Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
Hoffmann 380 doktori oklevelet szerzett (1910; a 14. sz.-i sienai és firenzei festészetről írt értekezésével). Két és fél évig az MNM Néprajzi Tárában gyakornok, majd Meller Simon hívására a Szépművészeti Múz. Grafikai Oszt.-án dolgozott (1913-tól haláláig), osztályvezető (1921-től), múz.-i ig.-őr (1936-tól). Munkássága jelentős részét szentelte a rajzgyűjt. rendezésének és tud.-os feldolgozásának. Számos rajz meghatározását végezte el, és publikálta cikkeiben. Különösen az itáliai és a német rajzok kutatásában jutott kiemelkedő eredményekre. A rajzokról készült leíró kartonjai ma is nélkülözhetetlen segédeszközök. Fraknói Vilmos megbízásából az 1920-as évek elejétől tanulmányozta a Corvina-kódexek miniatúráit. Új felfedezésekkel gyarapította a Corvina-könyvtár és a mo.-i miniatúrafestészet kutatásainak eredményeit (pl. Mátyás király budai könyvfestő műhelye). Elkészítette az MNM Széchenyi Könyvtára illuminált kéziratainak rendszerező összefoglalását, a díszítés keletkezésének helye és stílusa szerint (Bp., 1928). Régi magyar bibliofilek (1929) c. művében középkori m. könyvgyűjtők könyvtárait mutatta be. Behatóan vizsgálta az európai (főleg német) metszeteknek a régi m. táblaképfestészetben mintaként betöltött szerepét. Szakmai érdeklődése, tevékenysége a 19. sz.-i m. művészetre is kiterjedt, ennek eredményeként született Barabás Miklósról és Szinyei Merse Pálról készült monográfiája. A Szépművészeti Múz. Grafikai Gyűjt.-ét értékes darabokkal gyarapította (pl. Dürer- és Schongauer-lapok). Múz.-i tevékenységének fontos területe volt a Grafikai Gyűjt, anyagát bemutató kiáll.-ok rendezése; közel 40 kiáll.-t rendezett (a rajz és metszet történeti fejlődését, a grafika klasszikusait, a grafikai technikákat, az új szerzeményeket bemutató kiáll.-ok sorozatát, másolatok és hamisítványok kiáll.-át és egyéb tematikus kiáll.-okat). Az 1930-as évek második felétől ismeretterjesztő előadásokat tartott a rádióban; az előadások anyaga nyomtatásban is megjelent (Művészfejek. Bp., 1945). A két vh. közötti művészeti és irodalmi élet több jeles képviselőjének portréját árnyékrajz formájában örökítette meg, ezek gyűjt.-ét Tolnai Gábor tette közzé (1988). Tanulmányai elsősorban a hazai szakfolyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg (Az Orsz. Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei, Magyar Művészet, Magyar Könyvszemle, Műbarát). F. m.: A sienai és firenzei festészet a XIV. században (Bp., 1910); Cseh miniatűrök a Szépművészeti Múzeumban (Az Orsz. Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei, 1., 1918, 49-74.); Barabás Miklós (Művészeti Pantheon. Szerk. Petiovics Elek. Bp., 1923; 2., átd. kiad. Bp., 1950); Középkori könyvkultúránk néhány fontos emlékéről (Magyar Könyvszemle, 32., 1925, 28-51.); A Szépművészeti Múzeum néhány olasz rajzáról (Az Orsz. Magyar Szép- művészeti Múzeum Évkönyvei, 4., 1927, 116- 173.); A Nemzeti Múzeum Széchenyi Könyvtárának illuminált kéziratai (Az Orsz. Széchenyi Könyvtár tudományos kiadványai. Szerk. Lukinich Imre. Bp., 1928); Régi magyar bibliofilek (Bp., 1929; hasonmás kiad.: előszó, új jegyzetekkel ellátta és szerk. Wehli Tünde. Bp., 1992); A Szépművészeti Múzeum néhány német és németalföldi rajzáról (Az Orsz. Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei, 5., 1929, 89-143.); Újabb meghatározások a rajzgyűjteményben (uo., 6., 1931,129-206.); A régi osztrák művészet egy ismeretlen fontos emlékéről (in: Petrovics Elek emlékkönyv. Bp„ 1934, 39-51., 170-183.); Pozsony a középkorban. Elfelejtett művészek, elpusztult emlékek (A magyarságtudomány tanulmányai 7. Bp., 1938); Mátyás király könyvtára (in: Mátyás király emlékkönyv. Szerk. Lukinich Imre. 2. köt., Bp., 1940, 251-275.); Szinyei Merse Pál (Magyar művészeti írások. Bp., 1943); A felajánlás a Szt. István ábrázolásokon (in: Lyka Károly emlékkönyv. Szerk. Petrovics Elek. Bp., 1944,168-187.). írod.: Vayer Lajos: H. E. (Századok, 79-80., 1945-46, 311.); Genthon István: In memoriam: H. E. (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 1., 1947, 35-36.); Rédey Mária: H. E. emlékezete (Válasz, 1947. 4., 392-395.); Dr. H. E. emlékkiállítás. írta és összeáll. Balogh Jolán, Balogh Ilona, Domán Andrea (A Grafikai Osztály kiállításai 82. Bp., 1948); Tolnai Gábor: Árnyból szőtt lelkek (Bp., 1988; Rózsa György tanulmányával); Zádor Anna: Arcképvázlat H. E.-ről (Holmi, 4., 1992. 1., 93-98.); MÉL I.: 728. Takács Etelka Hoffmann Géza (1871 - 1940): bányamérnök, bányaigazgató, szerkesztő. - Az 1890-es évek elejétől a borszéki fürdőnél dolgozott, a borszéki lignitbánya ig.-mérnö- ke, majd a köpeci szénbánya ig.-ja (1895-
