Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
Kisfaludi Strobl 466 62., 137-139.); Gyárfás Jenő (Bp., 1971); Csendéletek a Magyar Nemzeti Galériában (Bp., 1977). Bakó Zsuzsanna Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884. júl. 1. Alsórajk - 1975. aug. 14. Bp.): szobrászművész. — Az Iparművészeti Isk.-ban tanult (1901-től), majd Strobl Alajos és Teles Ede műtermében képezte magát, s egy tanévet Bécsben is töltött. Az Orsz. Mintarajz Isk.- ban Radnai Béla és Székely Bertalan növendékeként folytatta tanulmányait (19051908). A Műcsarnokban kiállított Finale c. szobrával elnyerte a Rudics-díjat (1912). Ettől kezdve elismert művésznek számított, s lehetősége nyílt nagyobb európai utazásokra is. Első jelentősebb köztéri alkotását, a Szentesre tervezett, s csak később felállított Horváth Mihály- szobrot 1913-ban készítette. A Képzőművészeti Főisk. tanára (1921-től). Az 1930-as években hosszabb időt töltött Angliában; számos portrét készített az angol társadalmi és szellemi élet kiemelkedő alakjairól, s megmintázta a gyermek Erzsébet hercegnőt — a későbbi királynőt - is. Kiáll.-i kat.-ának előszavát G. B. Shaw írta. Itthon is a legismertebb, a legtöbb megbízással ellátott művész volt, több mint 50 alkotása áll hazánk közterein, de művei megtalálhatók Indonéziában és az USA-ban is. Elkészítette a Gel- lért-hegyen felállított Szabadság- (a szocializmus éveiben használt nevén Felszabadulási) emlékművet. Gyűjteményes kiáll.-át Bp.-en kívül a SZU-ban, Prágában és Pozsonyban is bemutatták. Kapcsolatát szülőföldjével mindvégig megtartotta; Alsórajk még életében emléktáblával jelölte meg szülőházát. Zalaegerszeg díszpolgárává választotta (1970), a városban hat alkotása áll. - Kossuth-díj (1950,1953). - A család által felajánlott hagyatékából a zalaegerszegi Göcseji Múz.-ban emlékmúz.-a nyílt (1976). F. m.: könyve: Emberek és szobrok. Visszaemlékezések (Bp., 1969). írod.: Kopp Jenő: K.-S. Zs. (Bp., 1956); Sárkány József: K. S. Gyűjtemény. Kát. (Zalaegerszeg, 1981); Kostyál László: Kisfaludy [sid] Strobl Zsigmond Gyűjtemény (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 367. Bp., 1990); MÉL III.: 395-396. - Bibi.: [Bogár Imre:] K.-S. Zs. Válogatott bibliográfia (Zalaegerszeg, é. n.); KMML II.: 380-384. Németh József Kisgyörgy Tamás (1900. dec. 21. Bölön - 1964. máj. Sepsiszentgyörgy): asztalos, polgármester, főispán. - Brassóban faipari szak- isk.-t végzett (1913-1918), tanára a festőgrafikus Máttis Teutsch János volt, akivel élete végéig kapcsolatot tartott fenn. Bp.-en inas (1918-1919), Brassóban segéd, majd gyári munkás (1923-1930); a Zakariás-bú- torgyárban bekapcsolódott a munkásmozgalomba (1922-1923), a famunkások szak- szervezetének jegyzője, majd elnöke (1929- ig, a szakszervezetek feloszlatásáig). A második bécsi döntéssel (1940) elveszítette brassói házát és ingóságai jó részét. Feleségével Bölönbe költözött, majd az utolsó vonattal átjött Mo.-ra. Gödöllőn próbált szerencsét, de a honvágy hazavitte. Asztalossegédként próbálkozott (1941), majd ONCSA- pályázatokat elnyerve saját műhelyt rendezett be, s mesterként oktatott a Kisiparos Otthonban. Behívták katonának (1944), széthullott alakulatától Felsősófalvánál leszakadva hazatért. Műhelyét elajándékozta. A II. vh. után Sepsiszentgyörgy első polgár- mestere (1945-től), s bár nem szerette a köz- igazgatási munkát, Háromszék m.-i főispán, a Nemzeti Demokrata Arcvonal ottani titkára (1947-ig), a Gyermekvédő Liga és a Megyei Gazdasági Biz. elnöke (1948), főbíró a Sepsi járásban. A Háromszék m.-i ideiglenes biz. elnöke (1949-1950), majd a Sepsi rajoni Néptanács Végrehajtó Biz.-ának elnöke, egy helyi ipari vállalat (öntöde, kis mezőgazda- sági gépek gyártása, illyefalvi lignitbánya, keskenyvágányú vasút) ig.-ja (1954-1963; nyugdíjaztatásáig). - A Székely Nemzeti Múz. újraalakult ig.-választmányának elnöke (1945-től); a szervezet működését helyreállította, megakadályozta az olyan próbálkozásokat, hogy pl. a múzeumépületből ifjúkommunista székház legyen. Az államosítás után is kivédte az intézményt érő támadásokat. A múz. segítőtársaként 1945-ben Székely Zoltánnal együtt kiszállt Futásfalvára római kori emlékek kutatása végett; meg-
