Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
Horváth 400 (Hadtörténelmi Közlemények, 9., 1962. 1., 265- 284.); A magyar hadtörténetírás fejlődése és feladatai (Tervtanulmány). 1-2. rész (Hadtörténelmi Közlemények, 12., 1965.4., 631-663.; 13., 1966.1., 64-93.); A várostörténeti muzeologia néhány főbb kérdése (in: Tanulmányok Budapest múltjából, XX., 1974, 247-251.); Budapest története. V. köt. (1918-1945). Társszerző (Bp., 1980,7-15., 109-120., 629-633.). Létay Miklós Horváth Tibor (1910. márc. 9. Bp. - 1972. márc. 31. Bp.): régész, orientalista, művészettörténész, múzeumigazgató. - Apja korai halála miatt a fővárosi József fiúárvaház- ban nevelkedett (1917-től). A bp.-i tudo- mányegy.-en régész oklevelet szerzett (1934). Egy.-i tanulmányai közben már dolgozott az MNM Régészeti Osztályán. József Attila köréhez tartozott, s a költő folyóiratának, a Szép Szónak (technikai) szerkesztője volt (1936). Régészetből, mint főtárgyból, vmint K-i történelemből és a K-i népek ókori történetéből, mint melléktárgyakból doktorált (1937), disszertációjában az üllői és a kiskőrösi avar temető anyagát dolgozta fel, amelyek feltárásában kezdettől fogva maga is részt vett. A Pécs városi Majorossy Imre Múz.-ban a régészeti gyűjt.-t rendezte (1938. febr.—1939. jan.). Bp.-re visszatérve az MNM Hopp Ferenc K-Ázsiai Művészeti Múz.-óban díjtalan (1939. máj.-tól), majd fizetéses gyakornok (1940. dec.-től). Az Orsz. Ösztöndíj- tanács a m.-japán csereösztöndíj keretében első ösztöndíjasnak jelölte japán tanulmányútra. 1941. máj.-ban indult el az egyéves tanulmányútra, de röviddel megérkezése után Japán belépett a háborúba, s csak a II. vh. befejezése után másfél évvel indulhatott haza; közben igen nehéz körülmények között is folytatta tanulmányait. Amerikán keresztül, az USA nagy múz.-ainak tanulmányozása és rövid párizsi kitérő után érkezett haza (1948. júl.), nagy nélkülözések közepette gyűjtött, hatszáz kötetes szakkönyvtárral és néhány kitűnő kínai és japán műtárggyal (könyveit a Hopp Ferenc Múz.-ra hagyta, a tárgyak személyes ajándékaként, ill. özvegyétől kerültek a gyűjt.-be). A Hopp Ferenc K-Ázsiai Művészeti Múz. osztályvezetőjeként, majd - a nyugalomba vonuló Felvinczi Takáts Zoltán helyébe lépve - ig.-jaként (1948-tól haláláig) is foglalkozott a japán művészettel és a hagyományos japán kultúrával, emellett a K-i művészet más területeivel is. Vezetése alatt a gyűjt.-ek anyaga érdemben gyarapodott, sokféle (tematikus) kiáll, készült, számos kisebb-nagyobb kiadvány jelent meg. Tanulmányutat tett Kínában (1955), Mongóliában (mongol régészekkel közös ásatás) és Vietnamban (1961), Indiában (1967), Japánban (1970), a lehetőségek határáig bővítve az intézmény nemzetközi kapcsolatait. Vezetésével készült el a múz. negyven- (Hopp Ferenc Múz., 1959), majd ötvenéves jubileumi kiáll.-a (Iparművészeti Múz., 1969); az utóbbihoz nemzetközi tud.-os ülésszakot is szervezett. Az Iparművészeti Múz. főigh.-e is volt (1957-től). Az ELTE-n mb. előadóként részt vett a muzeologia, később a művészet- történet szakos egy.-i hallgatók képzésében; népvándorlás kori régészeti, vmint a Távol- Kelet és India művészetével foglalkozó tárgyakat tanított. A munkatársaival együtt szervezett, nagyszámú vidéki kiáll., ill. a fővárosban és vidéken tartott ismeretterjesztő előadás révén a múz. a hazai kulturális élet sajátos és érdemleges tényezőjévé vált. A Hopp Ferenc Múz. részéről szerkesztette Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Kelet- Ázsiai Művészeti Múzeum Évkönyvét (1954— 1970). A Művészettörténeti Értesítő szerkesztő- biz.-ának tagja. - Am. UNESCO-biz., az MTA Művészettörténeti Biz.-ának tagja, a M. Régészeti és Művészettörténeti Társulat elnöke (1964-1970). - Móra Ferenc-emlék- érem (1969), Ipolyi Arnold-emlékérem. F. m.: Az üllői és a kiskőrösi avar temető (Archae- ologia Hungarica, XIX. Bp., 1934); Jász-Nagykun- Szolnok vármegye őstörténete a régészet megvilágításában (Pécs, 1935); Az első lovasnép Magyarországon. Gallus Sándorral. I—II. (Dissertationes Pannonicae. Ser. II. 9. Bp., 1940; franciául is); Ázsia művészete a budapesti Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményeiben (Bp., 1954); Ázsia művészete a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményeiben (Bp., 1954; angolul is); Gauguin (Bp., 1960; 3. kiad. 1968); A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum Emlékkönyve 1919- 1969. Szerk., bev. (Bp., 1970). írod.: Ferenczy László: Tibor Horváth (Acta Ar- chaeologica, 1972. 2.); H. T. (Ars Decorativa, 1., 1973,207.); MÉL III.: 322-323. (téves adat: hazaérkezésének és munkába állásának éve: 1945!). Ferenczy Mária
