Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

33 Bakó tárul a még gyerekcipőben járó Szatmári Múz., s a jegyzék segítségével a történelem viharában eltűnt tárgyak is megismerhetők. A második rész a Kör könyvtárának bővült jegyzékét tartalmazza, vmint a régiségtár és a numizmatikai részleg anyagát. E névjegy­zékekben a múz. működési szabályzata is megtalálható. F. m.: A szatmári református főgimnázium története 1530-1890 (Szatmár, 1896). írod.: Gulyás I.: 1075. Kiss Imola Bakó Ferenc; ered. Heizer (1917. aug. 28. Nagyvárad -1998. nov. 14. Eger): etnográfus, múzeumigazgató. - Leánya Bakó Zsuzsanna művészettörténész, muzeológus. - A Páz­mány Péter Tudo- mányegy.-en történe­lem-földrajz szakos középisk.-i tanári és etnográfus oklevelet szerzett (1942). Az MNM (1947-től), majd a Néprajzi Múz. mun­katársa. Sárospatakra nevezték ki (1950. júl. 1-jétől), s megbízták a Rákóczi Múz. szerve­zésével. Fegyvergyűjt.-nyel, kastélyok búto­raival gyarapította a múz.-ot, s jelentős nép­rajzi tárgygyűjtést is végzett. 33 településen csaknem ezer fényképfelvételt készített. A Vörös-torony és a Perényi-szárny műemléki helyreállítása (1950) után 1951-ben nyíltak meg az első kiáll.-ok. Egerben a Heves-Egri Múz. ig.-jává nevezték ki (1952. dec.). Meg­határozó szerepe volt abban, hogy az egri vár 1957-től múz.-ként működik (Dobó Ist­ván Vármúz.), és a folyamatos régészeti ku­tatás mellett megkezdődött a vár műemléki helyreállítása. Az első állandó kiáll.-t a Butt- ler-házban készítette a város és Heves m. történetéről. A várban vezetése alatt nyíltak meg az új állandó kiáll.-ok: az Egri Képtár (1958), a népművészeti és természettud.-i kiáll. (1958). Megújultak a kazamatákhoz vezető kaszárnyatermek, és ismét megnyi­tották a Gárdonyi Géza Emlékmúz.-ot (1961). Heves m. hosszú ideig egyedüli néprajzku­tató-muzeológusaként több ezer műtárgyat gyűjtött a kismesterségektől a népi kerámi­án, a szőlészeti-borászati eszközökön ke­resztül a népviseleti darabokig és a pásztor­faragásokig. Létrehozta a gyűjt.-i raktára­kat, a tud.-os kutatás számára nélkülözhe­tetlen adattárakat és a fotótárat, maga több mint tízezer fényképfelvételt készített. A Heves M.-i Múz.-i Szervezet ig.-jaként (1962-1979) végzett szervezőmunkája ered­ményeképpen jött létre a gyöngyösi Mátra Múz. (1957) és a hatvani Hatvány Lajos Múz. (1969). Fontosnak tartotta a népi műemlé­kek megőrzését. Az 1960-1970-es években sorra nyitotta meg a tájházakat (Párád, Abasár, Átány, Kisnána, Mikófalva, Nagy- réde, Noszvaj, Verpelét). Támogatta és szer­vezte a múz.-i tud.-os kutatómunkát. Elin­dította és szerkesztette az Egri Múzeum Év­könyve (később AGR1A címmel) periodikát (1963-1979). Elindította és szervezte az ország legnagyobb összefüggő néprajzi csoportjának, a palócoknak a vizsgálatát (1967-től). Felderítő kérdőívek segítségével 20 községre - az ún. palóc centrumra - kon­centrálva folyt az intenzív gyűjtőmunka (1969-1980). Szerkesztésében jelentek meg a Palóc kutatás. Módszertani Közlemények (I—XXIII.) és a Dolgozatok a palóckutatás köré­ből. Tematikus és lokális monográfiák (I—III.) kö­tetei. A négykötetes Palócok c. monográfia szerkesztője (1989-1991) és négy tanulmá­nyának szerzője. A palóckutatás a m. tud. - ritka - befejezett, kollektív vállalkozásainak egyike, s ez főként ~ kitartásának és szerve­zőkészségének köszönhető. Létrehozta a Dobó István Vármúz. Palóc Adattárát. Ifjú­kora óta vissza-visszatérően kutatta az em­beri élet fordulóihoz kapcsolódó rítusok, népszokások világát. Munkái nélkülözhe­tetlenek a paraszti háziiparok, a kézműipar és a tárgyalkotó népművészet kutatói szá­mára. A Bükk hg. mészégetőiről készült ta­nulmányai, a tiszaigari iparosok és a falusi társdalom kapcsolatának feldolgozása úttö­rő jellegű. Tudósi életművének kiemelkedő területe a településformák és a településtör­ténet, vmint a népi építészet vizsgálata. Az egri borospincék és a bükki barlanglakások önálló feldolgozása mellett a Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén c. monográfiában adta közre a paraszti építészet történeti és recens emlékeit. Részt vett a Heves Megye Műemlékei (1-3. köt.) munkálataiban; össze-

Next

/
Thumbnails
Contents