Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
35 Baky kát végzett India művészete c. könyvéhez, amely művészettörténészi pályafutása fő művének tekinthető. Részt vett az Iparművészeti Múz.-ban rendezett Ázsia művészete c. kiáll, munkálataiban (1959), majd nyugdíjba vonult. Ezután is sorra jelentek meg könyvei, s meghívásra India művészete tárgyában előadásokat tartott Angliában és Svédo.-ban. Mindenkinél többet tett India népének, kultúrájának és művészetének mo.-i megismertetéséért. Tanulmányai az Acta Orientalia Hungáriáiban és az Iparművészeti Múzeum Évkönyveiben jelentek meg. - Emléktáblája egykori lakóhelye, a Bp. XI. ker.-i Eszék u. 16/a. sz. ház falán látható. Szobra (Domokos Béla munkája) a M. Földrajzi Múz. parkjában áll (1991-től). Nevét vette fel halála után a dunaharaszti gimn. és a vízügyi szakközépisk. F. m.: Rabindranath Tagore: Az ember, a művész és a bölcs (Bp., 1922); India. India múltja és jelene, vallásai, népélete, városai, tájai és műalkotásai (Bp., 1931; 2., bőv. kiad. 1941); A messzeségek vándora. Körösi Csorna Sándor Indiában és Tibetben (Bp., 1934; új kiad. 1960); Szanátana Dharma, az örök törvény. A hindu világszemlélet ismertetése (Bp., 1936); A diadalmas jóga. Rádzsa jóga a megismerés és önuralom tana (Bp., 1942; hasonmás kiad. Szeged, 1992); Recent Acquisitions of the Museum of the Museum of Eastern Asiatic Arts in Budapest (Acta Orientalia Hungarica, I., 1950,191-212); Indian Stone Sculpture in the Budapest Museum of Eastern Asiatic Arts (Acta Orientalia Hungarica, III., 1952, 135-165.); Nepáli fém- plasztika a Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban (Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei, II., 1955, 291-304.); India művészete a történelem és a művelődés keretében az őskortól a XX. századig (Bp., 1958; 3. kiad. 1981; németül is). írod.: Harmatta János: B. E. (Antik Tanulmányok, 1964. 3-4.); Bethlenfalvy, Géza: Enchanted by India. Ervin Baktay (1890-1963). Life and Works (Hungarian Information and Cultural Centre, New Delhi, 1990); Wojtilla Gyula: B. E., az indiai szellemiség közvetítője (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, Érd, 1991); B. E. születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülés előadásai (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. Érd, 1991); Renner Zsuzsanna: B. E., mint művészettörténész és muzeológus (Ars Decorativa, 1991, 7-35.); Gulyás XI.: 160-164.; MÉL I.: 79.; MÚL: 25-27.; RÚLII.: 52-54. Renner Zsuzsanna Baky Győző; Baki (1902. aug. 14. Bp. - 1972. márc. 19. Bp.): festőművész, restaurátor. - Apja Baky Albert festőművész. - Párizsban élt (1924. márc-1935). Leon Gauguet-től a rézkarcművészet fajtáit tanulta, s a Grande Chaumiere festőisk.-t látogatta. Egy ideig Degas műtermében is dolgozott. A Fédéra- tion Franţaise des Artistes tagja (1927-től); ennek keretében csoportos kiáll.-okon vett részt. Önálló kiáll.-ai is voltak (Párizs, 1929, 1930, 1931). Tuniszban, a francia állam által fenntartott, s É-Afrika leggazdagabb régészeti anyagát őrző Musée Alaoui múz.-ban restaurátor (1935. jún.-1942. febr.). Tuniszi tartózkodása alatt kitanulta a konzerválás és restaurálás csaknem minden ágát (freskó-, viaszfestmény-, mozaik-, üveg-, bronz-, csont-, ezüst-, aranyrestaurálás stb.). Jelentősebb tuniszi munkái: Athénből származó, a tengerből Mahdia mellett előkerült ókori görög bronzbútorok, ágyak, bronzszobrok, karthagói hellenisztikus márvány és terrakotta szobrok, vázák, római mozaikok és freskók restaurálása. Mo.-ra visszatérve (1942) az MNM vezető restaurátora, majd a megalakuló Restaurátor Osztály első vezetője (1942-1968; nyugdíjba vonulásáig); a restaurátorműhelyben egyedül látta el a feladatokat. Kiemelkedő munkái: a korábban rosszul kiegészített szekszárdi vas diatretum üvegporos eljárással végzett kiegészítése; a Brigetióból származó törött ezüstlemez-mellszobor helyreállítása; a szőnyi bronz díszsisak és a Mithras-tábla restaurálása. Római kisbronzokat olyan sikerrel restaurált, hogy romlásuk megállt. A teljesen szétmálló neolit kori koponyákat új eljárással szilárdította meg. Megszervezte az első konzervátor tanf.-ot (1947). Többször vezette az 1950-es években a vidéki gyűjt.-ek megsegítését célzó restaurátori „brigádmunkákat". Az 1954-ben megjelent Régészeti kézikönyvben a régészeti leletek kiemelésével, helyszíni kezelésével és a különféle anyagfajták konzerválásával, restaurálásával kapcsolatos fejezeteket írta. Irányítása mellett kiemelkedő, többtonnás in situ leletek felvétele készült el. Ezek közül a legfontosabbak: az Istállós-kői-barlang őskori tüzelőhelye, az alsónémedi rézkori kettős temetkezés, a vekerzugi szkíta kocsilelet. Mo.- on ~ indította el a mai értelemben vett restaurálást, s máig hatóan meghatározó egyénisége a m. tárgyrestaurálásnak. Ásatásokból
