Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
J
József 428 (1865). Rövid ideig Döblingben alorvos, ezután — Korányi Frigyes örökébe lépve - Nagykállóban teljesített orvosi szolgálatot. Az elődje által 8 ággyal beindított kórházat jelentősen fejlesztette, s az később neki köszönhetően az Állami Elmegyógyint. székhelye lett. Felkérték a vm. főorvosi állásának betöltésére (1884-1904). Nyíregyházára költözött, ahol intézkedéseivel modernizálta a közegészségügyet; nagy hangsúlyt fektetett a bábamesterség színvonalának emelésére; kutakat fúratott az ivóvízellátás érdekében; bevezette a betegségi és halálozási statisztikát; átszervezte a halottkémlelést. Eredményesen gyógyította a vm.-ben akkoriban igen elterjedt maláriát és szifiliszt. 81 évesen még szolgálatot teljesített a nyíregyházi hadikórházban. - Nagy szenvedélye volt a régészet. Korának minden nevesebb régészével kapcsolatban állt. Br. Vécsey József főispán segédletével megalapította a Szabolcsvm.-i Régészeti Egyletet (1868). Régészeti gyűjt.-e több mint 7000 tárgyból állt, s alapja lett a később általa létrehozott Szabolcsvm.-i Miíz.-nak, amelyet haláláig vezetett. 1903-ban, a nyíregyházi múz. szervezésekor tapasztalatszerző körútra indult, s felkereste szinte valamennyi hazai és számos európai múz.-ot. A Nyírvidék hasábjain hétről hétre ismertette az újabb leleteket; ennek eredményeképpen az emberek a talált régiségeket egyre növekvő számban vitték be a múz.-ba. ~ a m. honfoglalás kori kutatás megalapozója. Szabolcs vm. Mo. honfoglaló leletekben egyik leggazdagabb vidéke, ami elsősorban ~nak köszönhető; 104 honfoglalás kori sírt tárt fel. Foglalkozott ezenkívül Szabolcs vm. késő bronzkorával és a halmokkal is. A föltárt halmok közül a legjelentősebbek: a gávai Kató halom, a buji Fekete halom és a tiszaeszlári Poty halom. Az elsők között alkalmazta az ásatási dokumentációt (rajzok, temetőtérképek, fotók), vmint a nyilvántartásokhoz a leíró kartonokat. Több száz régészeti, orvosi és közérdekű cikke, dolgozata jelent meg Szabolcs vármegye hivatalos lapjában, a Nyírvidékben és az Archaeologiai Értesítőben. A Nyírvidékben megjelent cikkek alapján készült el a Barangolás Németországba és visszaemlékezések (Nyíregyháza, 1906) c. könyve. - A nyíregyházi Kórházegylet, a Műkedvelő és Színpártoló Egyesület, a Nyíregyházi Torna és Vívó Egyesület létrehozója. - A kolera ellen vívott több évtizedes munkájának elismeréseképpen Ferenc József Lovagrendet kapott (1905). - Nevét viseli a Szabolcs-Szatmár- Bereg m.-i múz. (1951-től) és kórház (1969- től), vmint Nyíregyháza egyik lakónegyede (1972-től). Szabó Iván emlékplakettet készített róla (1984). F. m.: Szabolcsvármegyei Múzeum ős- és középkori tárgyainak ismertetése (Nyíregyháza, 1889); Szabolcs vármegye fekvése, határai, területe és vízrajza. Szabolcs vármegye geológiája. Szabolcs vármegye őstörténete (in: Magyarország vármegyéi és városai. Szabolcs vármegye. Bp., 1900, 1-9., 369-397.); Bronzkori halmazleletek (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve VI-VII. 1963-64. Bp., 1965, 19-45.). írod.: Doktor J. A. (Nyíregyháza, 1922); Jósa Jolán: Dr. J. A. és elődei (Miskolc, 1934); Csallány Dezső: J. A. irodalmi munkássága 1834-1918 (A Jósa András Múzeum Kiadványai 1. Bp., 1958); Felvinczi Takáts Zoltán: J. A.-róI (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve I. Bp., 1960, 250- 256.); Csallány Dezső: J. A. régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei 1901-1907 (A Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1968); Fazekas Árpád: Dr. J. A. (in: Megyénk nagy orvosai. Nyíregyháza, 1987); Katona Béla: J. A. (in: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. I. Nyíregyháza, 1994,24-25.); Szinyei V.: 640-641.; Gulyás XV: 840-841.; MÉL I.: 819.; MNL X.: 338. Szőló'si Katalin József, főhg.; teljes nevén: József Antal János (1776. márc. 9. Firenze - 1847. jan. 13. Buda): Habsburg főhg., a család mo.-i ágának megalapítója. - Apja II. Lipót (1790- 1792) császár és király, testvére Sándor Lipót főhg., Mo. nádora (1790-1795) és I. Ferenc (1795-1835) császár és király. Első felesége, Alexandra Pavlovna nagyhg.- nő, Pál orosz cár leánya; a második Hermina, Anhalt-Bemburg-Schaumburg-Hoymi hg.-nője; a harmadik Mária Dorottya würt- tembergi hg.-nő. - Mo. kir. helytartója
