Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
381 Hofmann 1912). A vidék geológiájának, szén- és vasérctelepeinek szakértője, a köpeci szénbányászat korszerűsítője, a külszíni fejtések megkezdője, a középajtai szénkitermelés be- indítója, a helyi hitelszövetkezet alapítója. A Székely Nemzeti Múz. ig.-választmányi tagja (1908-1914). Köpecbányán bronzkori telepet azonosított (1909), a múz.-nak régészeti és ásványtani anyagot adományozott. Jelentős közművelődési tevékenysége, és szép- irodalommal is próbálkozott (Új eszmékért. Sepsiszentgyörgy, 1901). Az Erdélyi Kárpát- Egyesület székely kongresszusa előkészítő biz.-ának megbízásából írta több kiadást is megért jelentését az erdővidéki nyersanyagtelepekről és iparfejlesztési lehetőségekről. Számos cikkel volt jelen az erdélyi lapokban (Székely Nemzet, Erdővidék, Erdély stb.). A baróti Erdővidék c., társadalmi, tanügyi, ipari és mezőgazdasági hetilap felelős szerkesztője (1903-1915). F. m.: A Székelyföld kincsei (Sepsiszentgyörgy, 1901); A Székelyföld kincsei. 3. köt.: Barát (Sepsiszentgyörgy, 1909). írod.: Kisgyörgy Zoltán-Vajda Lajos: Köpecbánya 1872-1972 (Sepsiszentgyörgy, 1972). Boér Hunor Hofmann Károly (1839. nov. 27. Ruszka- bánya - 1891. febr. 21. Bp.): bányamérnök, geológus, paleontológus. - A bécsi műegy.-en (1856-1857), a karls- ruhei mechanikaitechnikai isk.-ban (1857-1858), a freiber- gi bányászati akad.-n (1858-1860), a heidel- bergi egy.-en bányászati és természet- tud.-i tárgyakat tanult (1860-1863); Heidel- bergben avatták a bölcselet doktorává (1863). A bécsi Kaiserlich- Königliche Geologische Reichsanstalt önkénteseként Franz Hauer és Guido Stäche mellett a Vág völgyében térképezett (1863). A Csász. és Kir. József Politechnikum akkor megalapított Ásvány- és Földtani Tanszékének r. tanára, tanszékvezetője (1864-1869), közben egyéves németo.-i tanulmányúton vett részt (1867-1868-ban). Hantken Miksa, Böckh János, Winkler Benő és Koch Antal mellett a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Min.-ban megalapított M. Kir. Földtani Osztály munkatársa (1868), az akkor létrehozott M. Kir. Földtani Int.-ben főgeológus (1869), első főgeológus (1872). E rangban dolgozott haláláig, és hosszú időn keresztül az intézmény egyik térképező osztályát vezette. A Budai-hegységen kívül kutatásokat végzett a Bakonyban, a Mecsekben, a Villányi-hegységben, a Gerecsében és Erdélyben (Bihar, Szilágy, Szatmár, Szolnok-Doboka vm.). Vizsgálta a zsil-völ- gyi (Erdély), a bjelinai (Bosznia) és a krapi- nai (Varasd m.) kőszéntelepeket és a budai keserűvizeket is (id. Lóczy Lajossal). Mint egy.-i tanár nagy gondot fordított tanszéke gyűjt.-ének fejlesztésére. Az olasz kormány felkérésére 1870-ben mintaszerű, kát.-sál ellátott ásvány- és kőzetgyűjt.-t állított össze, amelyért a Corona d Italia lovagja címmel tüntették ki. Telegdi Roth Lajossal a bécsi nemzetközi kiáll, megtekintése után olaszo.-i múz.-okat tanulmányozott, és terepmunkát is végzett Itáliában. A gyűjtött és megvásárolt anyagot a M. Kir. Földtani Int. Múz.-ának ajándékozta. E múz. gyarapításában és rendezésében aktívan részt vett. 1882-ben Sem- sey Andor az intézmény részére megvásárolta Henri Cuquand francia geológus hatalmas (mintegy 30 000 db-ot számláló), rendkívül érdekes ősmaradvány-gyűjt.-ét. A kollekció átvételével, ellenőrzésével és becsomagolásával a mecénást, vmint Telegdi Roth Lajost és ~t bízták meg; a Marseille- ben feladott 24 ládányi anyag még abban az évben megérkezett a múz.-ba. Az 1885. évi Orsz. Ált. Kiáll.-on az ÉNy-erdélyi határhegység és környéke földtani térképével (M = 1:28 800) és az ehhez kapcsolódó rétegta- ni-őslénytani gyűjt.-nyel szerepelt. A kiáll, kat.-ában Böckh Jánossal együtt hazánk földtani felépítését ismertette (Magyarország földtani viszonyainak vázlata. Az 1885. évi Országos Általános Kiállítás Bányászati, Kohászati és Földtani [Vl-ik] csoportjának részletes katalógusa. Bp., 1885, VII-XXXVIL). A Természettudományi Közlöny rovatvezetője; a földtani vonatkozású írásokat gondozta. M. és német nyelvű tanulmányai, cikkei az alábbi kiadványokban láttak napvilágot: Annales der Physik und Chemie, Földtani Közlöny, Jahrbuch der Kaiserlich-Königliche Geolo
