Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
Hory 402 s rövidesen megjelentek a gyűjt, textil- és plasztikai anyagával kapcsolatos első publikációi. Az Indus-völgyi kultúráról írt értekezésével doktori oklevelet szerzett (1968). Indiai tanulmányútja (1973) hozzásegítette legfontosabb munkája, az indiai Gandhára buddhista művészetét bemutató könyv megírásához. Lámaista hitvilág címmel az Iparművészeti Múz.-ban (1980), Indiai és javai művészet címmel a Hopp Ferenc Múz.- ban rendezett kiáll'.-t (1982). Utolsó munkája az uo. megrendezett, India és Hátsó-India művészete c. kiáll. (1986). F. m.: Kashmir Shawls in the Museum of Applied Arts (Iparművészeti Múzeum Évkönyvei, 9., 1966/1967, 101-125.); Maurya Mother Goddess Figurines (uo., 10., 1967/1968,157-174.); Gandhara Stone Carvings in the Ferenc Hopp Museum of Eastern Asiatic Arts (Acta Orientalia Hungarica, 2/3., 26, 1972, 315-356.); Additional Material to the Iconography of the so called Bearing Goddess (Ars Decorativa, 1., 1973,55-59.); Görög istenek Indiában. Gandhára művészete (Bp., 1977); Az indiai művészet évezredei. Gink Károly felvételeivel (Bp., 1980). Irod.: H. V. (Ars Decorativa, 9., 1989, 212-215.); MÉL IV.: 391. Renner Zsuzsanna Hory Béla, terebesi (1845. jún. 1. Magyar- gyerőmonostor - 1909. dec. 20. Kolozsvár): író, szerkesztő, árvaszéki elnök. - Svájci francia eredetű család sarja, Hory Farkas magyargyerőmonostori ref. lelkész és költő fia, Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka néprajzi gyűjtő testvére. Fia, Hory András diplomata és politikai író. - A pesti tudomány- egy.-en jogot tanult. Kolozs vm. követe (1867- től), Zeyk Dániel mellett „kiskövet" a fővárosban. 1870-ben Kolozsváron telepedett le, s vm.-i tisztviselő, majd árvaszéki elnök lett (1882-1907 vége; nyugdíjazásáig). Kolozsvár- megye Hivatalos Közlönyének szerkesztője (XXV. évf. 25.-XXX. évf. 52. szám, 1899. okt.-1907. dec.). Hivatali munkája mellett a város köz- és gazdasági életének egyik tevékeny szereplője, az 1848-as eszmék, emlékek ápolója. Javaslatára ünnepelték meg először Kolozsváron márc. 15-ét. 1873-ban a Házsongárdi temetőben gyűltek össze Bölöni Farkas Sándor sírjánál, majd az évről évre díszesebbé váló ünnepségek megrendezésére 1876-ban létrehozták a Március 15-i Állandó Biz.-ot, amelynek ~ vezetőségi tagja, örökös tb. elnöke lett (1904-től). A biz. kebeléből nőtt ki az 1848-49-es Orsz. Ereklye- Múz. felállításának gondolata, amely végül 1892-ben jött létre. Moldován Gergellyel együtt 52 verset, beszélyt, korrajzot tartalmazó Részvét-albumot (Kolozsvár, 1872) állított össze a kolozsvári és marosvásárhelyi árvaházak megsegítésére. Salamon Antallal együtt Társadalom címmel szépirodalmi és ismeretterjesztő folyóiratot indított (1874; 35 száma jelent meg). Léczfalvi B[odor] Lászlóval együtt szerkesztette az Új világ nagy naptárát (az 1874-ik közönséges évre), amelyben maga és édesapja is több írást, verset közölt. A kolozsvári Magyar Polgár, ill. az Ellenzék c. lap állandó munkatársa, versei, elbeszélései jelentek meg. Részt vett bankalapításokban, az Erdélyi M. Közművelődési Egyesület (EMKE) felállításában (1885); az utóbbi első pénztárosa, később elnökségi tagja. Az Erdélyi Irodalmi Társaság egyik szervezője (1888), tb. tagja (1907). Ref. egyházm.-i és teológiai felügyelő gondnoki tisztséget viselt. F. m.: A nagy napok 1848-49-ben. A magyar szabadságharc rövid naplója (Kolozsvár, 1873); Ilonka könyve (Bp., 1883); A tűzoltók. Vígjáték egy felvonásban (Kolozsvár, 1883; 2. kiad. Kolozsvár, 1895); Vidám percek. Beszélyek és rajzok (Kolozsvár, 1902). írod.: Meghalt H. B. (Ellenzék, XXX. 288., 1909. dec. 21.); Gyalui Farkas: H. B. (Ellenzék, XLVIII. 171., 1927. júl. 31.); Szinnyei IV: 1511-1512. Gaál György Hőgyes Endre (1847. nov. 30. Hajdúszoboszló - 1906. szept. 8. Bp.): orvos, tudományszervező. - A pesti Tudományegy.-en szerzett orvosi oklevelet (1870). Az elméleti orvostani, majd a gyógyszertani tanszéken tanársegéd, a kísérleti orvostan magántanára (1874-től), a kolozsvári tudományegy.-en (18751881), majd a bp.-i tudományegy.-en az általános kór- és gyógytan, vmint a bakteriológia ny. r. tanára (1881-1906). A bp.-i M. Pasteur Int. ig.-ja (1890-től), az ipari szintű,
