 24. Dunaharaszti - 1963. máj. 7. Bp.): orientalista, író, művészettörténész. - A Képző- művészeti Akad.-n, majd Hollósy Simon müncheni mesterisk.- jában tanult festészetet (1910-1915). Kora ifjúsága óta behatóan foglalkozott Indiával; kezdetben főként az indiai irodalom és filozófia érdekelte, e téren szerzett ismereteit fordítások, könyvek közreadásával közvetítette a m. olvasó- közönséghez. Az I. vh. alatt frontszolgálatot teljesített, majd szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett. Saját pénzén indiai tanulmányutat tett (1926. jún.-1929. júl.), végigjárta többek között Körösi Csorna Sándor egykori útvonalát, s adatokat gyűjtött Körösi Csorna életéről, egykori lakóhelyeiről. Hazatérve földrajzi, írói és előadói tevékenysége került előtérbe. A M. Földrajzi Társaságnál és más kiadóknál megjelent munkái közül nem egy több kiadást is megért. A debreceni Tisza István Tudományegy.- en doktorrá avatták (1933). A Földgömb c. ismeretterjesztő folyóirat szerkesztője (1934— 1944, Milleker Rezsővel és Réz Andorral). A K-ázsiai Művészeti Múz.-ban (1946-tól) 12 éven keresztül az indiai, a hátsó-indiai és a tibeti gyűjt.-t vezette. Ez idő alatt elsősorban India művészetével foglalkozott. Indiai útja során szerzett betegsége és súlyos gerincsérülése miatt munkáját sokszor csak nagy erőfeszítéssel, ám mindvégig nagy odaadással végezte. A Schwaiger Imre ismételt ajándékozásai nyomán tetemesen meggyarapodott indiai gyűjt.-t rendszerezte, leírta, és jelentős részét tud.-osan feldolgozta. Nagy sikerű indiai (1951), majd hátsó-indiai és indonéz kiáll.-t rendezett (1953); az előbbi anyagát 1954-1956 között vándorkiáll. formájában több vidéki városban is bemutatta. Az ELTE BTK mb. előadójaként India és Tibet művészetéről adott elő (1946-1958). Az indiai kormány meghívására részt vett és megnyitó beszédet tartott a „Buddha Dzsa- janti" ünnepségek alkalmából rendezett nemzetközi tud.-os kongresszuson (1956); ez alkalommal tájékoztatta D. Nehmt a m. forradalomról is. Ezt követő indiai tanulmányútja során művészettörténeti kutatáso