Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
Bakcsi 32 posvár - 1963. okt. 25. Bp.): entomológus. - A Pázmány Péter Tudományegy.-en természetrajz-vegytan szakos tanári oklevelet szerzett (1935). Zala vm.-ben házitanító (1935/36. tanév), a bp.-i Vegyvizsgáló Int., majd az Orsz. Statisztikai Hivatal díjtalan gyakornoka (1936-1940), a Vallás- és Közoktatásügyi Min.-ban a számvevőségen, majd a népisk.-i ügyosztályon teljesített szolgálatot (1940-től). Kérésére áthelyezték az MNM Természettud.-i Múz.-ába (1948. júl. 1-jétől); muzeológus (1952-től), a Hymenoptera gyűjt, vezetője (1954-től). A szegedi egy.-en entomológiai tárgyú értekezésével summa cum laude egy.-i doktorrá avatták (1963). Tud.-os munkássága kizárólag a hártyás- szárnyú rovarokra, a hymenopterákra terjedt ki. Az 1950-es évek derekáig a fullánkos darazsakkal (Aculeata), 1963-ig a valódi fürkészekkel (Ichneumonidae) foglalkozott. Cikkeket publikált a fullánkosok Kárpátmedencei faunisztikájáról, nevezetesen a pókhangyákról (Mutillidae, 1952), az álda- razsakról-tőrösdarazsakról-bogárrontó darazsakról (Sapygidae-Scoliidae-Tiphiidae, 1953) és a csomósdarazsakról (Cerceris, 1956). A mező- és erdőgazdasági, vmint kertészeti szempontból fontos, Mo.-on mintegy 3000 fajt számláló valódi fürkészek taxonómiájával az amerikai H. Townesnak a Schmiedeknecht-féle 20. sz. eleji Ichneumonidae rendszert alapvetően megváltoztató munkássága alapján foglalkozott. Feldolgozta a Szépligeti Győző- és a Zilahi-Kiss Endre-féle értékes típusanyagot, amelyről három közleménye jelent meg (1958, 1959, 1961). A Magyarország Állatvilága c. sorozatban több kötetnek is szerzője; a halála után megjelent ötödik fürkészkötetét Móczár László egészítette ki és rendezte sajtó alá. Az állatok gyűjtése c. kötetbe Móczár Lászlóval közösen írta meg a hártyásszárnyúakról szóló fejezetet. Két új fajt írt le: Sphecoidae: Cerceris beaumonti Bajári (1955) és Ichneumonidae: Leptobatus hungaricus Bajári (1959). Az Apenteles bajariaet Papp Jenő 1975-ben, az Aphidius bajariaet Győrfi János 1958-ban, az Opius (Pendopius) bajariaet Max Fischer 1990-ben nevezte el róla. - Muzeológusi tevékenysége kiterjedt az egész Hymenoptera gyűjt.-re; Móczár Lászlóval közösen egységes méretű (ún. Cerva-) dobozokban, rendszertani egységekre bontva rendezte az anyagot, ami lehetővé tette a korszerű feldolgozó munka megkezdését. A Szépligeti- és a Zilahi-Kiss-féle, közel 4000 fürkészfaj példányait piros névcédulával látta el, a típusokról leírókartotékokat állított fel. F. m.: Tőrösdarázs alkatúak - Scolioidea (Magyarország Állatvilága. 13. 3. Bp., 1956); A magyarországi Cerceris fauna revíziója (Hymenoptera, Sphecoidae) (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 1956. 7., 405-410.); Kaparódarázs alkatúak. I. - Sphecoidae I. (Magyarország Állatvilága. 13. 7. Bp., 1957); Revision der Ichneumoniden-Typen von Kiss und Szépligeti. I—II. (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 50., 1958, 235-240.; 1959, 415-418.); Fürkészdarázsalkatúak 1.- Ichneumonidae I. (Magyarország Állatvilága. 11. 4. Bp., 1958); Fürkészdarázsalkatúak XII. - Ichneumonidae XII. Győrfi Jánossal (Magyarország Állatvilága. 11. 15. Bp., 1962); Fürkészdarázsalkatúak III.- Ichneumonidae III. (Magyarország Állatvilága. 11. 6. Bp., 1969). írod.: Móczár László: Dr. Elisabeth Bajári 1912— 1963. (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 56., 1964,5-7.); Móczár László: Dr. B. E. (Állattani Közlemények, 52., 1965,17-19.). Papp Jenő Bakcsi Gergely, albişi (1860. máj. 9. Kéz- dialbis - 1945 Szatmárnémeti): tanár, iskola- igazgató. - A kolozsvári tudományegy. elvégzése után a kolozsvári ref. főgimn., majd a szatmári ref. főgimn. tanára (1890-től), az utóbbi ig.-ja (1907-1928); latin és görög nyelvet tanított. A szatmárnémeti ref. egyház gondnoka, a Kölcsey-Kör múz.-i szakosztályának elnöke, a múz. őre (1906). Méltóan nagy elődjéhez, Kiss Gedeonhoz, arra törekedett, hogy új, értékes tárgyakkal gyarapítsa a meglévő múz.-i gyűjt.-t. Érdeme, hogy erre évenként meghatározott összeget fordíthattak. A meglévő tárgyakat szakszerűen elrendezte. Irányítása alatt jelent meg A Szatmári Kölcsey-Kör múzeumi tárgyainak és könyvtárának névjegyzéke (két füzetben, 1906); az első részben a Kölcsey-Kör könyvtárát, majd a 20. sz. eleji gyűjt.-t mutatja be, feltüntetve az adományozó nevét és az adományozás évét, a régészeti leletek esetében a helység nevét, ahol a tárgyat találták. Az adatok birtokában a mai kutató szeme elé