Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

K

463 Khin majd az újjáépítésben. Közben a Mezőgazda- sági Múz. mb. vezetője (1948-1949). A Páz­mány Péter Tudományegy.-en egy.-i magán­tanári képesítést szerzett (1946), az 1950-től ELTE néven szereplő egy.-en „Madártan" címmel speciális koll.-ot tartott négy tan­éven keresztül. Nyugdíjba vonulása után a M. Természettud.-i Múz. Állattára Madár- gyűjt.-ében dolgozott (1974-től haláláig). - Tud.-os életműve alapján a 20. sz. legna­gyobb m. ornitológusa. Összesen 530 tud.- os és ismeretterjesztő közleménye jelent meg. Kezdetben faunisztikai vizsgálatokkal, vmint bromatológiával foglalkozott. Az 1930-as években elkezdte a Duna madártani kutatását (erről Oxfordban, a VIII. Madárta­ni Világkongresszuson számolt be A contri­bution to the Ornis of the Middle-Danube cím­mel), az 1940-es évek elején pedig a rendsze­res Balaton-kutatást. Foglalkozott az egyes fajok terjeszkedésével, s hozzálátott több hazai madárfaj rendszertani kérdéseinek tisztázásához. A megfigyelők körében nép­szerűvé vált vízimadár-szinkronmegfigye- lések első hazai szervezője. - A biológiai tud.-ok kandidátusa (1953). A M. Madártani Egyesület alapító, majd örökös tagja. Pro Natura emlékérem (1977, madárvédelmi te­vékenységének elismeréseként). E m.: A madarak csiga- és kagylótápláléka (Aquila, 36-37., 1931, 105-120.); Az 1941. évi madártani Ba- latonkutatás főjelentése (Magyar Madártani Kutató Intézet Munkái, XIV., 1942,95-131.); Egyidejű ma­dártani megfigyelések a Dunántúl vizeinél 1941. őszén (M. Biológiai Kutató Intézet Munkái, XIV, 1942, 132-146.); A balkáni kacagógerle térhódítása Magyar- országon az utolsó évtizedben (Aquila, 51-54., 1950, 264-298.); A balkáni fakopáncs terjeszkedése Európá­ban (uo., 59-62., 1955, 299-310.); Nomenclator Avium Hungáriáé (Bp., 1960); Das Vogelleben der Mittleren Donau (Bp., 1969); Systematische Studien über die Corviden des Karpatenbeckens nebst einer Revision ihrer Rassenkreise. IV. Corvus cornix L. (Vertebrata Hungarica, 13., 1972, 105-162.). Irod.: Dr. K. A. hetvenéves (Aquila, 86., 1980,11.); Jánossy D.: Dr. K. A. (uo., 92., 1986, 13-17.); MÉL IV: 474-475. Bankovics Attila Kézy Mózes (1781. nov. 6. Fehérgyarmat - 1831. júl. 31. Sárospatak): tanár, költő, gyűjteményőr. - Sárospatakon tanult, uo. a szófűzési osztály köztanítója (1805), emel­lett a Ref. Koll. könyvtárnoka; a költészeti osztály vezetője (1807-től), megválasztották contrascribának, az ifjúság vezetőjének, majd tanárrá nevezték ki a logikai osztály­ban (1808). 1810-ben a fizika tanszékre jelöl­ték, ezért Göttingába és Párizsba ment ta­nulmányútra (1810-1813). Hazatérve Sáros­patakon tanított (1813-1831), egyúttal a koll.-i múz.-i gyűjt, őre is volt. A környékbeli iparosok segítségével, maga készítette tan­szerekkel is gyarapította a múz. állományát. Borsod és Ung vm. tb. táblabírája. Kiválóan írt és verselt latin nyelven. Az 1831. évi ko­lerajárvány áldozata lett. E m.: A Mathézisi Tudományok Kezdete az Algebra, Arithrnetika (Sárospatak, 1809); Opuscula poetica. Accedunt orationes quaedam (Sárospatak, 1822); A fizikának rövid rajzolatja (Sárospatak, 1830); Ele­menta algebrae (Sárospatak, 1830); Elementa geomet­riae (Sárospatak, é. n.); Elementa grammaticae lati­náé (Sárospatak, 1837); A deák grammatikának rövid summája. Az alsóbb oskolák számára (Sárospatak, 1837). írod.: K. M. 1808-1810 és 1813-1831 (Sárospataki Lapok, 1890, 1039-1040.); A Kollégium Tudomá­nyos Gyűjteményei (in: A Sárospataki Református Kollégium. Bp., 1981, 290.); Szinnyei VI.: 179- 180.; MÉL L: 913. Sípos István Khin Antal (1884. ápr. 18. Vajka - 1973. nov. 26. Bp.); tanár, tanítóképző intézeti igazgató, múzeumi tudományos munka­társ. - Modoron nép- isk.-i tanítói oklevelet (1903), a bp.-i tanító­képző főisk.-n nyelv- és történettud.-i szak­csoportból polgári isk.-i tanári oklevelet (1906), a Pázmány Péter Tudományegy.- en m. nyelv- és iroda­lomból, történelem­ből és földrajzból tanítóképző int.-i tanári oklevelet szerzett (1908). Znióváralján (1908-1919), Stubnya- fürdőn (1919-1921) tanítóképző int.-i tanár, később Somorján (1924-1934), Pozsonyban polgári isk.-ban tanított (1934-1938). Somor­ján szakfelügyelő tanár, majd Léván a m.

Next

/
Thumbnails
Contents