Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
373 Herrmann gen aus Ungarn, IX., 1905, 1-95.), és annak könyvtárát mintegy 2000 kiadvánnyal (1902), ill. gyűjt.-eit számos tárggyal és fényképekkel gazdagította. A millenniumra egy nagy néprajzi kiáll, megrendezését szorgalmazta, és része volt a Jankó János által megvalósított Néprajzi Falu (Ezredéves Orsz. Kiáll., 1896) megalkotásában is (A millenniumi nemzeti kiállítás és a néprajz, Ethnogra- phia, II., 1891, 330-334.; A millenniumi kiállítás és építkezései, Építészeti Szemle, II., 1893. 1., 17-18.; A néprajzi kiállítás épületei, uo., 18-20.). 1890-1891-ben Bánffyhunyadon a helyi gimn. ig.-jával, Koleszár Jenővel tervezett múz.-ot létesíteni (Kalotaszegi muzeum, Kalotaszeg, I., 1890. 8., 101-102.), ez azonban akkor nem (csak 1935-ben) valósult meg, ugyanúgy, mint az általa megálmodott hétfalusi Csángó Múz. sem (ennek anyagát összegyűjtötte, de az I. vh. idején elpusztult). Az 1891-ben Kolozsváron megalakult Erdély részi (később Erdélyi) Kárpát-Egyesület alapszabályában rögzítette egy múz. létrehozását. ~ fáradhatatlan gyűjtő- és szervezőmunkájának is köszönhető, hogy az egyesület Táj- és Néprajzi Múz.-a Mátyás király kolozsvári szülőházában 1902-ben megnyitotta kapuit (fontosabb közleményei e múz.- ról: Erdélyi Kárpát-múzeum, Erdély Népei I., 1898. 4-7., 13-15.; Az E. K. E. múzeumáról, Erdély, XIX., 1910, 166-168.; Az E. K. E.-múzeumról, uo., XX., 1911, 68-69.). Ennek az intézménynek tb. ig.-jává választották (1898-1919), ugyanúgy, mint a szamosújvári Örmény Múz.-nak is. Az Örmény Múz. Egyesület létrehozásának szükségességét és fontosságát már 1891-ben felvetette, és megalapítása (1905) érdekében sokat fáradozott (A szamosújvári örmény múzeumról, Ethno- graphia, XVII., 1906, 320.; A magyar örmény- ség ünnepe, Közművelődés, XXXII., 1909.40., 1-3.). Az 1896-ban megalakult Váci Múz. Egyesülettel is szoros kapcsolatot tartott (A váczi múzeum-egyesület..., Váczi Közlöny, XXXI., 1909. 3., 3.; A váczi muzeum megnyitása, Vácz és Vidéke, 42. sz., 1912, 336.). A váci múz. könyvtárát és gyűjt.-ét ajándékokkal gyarapította. - Kezdetben irodalomtörténeti dolgozatokat publikált, egész életét végigkísérte a versírás, és több szépirodalmi és folklóralkotást fordított magyarra. Számos alapvető néprajzi tanulmányt, cikket, vmint gyűjtési felhívást, módszertani útmutatót stb. közölt, de a tervezett nagy összefoglalások (pl. Erdély néprajza) megírásáig nem jutott el. Műveinek bibliográfiája még nem készült el, külföldi és hazai (fővárosi és vidéki) lapokban napvilágot látott írásainak száma több ezerre tehető. Szerkesztője (előadója) volt Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben c. monumentális mű néprajzi anyagának és szakszerkesztője a Pallas nagy lexi- konának. Katona Lajossal és Wlislocki Henrikkel megalapította az Ethnologische Mitteilungen aus Ungarnt (1887), az első mo.-i néprajzi folyóiratot, és szerepet vállalt számos más lap (pl. Élet, Magyar Zenetudomány, Orpheus, Ungarische Musikologié) megindításában is. Szerkesztette többek között az Armeniát (1907-től), az Erdély Népeit (1898- 1899), az Ethnographiát (1891-1892), a Magyar Tanítóképzőt (1891) és a Nemerét (18721873). Munkatársa, ill. főmunkatársa volt pl. a Banater Posfnak, az Erdélynek, a Kalotaszeg- nek, a Magyar Polgárnak, a Pesti Naplónak, a Vácz és Vidékének. Némelyik lapját (pl. Nemere, Jegenyefürdő Értesítője) saját nyomdájában sokszorosíttatta. Az 1910-1916 között tulajdonában lévő Első Váci Sajtóban hetilapokon és folyóiratokon (pl. Armenia, Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn, Magyar Zene- tudomány, Orpheus, Siketnémák Képes Lapja, Siketnémák Közlönye, Tanító, Ungarische Musi- kologie) kívül könyveket is kinyomtatott. - Több külföldi (pl. a német és az osztrák) néprajzi társaság, vmint a Gipsy Lore Society és a Folklore Fellows tagja. Egy „folklore társulat" megalapítására már 1881-ben javaslatot tett, majd legaktívabb szervezője, szinte egy személyben megteremtője volt az 1889-ben létrehozott Mo.-i (1896-tól M.) Néprajzi Társaságnak, amelynek titkára (1889-1892, 1896-1906), ill. alelnöke (1893- 1896), később t. tagja volt. Az Erdélyi Múz.- Egyesület tagja, választmányi tagja, az Er- délyrészi (később Erdélyi) Kárpát-Egyesület alapító tagja (1891), a Székesfővárosi Osztály alelnöke (1893), a Néprajzi Biz. előadója (1897), a M. Tanítók Turista Egyesületének tagja (1896), választmányi (1898), majd t. tagja (1908), a M. Turista Egyesület tagja (1891), a mo.-i Kárpát Egyesület Bp.-i Osztályának tagja (1888), az Orsz. M. Zeneegyesület alapító tagja (1910), ügyvezető elnöke,
