Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

J

József Ágost

430

indítását is". Az intézmény jövőjét meghatározandó, a Museum Hungaricumban lefektetett elvek nem hozták meg az arisztokrácia részéről a kívánt támogatást, s jelentős főúri gyűjt.-ek kerültek továbbra is idegen kézre. ~nak sikerült 1812-ben a múz. érdekében kijárnia, hogy rendeletben biztosították: az addig a bécsi udvari gyűjt.-be küldeni rendelt kincsleletekből a budai m. kir. kamaránál az MNM számára is lehessen a belső fémértékben tárgyakat kiválasztani. 1809- ben körlevelet intézett a városokhoz és vm.- khez, adakozásra felszólítva azokat az MNM javára. A felajánlások nyomán létrejött múzeumalapot csaknem holtpontra juttatta az 1811. évi devalváció. A múz. ügye az 1832-1836. évi országgyűlésen került ismét előtérbe, amikor is a nádor már az ország- gyűlés elején felvetette az építkezés tervét és, még mielőtt fedezete lett volna, egyéni kockázatára 1832. nov. 12-én szerződést kötött Jankovich Miklós gyűjt.-ének megvásárlására. Jankóvichot anyagi gondok sürgették az eladásban, s ~ nádor gyors cselekedete mentette meg a külföldet is érdeklő, a maga nemében páratlan magángyűjt.-t a múz. számára. Az 1832-1836. évi országgyűlés elfogadta ~ javaslatát a múzeumpalota felépítésére és a Jankovich-gyűjt. megvételére. A nádor az épület tervezésével Pollack Mihályt (1773-1855) bízta meg. E megbízás nyomán épült fel a múz. klasszicista palotája (1837-1847). ~ nádornak a közjogi méltóságának kijáró köteles tiszteleten túl már életében személyes kultusza alakult ki. 1846. nov. 2-án országszerte ünnepségeket rendeztek nádorrá választásának félszázados jubileumára. - A budai kir. várban, családi kriptában nyugszik. Halála után fia, István főhg. követte a nádori méltóságban (1847-1848). ~ nádor és családja emlékét számos képzőművészeti alkotás örökítette meg, így Barabás Miklós, A. Einsle, K. Klettle portréi, szobra az MNM-ben. Kossuth Lajos indítványára az 1848. évi I. tc.-kel a róla elnevezett téren áll közadakozásból készült pesti szobra.

F. m.: József nádor iratai. I—III. Szerk. Domanovszky Sándor (Bp., 1925-1935).

írod.: József nádor. Egy alkotó élet írásban és képben 1776-1847. Összeáll. Lestyán Sándor (Bp.,

1943); Domanovszky Sándor: József nádor élete.

I—II. (Bp., 1944); Németh Gábor-Aczél Eszter- Basics Beatrix: József főherceg, a nemzet nádora (kiállításvezető, Bp., 1997); József nádor Pest-Budán. Szerk. Sz. Dománszky Gabriella (kiáll.-i kát., Bp., 1997); Szinnyei V.: 691-697.; MÉL I.: 822.

Aczél Eszter

József Ágost, főhg. (1872. aug. 9. Alcsút - 1962. júl. 6. Rain bei Straubing, Németo.): tábornagy, királyi herceg, osztrák főherceg. - Apja József Károly Lajos (1833-1905) főhg., lovassági tábornok, a m. kir. honvédség főparancsnoka. Anyja Klotild (1846-1927) szász-koburg-gothai hercegnő. Felesége Auguszta (1875-1964) bajor hercegnő, I. Ferenc József (1830-1916) unokája. - Hadnagy a csász. és kir. 1. gyalogezredben Pozsonyban (1890-től), a 72. közös gyalogezredben Pozsonyban szolgált (1892-től), uo. főhadnagy (1893). A 6. közös dragonyos ezredben Brünnben szolgált (1894-től). Egészségügyi okok miatt meghatározatlan időre szabadságolták (1895-1902). Első osztályú százados a brünni 6. közös dragonyosezredben (1898- tól), őrnagy a bp.-i 1. honvéd huszárezredben (1902-től), uo. alezredes (1903-tól). Az

1. honvéd huszárezred parancsnoka (1904- től). Ezredes (1905-től). A bp.-i 79. honvéd gyalogdandár parancsnoka (1907-től), vezérőrnagy (1908). A bp.-i 31. közös gyaloghadosztály parancsnoka (1911. ápr. 4-étől), altábornagy (1911. máj. 1.); az I. vh. kitörése után e hadosztály élén vonult a szerb harctérre. 1914. aug. 2-23. között Sabác környékén harcolt, szept. 3-ától nov. elejéig a Lemberg körüli és az Uzsoki-hágónál zajló küzdelmekben vett részt az orosz hadszíntéren. Lovassági tábornok (1914. nov. 1.), a Duklai-szorosban védekező temesvári VII. hadtest parancsnoka (nov. 18- ától), részt vett a kárpáti téli csatában, a gorlicei áttörést (1915. máj. 2-5.) követő előretörésben, majd a Plöcken-hágó környékén harcolt hadtestével az olasz hadszíntéren (1915. máj. 27.-jún. 17.). 1915. júl. elejétől 1916. nov. 21-éig seregtestét vezette a 2-9. isonzói csatában; a doberdói fennsíkon védekezett. Vezérezredes (1916. nov.

1.). A róla elnevezett, az 1., 3. és 7. oszt- rák-m. hadsereget magában foglaló hadseregfront parancsnoka Erdélyben és Bukó-