Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
31 Bajári szemléltető tanítás úttörőjeként a reálisk.- ban olyan szintű természetrajzi szertárt létesített, amely egy kisebb múz.-nak felelt meg. A kassai múz. alig.-ja. - AM. Ter- mészettud.-i Társaság aktív tagja. F. m.: Jelentés a Kassai Muzeum 1907-dik évi állapotáról (Abauj-Kassai Közlöny, 1908. márc.). írod.: Szabó C: B. A. (A kassai m. kir. áll. főreáliskola értesítője az 1908—9-iki tanévről. Kassa, 1909); Mihóková Mária: Stredné skolstvo v Koăiciach v rokoch 1848-1918 (Kosice, 1981); Mihóková Mária: Slovník kosickych osobností 1848-1918 (Kosice, 1995); Gulyás I.: 1012. Mihóková Mária, Szendrei Géza Badics József, alistáli (1900. febr. 20. Bp. - 1945. máj. 5. Bp.): mezőgazdász, múzeumigazgató. - Apja Badics Ferenc (1854-1939) tanár, irodalomtörténész. - Magyaróvá- rott a Gazdasági Akad.-n gazdász oklevelet szerzett (1922), a bp.-i tudományegy. közgazdaság-tud.-i karának mezőgazdász szakán doktorált (1927). A bp.-i tudományegy.-en tanársegéd (1925-1933), adjunktus (1933-1937). Angliában, Belgiumban, Németo.-ban, Svájcban járt tanulmányúton; szakmai szempontból legmaradandóbbnak a zürichi műegy.-en, Laur professzor tanszékén eltöltött egy esztendő bizonyult (1928-1929). Képességeit nagyra értékelte a korszak elismert szakembere, egyben hivatali főnöke, Nagypataky (Reichenbach) Béla is. Az ő isk.-ja és hazai követői nyomán ~ részt vett a hazai kisgazdaságok belterjességét elősegítő statisztikai munkálatokban. Fő érdeklődési és tud.-os kutatási területe kezdetben az üzemgazdaság, ezen belül a mezőgazda- sági üzemek jövedelmezősége volt. Cikkei rendszeresen megjelentek a Pester Lloydban és a Gazdasorsban; mindkét lapot szerkesztette is. Kinevezték a Földművelésügyi Min. mezőgazdasági kísérletügyi osztálya főadjunktusává, egyúttal a Mezőgazdasági Múz. ig.-jává (1937-től); jó szervezőkészségének köszönhetően sikerrel szervezte újjá a múz. anyagát, és rövid időn belül intenzív kapcsolatot épített ki a külföldi társintézményekkel. Nagyra törő tervei érintették a kiáll.-ok korszerűsítését, új témák feldolgozását és a múz. eredményesebb propagandáját, a háború azonban megakadályozta elképzelései megvalósításában. Kiss János altábornagy oldalán részt vett az ellenállási mozgalomban. Öngyilkos lett. F. m.: Az áralakulás hatása a magyar mezőgazdaság jövedelmezőségére 1913-1925 években (Magyar Statisztikai Szemle, 1928); Mezőgazdaságunk vámterhe (Köztelek, 1929); Az agrár Svájc (Mezőgazdasági Közlöny, 1929-1930); Irányított mezőgazdaság (Közgazdasági Szemle, 1934); Szerves birtokpolitika (Magyar Szemle, 1935); Ábrázolt agrárpolitika (Mezőgazdasági Közlöny, 1941). írod.: Gulyás I.: 1020.; MÉL 1.: 69.; MÁÉ I.: 77-80. (Szabó Lóránd: B. J.); RÚL I.: 841. Fehér György Bágya András (1911. dec. 8. Arad - 1992. nov. 4. Bp.): tanár, zeneszerző, múzeumi őr. - Apja Bágya István vajdahunyadi főszolgabíró, aki 1918-ban, az impériumváltás után nem tette le a román hűségesküt. - A kolozsvári zeneakad.-n ének-zene szakos tanári oklevelet szerzett (1931). A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó-Koll. tanára (1932-1944), egyúttal a ref. tanítóképző óraadó tanára (1941-1943). Közben zenész, zongorista, 1933-ban és 1935-ben is koncertezett a múz.-i esteken. A Székely Nemzeti Múz. őre (1936- tól). Frontszolgálata közben (1944) megsebesült, németo.-i katonai kórházba, majd fogságba került. Hazatérőben a Holéczy- együttes tagja lett, s Bp.-en telepedett le (1945). A M. Rádió külső munkatársa (1947- től), a zenei osztály szerkesztője (1949-től), a könnyűzenei osztály vezetője (1956-1981), zenei rendező. Több száz könnyűzenei szám, továbbá operettek (Hazudj igazat; Szókimondó Kata; stb.), filmzenék (Micsoda éjszaka, 1958; Két emelet boldogság, 1960; stb.), kísérőzenék szerzője. - Érdemes művész (1978). írod.: Kelemen József: Emlékezés B. A.-ra (in: 140 éves a Székely Mikó Kollégium. Sepsiszent- györgy, 1999); RÚL I.: 856. Boér Flunor Bajári Erzsébet; A. Bajári Erzsébet, Asztalos Pálné (1938-1952), N. Bajári Erzsébet, Németh Béláné (1952-1963) (1912. aug. 12. Ka
