Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

H

375 Heuffel rosa (1970. júl. 1-jétől), a Hajdú-Bihar m.-i Múz.-i Szervezet alkalmazásában az akkor létesült berettyóújfalui Bihari Máz. vezetője (1974. szept. 1.-1984. dec. 31.), helytörténeti, honismereti kiáll.-ainak rendezője. A berety- tyóújfalui Városi Könyvtár munkatársa (1985-től), majd nyugdíjba vonulásáig a biharkeresztesi művelődési ház népművelő­je. Jelentős bibliográfusi tevékenysége. A Déri Múz. munkatársaként, a Múz.-i Resta­urátor- és Módszertani Központ támogatá­sával, T. Horváth Ildikóval és Ormosi Lász­lóval együtt megindította a Magyar Múzeu­mok Kiadványainak Bibliográfiája c. sorozatot (1975-től), amely feltárta az 1945 óta megje­lent múz.-i kiadványok cikkanyagát. Tanul­mányai, cikkei a Déri Múzeum Évkönyveiben, a Hajdú-Bihari Naplóban, a Bihari Hírlapban és más kiadványokban jelentek meg. A Biha­ri Múzeum Évkönyve első három kötete (Be­rettyóújfalu, 1976; 1978; 1982), a Bihari Dol­gozatok. A Bihari Múzeum Közleményei c. so­rozat szerkesztője. Útjára indította a Bihari Honismereti Tábort. F. m.: A Déri Múzeum jelentéseinek és Évkönyveinek repertóriuma 1906-1968 (A Debreceni Déri Múze­um Évkönyve 1969-70. Debrecen, 1971,633-688.); A Debreceni Múzeumbarátok Körének története 1927- 1949 (A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972, 563-596.); Hajdúszoboszló város helyismereti bibliog­ráfiája (in: Hajdúszoboszló monográfiája. Szerk. Dankó Imre. Hajdúszoboszló, 1975 [1976], 753- 848.); Magyar Múzeumok Kiadványainak Bibliográfi­ája. T. Horváth Ildikóval és Ormosi Lászlóval. 1. Évkönyvek és folyóiratok repertóriuma 1945-1974. a. Muzeologia és restaurálás (Bp., 1975); b. Természet- tudományok (Bp., 1976); c. Régészet és történelem (Bp., 1976); d. Néprajz (Bp., 1976); e. Művészetek, irodalom- és művelődéstörténet (Bp., 1977); II. Soro­zatok és önálló kiadványok repertóriuma 1945-1974 (Bp., 1978); IV. Évkönyvek, folyóiratok, sorozatok, önálló kiadványok, kiállítási vezetők, katalógusok 1975 (Bp., 1976); IV. Évkönyvek, folyóiratok, sorozatok, önálló kiadványok, kiállítási vezetők, katalógusok 1976 (Bp., 1977); Berettyóújfalu története. Társszerző (Be­rettyóújfalu, 1981). írod.: Harasztosi Csaba: H. Z. halálára (Hajdú-Bi­hari Napló, 1995. aug. 29., 6.). Vajda Mária Heuffel János (1800 Modor - 1857. szept. 22. Lugos): orvos-botanikus, flórakutató. ­Bécsben megkezdett (1820) orvosi tanulmá­nyait Pesten folytatta (1821-1826); Haberle Károly Konstantin professzor tanítványa, akivel életre szóló barátságot kötött. Arad vm.-i uradalmi orvos, majd Krassó-Szörény vm. tiszti orvosaként Lúgoson (ma: Romá­nia) telepedett le (1829). Közben pályázott a Haberle professzor elhunytával megürese­dett Botanikai Tanszékre, de nem őt, hanem Sadler Józsefet nevezték ki. Lugosi tartózko­dása idején aktívan és eredményesen kutatta a Bánság flóráját. A Flora c. folyóiratban megjelent publikációi nyomán számos kül­földi és hazai botanikussal került kapcsolat­ba; Wierzbicki Péterrel közös herbáriumi ki­adványt - exsiccatát - is megjelentetett (1833-1836). Foglalkozott kisebb növény­rendszertani csoportokkal, ezeket monogra­fikusán feldolgozta és publikálta, pl. leírta a hazai tölgyek több alakját. Az 1848-1849. évi szabadságharc után az osztrák kormány ker.-i orvosnak nevezte ki (1850); Nagybecs- kerekre történt kinevezését nem fogadta el, Lúgoson maradt, és magánpraxisából élt. Megrendült anyagi helyzete és megromlott egészsége gátolták botanikai kutatásait. Bán­sági flórájához (enumerációjához) az előszót még halála előtt megírta, de a flóramű csak halála után jelent meg (1858). A területről sok új virágosnövény taxont írt le, annak el­lenére, hogy korábban Kitaibel Pál és Rochel Antal többször járt ott. Kitaibel után ~ fedez­te fel és írta le a legtöbb virágosnövény fajt a Kárpát-medence területéről. - Értékes her­báriumát Haynald Lajos bíboros érsek vette meg, az ő hagyatékával, végrendeletileg került a M. Természettud.-i Múz. Növény­tárába (1892), ahol ma is őrzik. Nevét több növény viseli, pl. a Crocus heuffelianus Herb. F. m.: Caricineae in regnis Hungáriáé, Croatiae, Slavoniae, magnoque Transsylvaniae principatu spon­te nascentes, enumeratae ac digestae (Flora, 2., 1844, 527-536.); Beiträge zur Kenntniss der in Ungarn vorkommenden Arten aus der Gattung Quercus L. mit im Herbst fallenden Blattern (Wachtel's Zeitschrift für Naturkunde und Heilkunde in Ungam, 1., 1850, 97.); Enumeratio Plantarum in Banatu Temesi- ensi sponte crescentium et frequentius cultarum (Vin­dobonae, 1858; Vergleichende Zoologische Bota­nische Gesellschaft, 8., 1858, 39-240.). írod.: Kanitz Ágoston: Geschichte der Botanik in Ungarn (Hannover-Bp., 1863, 199.); Gombocz

Next

/
Thumbnails
Contents