Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

H

403

Höllrigl

rendszeres szérumgyártás elindítója Mo.-on. Az orvosi érdekvédelmi szervezet kialakításának egyik kezdeményezője. Elsőként írta le az egyensúlyérzés reflexívét, elektromos ingerlését. Módosította Pasteur veszettség elleni védőoltását, amely módszert ma is használják a szérumgyártásnál. Foglalkozott a vese és velőállományának vérkeringésével, alkaloidák hőmérséklet-változásaival, a vizeletelválasztás élettani kérdéseivel, gyógyszertani kutatásokkal. Az első bakteriológusok egyike; kolera-, lépfene- és veszettségkutatásai jelentősek. A millennium (1896) alkalmából kiadta a m. orvosi kar történetét. Lényegesnek tartotta az orvos- és tudomány- történet kötelező bevezetését az egy.-i képzésbe. Kezdeményezésére alakult meg a Bp.-i Kir. Orvosegyesületben az Orvostörténeti Múz.-i Szakbiz. (1905), amely legfontosabb feladatának az orvostörténeti múz. megszervezését, orsz. intézménnyé fejlesztését jelölte meg. E tevékenység alapvonalait még ~ fektette le, váratlan halála miatt azonban e munkát mások végezték el. - A Kolozsvári Orvos- Természettud.-i Társulat megalapítója (1876), elnöke, folyóiratának szerkesztője, a M. Ter- mészettud.-i Társulat alelnöke. A M. Orvosi Könyvkiadó Társulat elnöke (1893-1906), az Orvosi Hetilap főszerkesztője (1886-1906). Az MTA tagja (1.: 1881; r.: 1889). - Balassa-díj, Maczibányi-díj. - Emlékét Bp.-en a róla elnevezett utcában, az egykori Pasteur Int. falán emléktábla őrzi. Tiszteletére az Egészségügyi Tud.-os Tanács ~ Emlékérmet alapított (1961). F. m.: A vese keringési viszonyai (Bp., 1883); Az associált szemmozgások idegmechanizmusáról. I—III. (Bp., 18801885): A veszettség gyógyításáról (Bp., 1889); Emlékkönyv a budapesti királyi magyar Tudományegyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről. Szerk. (Bp., 1896). írod.: Alföldy Zoltán-Sós József: H. E. élete és munkássága (Bp., 1962); Szárnyéi IV.: 1333-1339.; Gulyás XIV.: 592-594.; MÉL I.: 753.; MTL: 596-597.

Kapronczay Károly

Höllrigl József (1879. márc. 19. Nyitra 1953. máj. 26. Bp.): régész, művészettörténész, múzeumigazgató. - Az Orsz. Mintarajz- isk.-ban tanult, szakképesítést a Rajztanárképzőben szerzett. A Nyitrai Főgimn. tanára (1904-1919). Megalapította és tizenkét éven át vezette a Nyitra vm.-i Múz-ot (1907-1919). Kolozsváron részt vett a Posta Béla által szervezett második orsz. régészeti szaktanf.-on

(1908). Bp.-en az MNM Történeti Osztályának munkatársaként (1919-től) aktívan részt vett az intézmény tud.-os és kiállítás-szervező életében. A Történeti Osztály igh.-e (1931). Elkészítette a múz. ereklye-, kerámia-, cipő- és viselettörténeti gyűjt.-e cédulakat.-ait. Az MNM Régiségtárának őreként figyelme az Árpád- és a késő középkori magyarság hétköznapi életének emlékei felé fordult. Rendszeresen publikált az Archaeologiai Értesítő hasábjain; elsőként dolgozta fel a mo.-i középkori kerámia- és üvegleleteket. Az 1930-as évek második felében érdeklődése a viselettörténet felé fordult. Széles látókörű művelődéstörténeti szemléletét tükrözik a csengeri ref. templom kriptájából származó késő középkori leleteket bemutató tanulmányai. Az MNM-ben számtalan kiáll.-t szervezett; pl. A Magyar Nemzeti Múzeum új szerzeményei

1918-1928 között (1928), az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc eseményeit feldolgozó tárlat (1929). Tóth Zoltán, Kalmár János és ~ szervezésében nyűt meg az MNM Fegyvertörténeti kiáll.-a és a ~ által szervezett Munkácsy-kiáll. (1930). A Történeti Osztály munkatársaként részt vállalt az 1931. évi párizsi Bizánc-kiáll. munkálataiban is. A múz. gyűjt.-ét ásatások révén gyarapította; jelentősebb ásatásai: Baracspuszta, Fülöpszállás és Szob (1929); Zagyvarékas (1930); Csenger, a ref. templom kriptája (1932). 1927-1931 között többször járt tanulmányúton Berlinben, Bécsben, Prágában és Párizsban. Az MNM Iparművészeti Tára (Iparművészeti Múz.) ig.-ja (1937-1939, nyugdíjba vonulásáig). Mintegy másfélezer darabos gyűjt.-ét 1953-ban védetté nyilvánították, hagyatékából számos fontos műtárgy került - többek között - az Iparművészeti Múz.-ba.

F. m.: Árpád-kori keramikánk. I—II. (Archaeologiai Értesítő, 44., 1930,142-170.; 46., 1932-33,85-100.); Középkori magyar keramika (Magyar Művészet, 1931, 176-180.); Régi magyar üvegek (Magyar Művészet, 1934, 176-187.); Csengeri református templom kriptájából származó későközépkori leletek. I—II. (Archaeologiai Értesítő, 47., 1934, 97-115.; 49., 1936, 49-67.); Régi magyar ruhák (Bp., 1938; 1944, angolul: Historic Hungarian Costumes. Bp., 1948). Irod.: Gulyás XIV.: 601-602.; MűvLex II.: 423.; MÉL I.: 754.

Simonyi Erika, Horváth Hilda (kiegészítés)