Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

K

Kiss

472

ményi adattárak. Múzeumok (Bp., 1975); Magyarország ipari műemlékei (Bp., 1981); Magyarország műszaki múzeumai (Bp., 1982); Műszaki emlékvédelem, ipari hagyományápolás Magyarországon (Bp., 1985).

Tóth János

Kiss Miklós (1928. nov. 7. Kisjenő - 1997. febr. 17. München): könyvtáros, muzeológus. - Felesége Kiss Miklósné Wagner Ottilia agrármérnök. - A kolozsvári Babeş-Bo- lyai Tudományegy. történelem-filozófia szakán végzett (1953). Az aradi városi könyvtárban könyvtáros (1953-1957), az aradi múz. vezetője, majd a régészeti osztály muzeológusa (1957-1963). Számos helytörténeti tanulmányt és cikksorozatot írt a helybeli román és m. sajtóban. Aktívan részt vett az aradi múz. átrendezésében (1977). 1988-ban családjával együtt áttelepült Münchenbe.

F. m.: Etapele de dezvoltare ale muzeului judeţean Arad (Ziridava, II., Arad, 1968,147-166.); Repertoriul monumentelor istorice din municipiul Arad (uo., VI., 1976, 443M72.); Răspândirea monedelor geto- dace pe teritoriul jud. Arad (uo., VIII., 1977, 539- 556.); Câmpia Aradului-unul din centrele monetăriei geto-dacice (uo., IX., 1978,41—48.); Tezaure şi obiecte de podoabă traco dacice descoperite în judeţul Arad (uo., XII., 1980, 85-96.).

Lanevschi Gheorghe

Kiszely Gyula (1911. márc. 12. Miskolc 1997. júl. 18. Bp.): közgazdász, technikatörténész. — A miskolci Deák Ferenc Felsőkereskedelmi Isk. elvégzését (1930) és katonai szolgálatát követően a diósgyőri MÁVAG gyárban termelési (1933-tól), majd a MÁVAG Bp.-i Igazgatóságán kereskedelmi előadó (1934-től), csoportvezető. A Kereskedelmi Akad.-n tanf.-ot végzett, majd beiratkozott a József Nádor Műszaki és Gazdasági Egy. közgazdasági és kereskedelmi karára. Tanulmányait katonai szolgálata és hadifogsága miatt megszakítani kényszerült. Hazatérve a MÁVAG dolgozója, a diósgyőri vasgyár (később: Lenin Kohászati Művek, LKM) bp.-i kirendeltségének vezetője (1948- 1972; nyugdíjazásáig). Munkaköréhez kapcsolódóan részt vett a vaskohászati kiáll.-ok rendezésében. A műemlékek ápolása mellett a vasgyártás történetét kutatta. Az 1950- es években Diósgyőrött múz.-i biz.-ot létesített, megszervezte az újmassai faszenes nagyolvasztó restaurálását (1952), és hajtómotorja volt a Központi Kohászati Múz. életre hívásának. Elérte, hogy a kohó- és gépipari miniszter engedélyezze a múz. megalapítását (1956). Technikatörténet-írással 1953-ban kezdett foglalkozni. Az Orsz. M. Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) segítségével Miskolcon megalakította a Kohászati Történeti Biz.-ot, amely Schleicher Aladár elnökletével, az LKM és a Kohó- és Gépipari Min. (KGM) támogatásával működött. Az MTA műszaki tud.-ok osztálya tudomány- történeti főbiz.-ának tagja (1957-1969), a műszaki múz.-ok tud.-os tanácsának (1967- től) és a M. Történelmi Társulat üzemtörténeti szakosztályának (1967-1983), a Művelődési Min. Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoportjának tagja. Megszervezte a lebontásra ítélt bp.-i Ganz törzsgyári öntödében az Öntödei Múz.-ot (1964— 1969), elkészítette a múz. tud.-os felépítését, és irányította a beruházási munkát. A Múz. első ig.-ja (1980-ig), egyben az Orsz. Műszaki Múz. (OMM) tud.-os főmunkatársa; közben ellátta a bányászati és kohászati múz.-ok felügyeletét. A Kohászati Történeti Biz. a régészetre is kiterjesztette tevékenyégét; Felsőkelecsényben (1960) és Imolán (1961) kora középkori bucakemencéket ástak ki. Részt vett a Magyarországi ipari műemlékek c. kötet elkészítésében. Közleményei szaklapokban (pl. Kohászati Lapok, Kohászati Történeti Bizottság Közleményei, Századok stb.) jelentek meg. A Kohászati Történeti Bizottság Közleményeinek szerkesztője (1960-1973), a Technikatörténeti Szemle szerkesztőségi tagja (1962-1974). Az OMBKE Öntészettörténeti és múz.-i szakcsoportjának elnöke (1973—

1988), tb. tagja (1987-től). - A kohászat kiváló dolgozója (1969), az OMBKE Zorkóczy Samu-emlékérme (1980), az OMBKE Péch Antal-emlékérme (1987), az OMBKE Sóltz Vilmos-emlékérme (1990), az MBKE Centenáriumi emlékérme.

F. m.: A magyarországi öntészet története képekben (Bp., 1978); A diósgyőri szénbányászat kezdete (Miskolc, 1965); A magyarországi öntészet története képekben (Bp., 1978); Edvi Illés Aladár (Bp., 1981); Magyarország műszaki múzeumai. Szerk., társszerző (Bp., 1982); Budapest, Öntödei Múzeum (Tájak - korok - múzeumok kiskönyvtára, Bp., 1984 [1985]);