Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
Keve 462 végéig bizonyosan elkészült - kötet kézirata teljesen készen várta a nyomdai munkálatokat, ám pénz hiányában a kiadás elmaradt. Kora legjelentősebb dipterológiai külön- nyomat-gyűjt.-e volt a birtokában, miután a világ jelentős dipterológusai megküldték számára munkáikat. Könyvein kívül 70 tud.-os dolgozata jelent meg m., német és angol nyelven. A M. Természettud.-i Múz. légygyűjt.-ének megalapítója. Az 1886-ban még hét dobozban elférő gyűjt. ~ halála előtt már kb. 250 000 példányból állt. A történelmi Mo. minden táján, legalább 150 helység határában, a legtöbbet Gyón közelében gyűjtött. Megvásároltatta a Pokorny- féle légygyűjt.-t (10 000 db, több típuspéldánnyal), ill. H. Sauter Tajvanon (Formosa) gyűjtött légygyűjt.-ének kisebbik felét. Bíró Lajos ~ kérésére, levélbeli tanácsai alapján gyűjtötte a legyeket Új-Guineában. ~ maga Franciao.-ban, Olaszo.-ban, Németo.-ban és Moráviában is gyűjtött kétszárnyúakat. Rendkívül kiterjedt nemzetközi kapcsolatait arra is fölhasználta, hogy kora legnagyobb dipterológusai múz.-unk anyagait földolgozzák. Ezáltal a gyűjt., nagyságához mérve, nagyon sok új faj leírásához használt ún. típuspéldánnyal gyarapodott (az elsődleges típusokkal képviselt légyfajok száma meghaladta a kétezret). Többször járt tanulmányúton Ny-Európában: a londoni, a párizsi, a hamburgi és a brüsszeli múz.-ok anyagain is dolgozott, ill. azok anyagait összehasonlításra használta fel. - Az MTA 1. tagja (1910). A M. Rovartani Társaság alapító tagja. F. m.: Catalogus Tabanidarum orbis terrarum universi (Természetrajzi Füzetek, 23., 1900, 1-79.); Catalogus Pipunculidarum usque ad finem anni 1900 descriptorum (uo., 24., 1901, 157-168.); Catalogus Dipterorum hucusque descriptorum. I-VII. (Bp., 1902; 1908-1910); A magyarországi szúnyogfélék rendszertani ismertetése (Állattani Közlemények, 3., 1904, 1-75.); Vorarbeiten zu einer Monographie der Notacanthen. I-L. (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 6., 1908,321-374.; 7., 1909, 369-397.; 12., 1914, 449-557.; 14., 1916, 123-218.; 18., 1920-21, 153-176.; 20., 1923, 85-129.); H. Sauters Formosa Ausbeute. Dorylaidae (Dipt.); Lauxaniinae (Dipt.); Syrphidae (Dipt.) (uo., 10., 1912, 285-299.; 11., 1913, 88-101.; 13., 1915, 491-534.; 11., 1913, 273-285.; 12., 1914, 73-87.). írod.: Horváth Géza: Beszéde K. K. lev. tag ravatalánál (Az Akadémiai Értesítő és a Magyar Tudomány repertóriuma, 34., 1923, 137-138.); Mihályi Ferenc: Megemlékezés Dr. K. K.-ról születésének 100. évfordulóján (Folia entomologica hungarica S. N., 21., 1968, 209-224.; bibl.-val); Mihályi, F.: In Memoriam Dr. K. Kertész, on the Centennary of his Birth (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 60., 1968, 5-10.; bibl.-val); Gulyás XVI.: 419M22.; MÉL I.: 909-910. (téves halálozási nap: dec. 28.!). Papp László Keve András; ered. (1942-ig) Kleiner Endre (1909. nov. 10. Bp. - 1984. márc. 30. Bp.): biológus, ornitológus. - A Pázmány Péter Tudományegy. Jogi Karán jogi doktori oklevelet szerzett (1932), majd az egy. geoló- gia-őslénytan-állattan szakán tanult (1933— 1935), a TTK-n Dudich Endre és Greschik Jenő irányításával doktorált (1935; a Mo.-on előforduló sárga billegető [Motacilla flava] rendszertani helyzetéről írt értekezésével). A Madártani Int.-be külső munkatársként már 18 éves korától rendszeresen bejárt; Schenk Jakab ig. rábízta a könyvtár kezelését, majd „rendes megfigyelői" oklevelet kapott (1929). A Madártani Int. munkatársa (1934-től); napidíjas, majd asszisztens (1939- től), adjunktus (1940-től), főadjunktus (1942-től). Entz Géza meghívására egy évig a Tihanyi Biológiai Int.-ben dolgozott, ahol a Balaton madárvilágát kutatta (1941). A bécsi Naturhistorisches Museumban feldolgozta Almásy György ázsiai gyűjtéseinek anyagát (1942). A Madártani Int.-ben legfőbb tud.-os témái: összehasonlító rendszertani vizsgálatok egyes madárfajokon, a Duna madártani kutatása, a Balaton és térsége madarai, a Molluscák szerepe a madarak táplálkozásában. Kezelte és gyarapította a szakkönyvtárat, részt vett a madár- és természetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében. A II. vh. idején kétszer is behívták katonának (1941,1944), hadifogságba került (1945). Hazatérése után a múz. felkérésére rendbe tette a M. Természettud.-i Múz. háborús károkat szenvedett madárgyűjt.-ét. A Madártani Int. Bp. ostroma során, 1944 karácsonyán porig égett; ~ tevékenyen részt vett az ideiglenesen a Mezőgazdasági Múz.- ban elhelyezett int. megszervezésében,
