Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

J

Janka

418

and its connections with practical forestry (Acta Botanica Hungarica, 13., 1965,303-327.); Légifénykép alapján történő vegetáció-térképezés Magyarországon, a Badacsony-hegy példáján (Botanikai Közlemények, 1966, 43-17.); Comparative and statistical investigations on some microclimatic elements of the biospaces of forests, shrub stands, woodland margins and open swards (Acta Botanica Hungarica, 1968, 281-314.); Dynamische Verbindung der Wälder and Rasen (1972); Rekonstruktion der potentiellen, primären organischen Stoffmenge und ihrer Produktion in Ungarn (Acta Botanica Hungarica, 26,1980,71- 82.); Ecology of an oak forest in Hungary. Results of „Sikfőkút Project" (1985).

Bibi.: Fekete Gábor: J. P. 1928-2000 (Magyar Tudomány, 2001,3., 363-365.); Gulyás XV.: 537-538.

Fekete Gábor

Janka Viktor, nemesbulcsi (buksi) (1837. dec. 24. Bécs - 1890. aug. 9. Bp.): botanikus, flórakutató, katonatiszt. - Középisk.-it Bécs- ben a piaristáknál, majd Kolozsvárott végezte (1853-tól); ott tanult meg magyarul. 15 éves korában már komoly növénygyűjt.-e volt. Gimnazista korában megismerkedett a botanizáló Haynald Lajos érsekkel, a m. botanika nagy mecénásával, és elkísérte őt erdélyi és bánsági gyűjtőútjaira. A kor más neves botanikusaival, pl. Heuffel Jánossal és Fuss Mihállyal is barátságot kötött, és csatlakozott gyűjtőútjaikhoz. Szakirodalmi munkásságát is gimnazistaként kezdte; adatokat tett közzé Erdély flórájáról. Elsősorban az Oesterreichische Botanische Zeit- schriftben, a Linnaeaban publikált, ez utóbbiban több endemikus (bennszülött) fajt írt le Erdélyből, Később a Természetrajzi Füzetekben és a Magyar Növénytani Lapokban is sok közleménye jelent meg. Bécsbe visszatérve a Termé- szettud.-i Múz. Növénytárában és könyvtárában dolgozott. Tanulmányozta a múz. rendkívül gazdag herbáriumát, majd a bécsi műegy.- en egy évig mérnöki tanulmányokat folytatott. Belépett a császári vértes lovasezredbe (1859); hadnagyként (1861), majd főhadnagyként (1868) főként a Tisza mentén és Erdélyben teljesített szolgálatot. Közben az Alföld

flóráját tanulmányozta. Haynald Lajos 12 000 Ft-os alapítványa révén, amelyet az MNM Növénytárában botanikus állásra tett, ~ az akkor önállósított Növénytár (ma M. Természet- tud.-i Múz. Növénytára) élére került, s ott dolgozott nyugdíjba meneteléig (1870-1889. máj.). Mo. flóráján kívül kitűnő ismerője volt az akkor még jórészt török fennhatóság alatt lévő Balkán-félszigetnek is. A Haynald-alapít- vány évi kamatai lehetővé tették, hogy négy éven keresztül hosszabb botanikai kutatóuta- kat tegyen; bejárta a Kárpát-medencét, gyűjtött a mai Bulgária, Görögő., Dobrudzsa, a mai Románia területén, az Appennini-félszi- get középső és D-i tájain, Málta szigetén, vmint a Boszporusz környékén. A Balkánról sok növényritkaságot fedezett fel és írt le. A Kárpát-medencéből leírt tucatnyi új faj közül a két legismertebb és legszebb a m. kikerics (Colchicum hungaricum Janka) a Villányi-hegységből és a budai imola (Centaurea sadleriana Janka) a Magyar-középhegységből. Hatalmas növénygyűjt.-éből kevés maradt a Növénytárban. Herbáriumának legértékesebb része a párizsi Musée d 'Histoire Naturelle Cosson herbáriumában van. - Az MTA Matematikai és Természettud.-i Biz.-ának tagja (1876). - Kortárs botanikusok több növényfajt, a neves német botanikus, Heldreich pedig nemzetséget nevezett el róla.

F. m.: Adnotationes in plantas dacicas nonnullasque alias europaeas (Linnaea, 14., 1859-60, 549-622.); Zwei ungarische fir die Flora der Österreichischen Monarchie neue Pflanzenarten (Oesterreichischer Botanische Zeitschrift, 17., 1867, 101-104.); Drei für Dalmatiens Flora neue Pflanzen (uo., 21., 1871, 65-66.); Florae Halicae novitates quatuor (uo., 25., 1875, 82-84.); Centaurea sadleriana Janka (Természetrajzi Füzetek, 2., 1878,142-143.); Plantae novae (uo., 8., 1884, 28-32.).

Irod.: Neilreich, August: Gallerie österreichischer Botaniker. IX. Victor von Janka (Oesterreichischer Botanische Zeitschrift, 15., 1865, 1-5.); Gombocz Endre: A magyar botanika története (Bp., 1936, 481-484.); Priszter Szaniszló: Nagy elődeink. Huszártisztből botanikus (Búvár, 56., 1990, 35.); Szinnyei V: 361-362.; MÉL I.: 797-798.

Kováts Dezső'

Jankó János (1868. márc. 13. Pest -1902. júl.

28. Borszék): etnográfus, geográfus. - Apja Jankó János (1833-1896) festő, karikaturista. -