Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

K

Kada

434

Kada Elek (1852. máj. 2. Kecskemét -1913. jún. 24. Kecskemét): író, újságíró, politikus. - Felesége Ferenczy Auguszta, Erzsébet királynő felolvasónőjének,

Ferenczy Idának az unokahúga. - A kecskeméti és a pozsonyi jogakad.-n tanult, Bp.- en ügyvédi oklevelet szerzett (1875). A pesti, ill. a bp.-i polgár- mesteri hivatal fogalmazójaként kezdte pályáját (1872-1875), majd Kecskeméten ügyvéd lett (1875-1878). Részt vett a kecskeméti Függetlenségi és 48- as Párt újjászervezésében (1876), fontos szerepe volt a párt helyi győzelmében (1878). Két ciklusban is országgyűlési képviselővé választották (a Függetlenségi és 48-as Párt programjával, 1878-1884). Vasúti szakvizsgát tett (1884), ezután az Osztrák-M. Államvasutak mo.-i vonalai igazgatóságának tisztviselője (1884-1891), az önállóvá vált MÁV titkára és helyi szakosztályfőnöke (1891-1897). 1891-től a Budapest, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló, a Vasárnapi Újság, a Szabad Szó munkatársa, később a Kecskemét c. lap szerkesztője, majd társszerkesztője (1880- 1882). Színdarabokat (Helyre asszony. Bp., 1906; A tárogató. Kecskemét, 1909), regényeket írt (A darázs mérge. Bp., 1893). Kecskemét város polgármestere (1897-1913). Polgár- mestersége idején Kecskemét városa látványos fejlődésen ment keresztül; új városszabályozási, közművelődési és oktatásfejlesztési terveket dolgozott ki, a város pénzügyeit a közterhek növelése nélkül rendbe tette, a város vagyonát birtokszerzéssel (Szent- lőrinc és Szentkirály megvétele) növelte, létrejött több városrész (Hetényegyháza, Árpádszállás, Monostorfalva, Kadafalva), gép-, konzerv- és gyufagyárat létesített, elkészítette Kecskemét ált. rendezési tervét (1897— 1898), megépíttette a város első sugárútját, a Rákóczi utat (1903; két oldalán akkoriban épült a Cifrapalota, a Törvényszék, a Leszámítoló Bank és a Kaszinó), s nevéhez fűződik a városi könyvtár, a kecskeméti művésztelep létesítése. Segítette a homoki gyümölcs- és szőlőtelepítést, a barack meghonosítását. Megkezdte a város régészeti feltárását, az első régészeti leletekből létesült a városi múz. Javaslatára Kecskemét város közgyűlése 1898. nov.-ben megszavazta a múz. és a könyvtár létesítését, anyagi támogatását. Madarassy Lászlót néprajzi tárgyak gyűjtésére kérte fel, főként a Kecskemét környéki pásztorélet emlékeiből. Több alkalommal is vendégül látta és kalauzolta a városban és környékén Herman Ottót, a millenniumi kiáll.-t megelőző néprajzi gyűjtések során. A múz. ügyeinek intézésével, a könyvtári és régészeti anyag rendezésével Szilády Károly főlevéltámokot bízta meg (1910), a néprajzi gyűjtés felügyeletét Szabó Kálmánra bízta. A múzeum és a könyvtár céljaira impozáns, Lechner Ödön által tervezett épület megvalósítását képzelte el, s bár a közgyűlés megszavazta az ehhez szükséges pénzt, a kecskeméti földrengés és halála megakadályozta ennek véghezvitelében.

F. m.: A vasutak keletkezése és fejlődése. I—II. Kárpáti Jánossal (Bp., 1891); Magyar történeti album a nép számára. I—III. (Bp., 1894-1896). írod.: K. E. (Magyar Alföld, 1913); Löwy Ödön: K. E. eszméi és a világháború (Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1916); Székelyné Körösi Ilona: K. E. polgármestersége (Kecskeméti Szemle, 1986); Székelyné Körösi Ilona: Kecskemét város múzeuma (in: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995. Kecskemét, 1995, 11-16.); Szinnyei V.: 781-782.; MÉL I.: 834.; Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Körösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon (Kecskemét, 1992,133-134.).

lélpl

Kadic Ottokár (1876. júl. 29. Ópazova - 1957. február 27. Bp.): geológus, ősrégész, paleontológus. - Egy.-i tanulmányait Zágrábban és Münchenben végezte; a bogarak szájszervének anatómiájával foglalkozó disszertációjával K. Zittel és R. Hertwig professzoroknál növény-, állat- és őslénytanból doktorált (1900. dec.). Zoológusnak készült, de Bp.-re költözve a M. Állami Földtani Int. munkatársa lett (1901. szept. 1.-1936. jún.); I. osztályú geológus (1908-tól), osztálygeológus (1913), majd főgeológus (1917). Bekapcsolódott a földtani térképezésbe, s ezt kisebb megszakításokkal 1923-ig végezte a Bánságban, Temes és Hunyad vm.-ben, a horvát Karsztban, a Dráva mentén és Tol- navm.-ben, emellett őslénytani anyagot is