Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
401 Horváth Horváth Tibor Antal (1889. jan. 29. Bp. - 1964. ápr. 25. Bp.): premontrei kanonok, tanár, régiségtári őr, múzeumigazgatóhelyettes. - A bp.-i Pázmány Péter Tudo- mányegy.-en történelem-földrajz szakos középisk.-i tanári oklevelet szerzett (1912); elsősorban Marczali Henrik és Fejérpataky László óráit látogatta. A Sarlay családnál ne- velősködött, majd belépett a csornai premontrei kanonokrendbe (1913); Győrött szentelték fel (1917). Keszthelyen (1914-től), majd Szombathelyen, a rend Szent Norbert Főgimn.-ában tanított (1921-től). A Vasvm.-i Múz. Régiségtárában br. Miske Kálmán és Tompa Ferenc irányítása alatt segédőrként dolgozott (1921 őszétől); utóbb kinevezett régiség- és iparművészeti tárőrként, egyben a múz. igh.-eként dolgozott (1923-1936). Szolgálati ideje alatt folytatta az I. vh.-ban megsérült tár rendezését, és tevékenyen részt vett az 1925-ben megnyílt új kiáll, életre hívásában. Egyik rendezője volt az 1934. évi szombathelyi műtörténeti kiáll.-nak is. Megalapozta a múz. híres óra-, érem-, szükségpénz- és játékkártya-gyűjt.-ét. Több ásatást és leletmentést végzett (Szombathely, Vasasszonyfa, Magyargencs, Ondód, Rába- füzes stb.). A vm. régészeti lelőhelyeiről és leleteiről vezetett naplója különösen nagy forrásértékű. Keszthelyre helyezték, ahol Iványi Bélával együtt a Festetich-levéltár- ban hatalmas forrásfeltáró munkát végzett (1936-1948). A mo.-i szerzetesrendek feloszlatása (1950) után végleg megvált a szerzetestanári pályától, és Bp.-re költözött, ahol haláláig levéltári kutatóként dolgozott, s a cédulázásból élt. Régészeti érdeklődése mellett tudós numizmata, de elsősorban kiváló történész, kortársai szerint „élő lexikon" volt. Számos tanulmánya és forrásközlése látott napvilágot. Kádár Zoltán és Géfin Gyula mellett szerzője volt a Szombathely c. könyvnek, amelyet 1961. évi megjelenése után az akkori kultúrpolitika koholt váddal („történelemhamisítás állami pénzen") bezúzatott. Legjelentősebb, Szombathely 15-18. sz.-i történetéről írt munkája befejezetlen maradt; kéziratát és tekintélyes mennyiségű hátrahagyott egyéb cédulaanyagát (a szombathelyi és a kőszegi városi levéltár, a körmendi Batthyány- és a keszthelyi Festetich- levéltár, a csornai és a türjei prépostság stb. okleveleinek regesztái és jegyzetei) az MTA Kézirattára és a Vas M.-i Levéltár őrzi. F. m.: Szombathelyi műtörténeti és kultúrtörténeti kiállítás tárgymutatója. Radnai Dezsővel (Szombathely, 1934); A türjei premontrei prépostság a XVIII, században (in: Premontrei Emlékkönyv Szent Norbert halálának 800 éves évfordulójára. Bp., 1934, 177- 202.); A szombathelyi ötvösség története (Dunántúli Szemle, 7., 1940, 3-13., 134-143.; 8., 1941, 42-50., 144-153.; 9., 1942,138-139.); Szent Márton születés- helyének okleveles adatai (Acta Savariensia 4. Szombathely, 1942, 57-77.); Szombathely. Kádár Zoltánnal és Géfin Gyulával (Magyar műemlékek. Bp., 1961); A középkori Szombathely topográfiája (Vasi Szemle, 1958., 1., 25-33.); Vasvármegye régészeti leletei és lelőhelyei (1926. okt. 20.-1936. jún.). Közli Kiss Gábor (Vasi Szemle, 4L, 1987, 416-436.); Szombathely a XV-XVIII. században. S. a. r. Kiss Gábor (Acta Savariensia 8. Szombathely, 1993). írod.: Bendefy László: H. T. A. (Vasi Szemle, 19., 1965,136-139.); Bendefy László: H. T. A. (Numizmatikai Közlöny, 64-65., 1965-1966, 90-92.); Horváth Ferenc: H. T. A. irathagyatéka (Vasi Szemle, 19., 1965, 446-448.); Csapodi Csaba: Történészhagyatékok az MTA Kézirattárában. I. 6. H. T. A., 1889-1964 (Századok, 106., 1972,1375-1376.); Kiss Gábor-Mayer László: A szombathelyi régiségtár őrei (1872-1942) (Vasi Szemle, 45., 1991, 419-420.); MÉL I.: 750. Kiss Gábor Horváth Vera; Horváth Sándorné, Hadek Vera (1926. okt. 19. Újpest - 1986. okt. 23. Bp.): művészettörténész, orientalista. - Az ELTE BTK művészet- történet-muzeológia szakán szerzett oklevelet (1955). Az Ipar- művészeti Múz. Textilosztályán dolgozott, majd a Nyilvántartás vezetőjeként jelentős szerepet vállalt a múz. első nagy tárgyrevíziójának szervezésében és lebonyolításában. A m. és az európai iparművészet tárgykörében írt tanulmányai az Iparművészeti Múzeum Évkönyveiben jelentek meg. Átvette a Hopp Ferenc K-Ázsiai Művészeti Múz. - Tóth Edit halálával gazdátlanul maradt - indiai és DK-ázsiai gyűjt.-ét (1966). Új szakterületén is hamar elmélyült ismeretekre tett szert,