Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

J

431

Julow

vinában (1916. nov. 22.-1918. jan. 9.), csapatai élén bevonult Czernowitzba (1917. aug. 3.). A 6. osztrák-m. hadsereget vezette az olasz hadszíntéren (1918. jan. 17- étől), csapatai részt vettek a piavei átkelésben (1918. jún.), elfoglalták a Montellót. A csász. és kir. 10. és 11. hadsereget magában foglaló tiroli hadseregcsoport élén állt (1918. júl. 20-ától). Tábornagy (1918. okt.

24.), néhány napig a balkáni osztrák-m. erők parancsnoka. IV. Károly király megbízásából homo regius (kir. biztos) Bp.-en (1918. okt. 27.). Kinevezte Károlyi Mihály kormányát (1918. okt. 31). A honvédség aktív állományában szolgált tábornagyi rangban (1918. nov. 3.-1945. máj.). A Tanácsköztársaság idején Alcsúton internálták. Mo. kormányzója (1919. aug. 6-ától), kinevezte a Friedrich-kormányt, vmint Horthy Miklóst a m. haderő fővezérévé (aug. 12.). Az antanthatalmak követelésére le kellett mondania (aug. 26.). 1920 tavaszán támogatta Horthy Miklós kormányzóvá választását. Az 1920-as években a hadiárvákkal foglalkozott. 1944 okt.-ében ellenezte a II. vh.-ból való kiugrást. Nov. 4-én részt vett Szálasi Ferenc nemzetvezetői eskütételén. 1945 tavaszán eltávozott Mo.-ról; az USA-ban, majd Regensburgban élt. - Az Orsz. M. Hadimúz. Egyesület fővédnöke (1924-1929); az 1920-1930-as években saját és családja személyes tárgyait adományozta a Hadtörténelmi Múz.- nak. 1925. nov. 18-án feleségével, Auguszta főhg.-asszonnyal látogatást tett a Mária Terézia Laktanyában ideiglenesen elhelyezett Orsz. Hadimúz.-ban. Segítette az egyesület tevékenységét, pl. ajánlásával támogatta a Hadimúz. tárgysorsjátékát, számos kiadvány, pl. a Világháború képes albuma (Bp., 1918) c. könyv terjesztéséhez nevét adta. - Az MNM-i Tanács fővédnöke. Elsőként választották meg a Vitézi Rend tagjává (1920. szept.). A Petőfi Társaság (1927- től), a Kisfaludy Társaság (1929-től), a felsőház tagja (1927-1944). Az MTA r. tagja (1936-1944), a Hadtörténelmi Biz. elnöke. A Légoltalmi Liga elnöke (1937-től). A Bp.-i Orsz. Tiszti Tud.-os és Kaszinó Egyesület díszelnöke, a bp.-i Pázmány Péter Tudományegy., a bp.-i József Műegy., a kolozsvári tudományegy. Orvosi Kara, a szegedi Ferenc József Tudományegy. díszdoktora. A Bp.-i Polgári Lövészegylet örökös főlövészmestere. A 15. csász. és kir. drago- nyosezred tulajdonosa (1905. máj. 1-jétől), továbbá a porosz kir. 14. ulánusezred főnöke. - Az Aranygyapjas Rend lovagja (1891- től), a porosz Pour le Mérite rend a tölgyfalombokkal (1917, ill. 1918), a Szt. István Rend nagykeresztje hadidíszítményekkel és kardokkal (1918. márc. 18.; egyedüliként), a Katonai Mária Terézia Rend parancsnoki keresztje (1917), a Tiszti arany vitézségi érem (1927) kitüntetettje. - Hamvait a felső-bajoro.-i Feldafingből Mo.-ra hozták, és a bp.-i nádori kriptában újratemették (1992).

F. m.: Útiemlékeim Afrikából (Bp., 1913); Erdei magány (Bp., 1913); A magyar vitézség nagy napjai (Bp., 1922); Véres kárpáti virágok (Bp., 1924); A világháború amilyennek én láttam. 1-7. kötet (Bp., 19261934); A seismograph eddig nem ismert alkalmazása (Esztergom, 1941).

írod.: Gabányi János: József főherceg tábornagy (Bp., 1931); Jákó Margit: József főherceg (Bp., 1918); Payr Hugó: József királyi herceg 1914-1917 (Bp., 1917); Gulyás XV.: 850-851.

Balta Tibor

Julow Viktor (1919. aug. 21. Debrecen 1982. jan. 15. Debrecen): irodalomtörténész, műfordító. - A bp-i tudományegy.-en, az Eötvös Koll. tagjaként, m.-angol szakos tanári oklevelet szerzett (1943). A vh.-ban hadifogságba került. Hazatérése után a Fazekas Mihály Gimn. (1948-1952), majd a debreceni KLTE irodalmi tanszékének tanára. Részt vett az 1956. évi forradalomban, ezért eltávolították az egy.-ről. A Déri Múz.- ban kapott állást (1958-1965); muzeológusként feltárta a múz. irodalmi kézirat- és könyvanyagát, gyűjtötte és rendszerezte a város irodalomtopográfiai adatait (megjelent: Hajdú-Bihar műemlékei, irodalmi emlékhelyei, népművészete. Szerk. Szőllősi Gyula. Debrecen, 1972). Számos kiáll.-t rendezett: Móricz Zsigmondról (1959), Oláh Gáborról

(1962), Fazekas Mihályról (1966), Hatvani Istvánról (1968) és Szabó Lőrincről (1974). Tanácsaival segítette a debreceni Irodalmi Múz. kiállításának előkészítőit. 1965-től újra az egy.-en tanított, s a Régi M. Irodalom Tanszék tanszékvezető professzora lett. -