Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
J
429 József (1795), majd nádora (1796-1847). Méltóságának székhelyét Budára helyezte át. A napóleoni háborúk idején háromszor vezetett nemesi felkelést (1797, 1800, 1809). Pest- Pilis-Solt egyesült vm.-k örökös főispánja, a jászok és a kunok gr.-ja, a Kir. Helytartótanács és a Hétszemélyes Tábla elnöke. Mo. beligazgatásának élén, nádori kormányzásának kezdeti szakaszát leszámítva, a bécsi udvar politikájának ellensúlyozására törekedett, politikai feladatköre mellett maradandó érdemeket szerzett az ország súlyos gazdasági nehézségei enyhítésében, művelődési és tud.-os élete fellendítésében. A m. kultúra és a polgári átalakulás korszakának a „Nemzeti Múz. második alapítójaként" is emlegetett mecénása. Az 1836-ban adományul kapott alcsúti birtokot a Habsburgok mo.-i ágának „családi fészké"-vé tette, mintagazdasággá fejlesztette. Alcsúti kastélyát Pollack Mihállyal terveztette. Az építkezés során előkerült régészeti emlékeket az MNM-nek ajándékozta. Elévülhetetlen érdemeket szerzett az 1838. évi pesti árvíz utáni nyomor enyhítésében, Pest-Buda felvirágoztatásában, a városrendezés terén a klasz- szicista városkép kialakításában. Közreműködésével valósult meg Pest városának szabályozási terve, megalapította a Szépítő Biz.-ot, amelynek élete végéig legfőbb védnöke maradt. Virágzó parkokat létesített a Margit-szigeten, a budai várkertekben, a kelenföldi Nádor-kertben. Kegyelmet eszközölt ki Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos és Lovassy László számára (1840). Fellépett a Védegylet feloszlatása ellen (1843). Alapítója, majd védnöke a pesti Vakok Int.-ének (1826), támogatta a tiszti isk. (Ludoviceum), a Jótékonysági Nőegylet, a Kisdedóvó Int., a M. Gazdasági Egylet, a Természettud.-i Társaság, a Kisfaludy Társaság létrehozását, ill. működtetését. A 19. sz. első felében létrejövő nemzeti és tud.-os intézmények, így az MNM, a Nemzeti Színház, az MTA mecénása, megalakulásuk tevékeny közreműködője. Hosszú szünet után, ~ közbenjárására hívta össze bátyja, I. Ferenc a m. ország- gyűlést (1825), amelynek alkalmával Széchenyi Istvánnak a M. Tudós Társaság megalapítására tett felajánlását 10 000 aranyforinttal támogatta. Hathatós támogatást nyújtott a m. gazdaság fejlesztéséhez, így az első, Pest és Vác között közlekedő m. vasút megépítéséhez (1827), a Pesti M. Kereskedelmi Bank létrehozásához (1842). Alapítása nyomán nyílt meg a műszaki oktatás első m. intézménye, a Műegyetem elődje, a József Ipartanoda (1846). Széchényi Ferenc gr. gyűjt.-einek 1802 márc.-ában tett adományozási felajánlásához I. Ferenc 1802. nov. 25-én adta uralkodói beleegyezését, s a nemzeti gyűjt, alapítólevelében ~ nádort bízta meg a gyűjt, kormányzásával és az intézmény ügyeiben végzendő munka irányításával. Igazgatta a múz.-ot, amely a mai napig őrzi személyes relikviáit. A múz. és az Orsz. Széchényi Könyvtár (1802) megalapítását a nemzeti gyűjt, kurátoraként támogatta, a könyvtár részére értékes kódexeket, ősnyomtatványokat ajándékozott. 1803. dec. 10-én gr. Széchényi Ferenc átadta és bemutatta gyűjt.-ét a nádornak, aki a gyűjt, patrónusaként arra törekedett, hogy a létesítendő intézmény pénzügyi alapjait megvesse, állandó, saját hajlékát felépíttesse, szervezetét kialakítsa, a gyarapításához szükséges további pénzösszegeket megszerezze, annak érdekében, hogy az intézmény az egész nemzeti művelődés központjává, gyűjtőházává váljék. 1804-ben saját hatáskörében rendeletet bocsátott ki a hazai nyomdászoknak arról, hogy az általuk nyomtatott minden könyv egy példányát a könyvtárnak díjtalanul küldjék meg, ezáltal kialakítva az ún. köteles példány megküldésének máig élő rendszerét. Az intézmény önálló épülete megteremtésének érdekében ~ megbízásából Miller Jakab Ferdinánd, a gyűjt.-ek őre, indítványt tett (1806), amelynek latin és m. nyelven kinyomtatott változata, a Museum Hungaricum, a Nemzeti Gyűjtemény elintézése feltételei Magyar Ország hazafiai számára 1807 végén készült el 1200 példányban. Az 1807. évi XXIV. te. a nemzet birtokába vette az új intézményt, 1808-ban megszavazták a múz.-i törvényt. A rendek „a magyar nyelv és irodalom, vmint az anyagi kultúra ügyének előmozdítására, a Tudományos Akadémia létrejötte előtt szükségesnek tartják a Nemzeti Múzeum felállítását. Újból felszólítják a törvényhatóságokat az anyagi eszközök előteremtésére, a nádort pedig megbízzák a kellő intézkedések megtételével, ideértve az építkezés meg-
