Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
Herrmann 374 a Siketnéma-int.-i Tanárok Orsz. Egyesületének tagja, t. tagja (1912), a Szt. István Akad. r. tagja, a Váci Múz. Egyesület tagja (1908), t. tagja (1910). - Műveit teljes névvel, H. A. betűjellel és Nonquis álnéven közölte. Hatalmas kéziratos hagyatékát a szegedi egy. könyvtárában helyezték el. F. m.: Opitz Márton Erdélyben, 1622-1623 (Bp., 1876); Lessing „Nathan"-ja Magyarországon (Fehér- templom, 1883); Erdélyi czigány népmesék (Magyar Salon, III. Bp., 1886); Ein Museum für Pancsova (Pancsova és Vidéke, II., 1888. 45., 2-3.); Hazai néprajzi múzeum alapításáról (Ethnographia, I., 1890, 19-24.); A millenniumi nemzeti kiállítás és a néprajz (Ethnographia, II., 1891, 330-334.); A hegyek kultusza Erdély népeinél (Kolozsvár, 1893); Építő áldozat (A Magyar Mérnök- és Építész- Egylet Közlönye, XXVIII., 1894, 302-308.); Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott czigány összeírás eredményei (Magyar Statisztikai Közlemények, Új folyam, IX. Bp., 1895, 81.; 5 térkép); Az ipar és a néprajz (Brassó, 1900); A dobsinai múzeumról (Dobsina és Vidéke, III., 1912. 38., 1- 2.); Falusi múzeumok (Vácz és Vidéke, I., 1912. 38., 303-304.); A temesmegyei cigányok (Temesvár, 1913); Az örmények. Társszerző (Bp., 1921); Märchen und Lieder der Roma, Aus der Nachlass des Ethnologen Anton Herrmann (1851-1926). Hrsg. Hoh- mann, Joachim S. (Frankfurt am Main-Berlin- Bern-New York-Paris-Wien, 1999). Irod.: Gragger Robert: H. A. (Ethnographia, XXXVII., 1926, 188-189.); Kós Károly: H. A. jelentősége a századforduló körüli néprajzi mozgalomban (Ethnographia C., 1989, 176-188.); H. A., a szervező, a tudós és az ember portréjához. Ösz- szeáll. Hála József (Néprajzi Hírek, XVIII., 1989. 1-3., 87-127.); Tanulmányok H. A. emlékére. Szerk. Bódi Zsuzsanna (Bp., 1999); Hála József: Százötven éve született H. A., a Magyar Néprajzi Társaság megalapítója (Honismeret, XXIX., 2001. 6., 9-12.); Hála József: H. A. és a népi építészet (Ház és Ember, XIV. Szentendre, 2001, 189-204.); Hála József: A magyar néprajz „vándorapostola" városunkban. H. A. váci évei és kapcsolatai (Vác, 2002); Szinnyei IV: 767-770.; Pallas IX.: 126-127.; Révai X.: 6.; Szegedi egyetemi almanach (1971, 75.); MNépLex II.: 528-529.; MÉL I.: 712-713.; Gulyás XIII.: 450-452.; MNL IX.: 412. Hála József, Selmeczi Kovács Attila Herrmann Margit (1898. nov. 19. Kántor- jánosi -1957. szept. 8. Bp.): tanár, petrográfus.- A bp.-i tudományegy.-en matematika-fizika, majd természetrajz-földrajz szakon végzett (1916-1922), okleveles középisk.-i tanár (1927). A bp.-i Sophianum helyettes tanára (1920-1922), Bp. Székesfőváros alkalmazásában különböző bp.-i isk.-kban helyettes tanár (1922-1924), az Orsz. Gyermekvédő Liga kiküldötteként szociális munkás a Belgiumban üdülő m. gyermekek mellett (1924-1926), magánisk.-ban óraadó tanár, emellett az Iparügyi Min. adminisztrátora (1926-1929). Az MNM Növénytárában napidíjas (1929-1933), majd a főigazgatóságon dolgozott (19331934) , az MNM Orsz. Természettud.-i Múz.-a Ásvány- és Őslénytárának szakdíjnoka (19341935) , segédőre (1935-1937), I. osztályú segédőre (1937-1939), az Ásvány- és Kőzettár I. osztályú segédőre (1939-1940), őre (1940- 1944), I. osztályú őre (1944-1950), önálló muzeológusa (1950-1955), önálló tud.-os kutatója, irányító munkakörben (1955-1957), muzeológusa (1957). Elkészítette a Természettud.-i Múz. ásvány- és kőzettani kiáll.-a kőzettani részét (1953). Tud.-os munkát csak a múz.-ba kerülése után folytathatott. Az 1950-es évek elejéig elsősorban a Kárpát-medencei magmás kőzetek leírásával és kőzetkémiai viszonyaival foglalkozott. Ezután az ELTE Ásvány- és Kőzettani Int.-ének külső munkatársaként hazai üledékes kőzeteket, elsősorban a pannon korú homokokat tanulmányozta mikromineralógiai módszerekkel. Harminc tud.-os közleménye a Földtani Közlöny és az Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici hasábjain jelent meg m., ill. német nyelven. - A Magyarhoni Földtani Társulat tagja (1924—1957). A bp.-i tudományegy.-en bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1923), a föld- és ásványtani tud.-ok kandidátusa (1952). írod.: Székyné Fux V: H. M. emlékezete (Földtani Közlöny, 88., 1958,22-26.; bibl.-val); Tokody László: Erinnemng an Margareta H. 1898-1957 (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 50., 1958, 7-10.); Gulyás XIII.: 471. Papp Gábor Héthy Zoltán (1949. máj. 17. Miskolc - 1995. aug. 19. Berettyóújfalu): könyvtáros, múzeumvezető. - A Debreceni Tanítóképző Int. népművelő-könyvtáros szakán szerzett oklevelet (1967-1970). A Déri Múz. könyvtá-
